2015. április 17., péntek

TŰNŐ IDŐK – Lázár Anna verseskötetét mutatták be könyvtárunkban




Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be tegnap este, árprilis 15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, a Márton Árpád képzőművész által illusztrált kiadványt Takács Éva méltatásában ismerhette meg a csíkszeredai közönség.




 

Lázár Anna frissen megjelent verseskötetét először Budapesten, a Litea könyvesboltban mutatták be egy hónappal ezeltőtt. A szerző Lövétén született, napjainkban Budapesten él. Így vall önmagáról: "Örökös otthontudattal küszködő székely vagyok, büszke indíttatásomra, szülőföldemre, gyökereimre, hozott kultúrámra. Írott könyveim kiinduló- és visszatérő pontja mindig a székelységem marad." Eddig négy kötete jelent meg Lázár Annának, a korábbi önéletrajzi kötetek, a Honkereső és a Sodródók bizonyos fokig előlegezik és magyarázzák is a most megjelent verseket.
A Lövéte köröpölő című, szülőfaluját idéző néprajzi témájú képes albuma 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Szép Könyv díjat nyert művészeti kategóriában, ez a kötet az otthonosság érzetét nyújtja a világban való vándorlások között a lélek kereső útjain – mondta el a  bemutatón Takács Éva.
A Tűnő idők című kötet versei rövidek,  tömörek, súlyosak. "Mint a jó versek általában, olvasásuk után bennünk maradnak, kérdéseket támasztanak, továbbgondolásra és önvizsgálatra késztetnek: mennyire vagyok őszinte önmagammal, mekkora elvárásaim vannak önmagam iránt, mennyire tudok megfelelni ezeknek az elvárásoknak? –  emelte ki Takács Éva könyvismertetőjében, amely a Hargita Népe 2015. április 16-án megjelent lapszámában olvasható. 
Lázár Anna verseit Márton Árpád képzőművész grafikái fordítják le a látvány nyelvére úgy, hogy hozzáteszik saját vívódásait, sajátos látásmódját, ugyanúgy rátapintva lelkünk kényes pontjaira, mint a szövegek.





EMKE-díjak – 2015: a Monoki István-díjat Kelemen Katalin vehette át




Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idén ünnepli fennállásának 130. évfordulóját, szombaton, 2015. április 11-én került sor az egyesület ünnepi közgyűlésére és az EMKE-díjak átadására Kolozsváron. Könyvtárunk munkatársa, Kelemen Katalin vehette át idén az EMKE Monoki István-díját.


Szombaton délelőtt 10 órától került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésére, a „130 éves az EMKE" jelige jegyében, délután 14 órától pedig az EMKE díjkiosztó ünnepségére. Az EMKE-díjakat évente az erdélyi magyar kulturális és közélet olyan képviselői kapják, akik munkájukkal hozzájárulnak a közösség szellemi értékeinek megőrzéséhez, továbbadásához és gyarapításához.
Tizenkét díjat adtak át idén, elismerésként az erdélyi magyar közművelődési élet különböző területein végzett tevékenységért. EMKE-díjak – 2015 az EMKE honlapján.
Az esemény első mozzanataként elhangzott, az EMKE a látszatát is el szeretné kerülni annak, hogy egyik díjat fontosabbnak tartja a másiknál, ezért ábécésorrendben nyújtották át az ünnepelteknek. Felmerült, hogy pénzt is mellékeljenek a díjakhoz, anyagi okokból azonban erre nem volt módja az egyesületnek, így vállalkozók, mecénások támogatását várják. A nemrég elhunyt Kötő József kritikusról is elneveznek egy díjat, ezt háromévente tervezik kiosztani olyan politikusoknak, akik segítették az erdélyi magyar közművelődést – hangzott el az eseményen.
Kelemen Katalin a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményeinek és adatbázisainak építéséért, a székelyföldi kulturális tartalmak feltárásához, közzétételéhez való hozzájárulásáért, a helyismereti kutatómunkát segítő tevékenységéért, valamint a könyvtári közművelődési tevékenység szolgálatában kifejtett munkájáért vehette át a Monoki István-díjat.
(A Monoki István-díjról és a korábbi díjazottakról a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján olvashatunk).
A díjazottról Kopacz Katalin, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke mondott laudációt, méltatásában olyan embernek nevezte, "aki úgy érez, gondolkodik, cselekszik, hogy mindennek, mindenkinek a javára legyen, aki mindig azt keresi, hogy másokat szolgáljon."

A GYÁRFÁS JENŐ AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE TAGJAINAK II. KIÁLLÍTÁSA




A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban működő Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének tagjai márciusban csoportos kiállításon mutatkoztak be a csíkszeredai művészetkedvelő közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A KÖNYVTÁRI NAPOK idei programsorozata keretében, 2015. április 22-én, szerdán 18 órakor a csoport tagjainak alkotásaiból újabb kiállítás nyílik a könyvtárban.
Ezúttal a következő alkotók mutatják be munkáikat a tárlaton: Cotoara Aranka Aurelia, Fadgyas Tibor, Gál István, Nagy Tibor, Nyeső Ildikó, Popovici Éva, Szentpály Kovács István, Suciu Katalin Mária, Tamás Erika, Virág Mária Krisztina, Zoltán Anne Marie, Zoltán Sándor.
A tárlatot Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a Gy.J.A.K.Sz. vezetője, valamint Dulányi B. Aladár, a Kónya Ádám Művelődési Ház igazgatója szeretettel ajánlja a csíkszeredai művészetkedvelő közönség figyelmébe. Remélve, hogy ezzel a kiállítással sikerül átfogó képet adni a szövetség tagjainak változatos téma- és formavilágáról, ezáltal felkelteni az érdeklődést alkotásaik iránt:
Több generáció alkotói is jelen vannak a szövetségben, az alkotók széles palettán próbálják megörökíteni, leképezni a bennünk és körülöttünk levő világot a tájképtől, a csendéleten, portrén át a nonfiguratív és absztrakt alkotásokig valamint fotómontázsig, számítógépes grafikai megoldásokig, a személyes látásmódjuknak és világszemléletüknek megfelelően olajfestményeken, grafikákon, szobrokon, kerámiában, textil és nemezképeken.” 

Képek arc nélkül- Jože Hradil szlovén író könyvbemutatója




Jože Hradil (1935) szlovén író, műfordító vendégeskedik városunkban, a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok nagykövetét tisztelhetjük személyében, akinek nevéhez a legtöbb szlovénra fordított magyar kortárs és klasszikus fűződik. Képek arc nélkül (Slike brez obrazov) című regénye egy huszadik századon átívelő családtörténet, számtalan magyar vonatkozással.
A KÖNYVTÁRI NAPOK keretében szervezett irodalmi esten találkozhatnak az íróval a kortárs irodalom kedvelői, 2015. április 23-án, 18 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hradil magyarul is megjelent regénye kapcsán Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara, Humántudományok Intézetének docense beszélget az íróval.

Hradil családregénye Mariborban jelent meg Képek arc nélkül címmel 2012-ben, az Európa Kiadó adta ki magyarul 2013-ban, Körtvélyessi Klára fordításában.
"Muravidék központja, Muraszombat a huszadik század során hol az Osztrák-Magyar Monarchiához, hol a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, hol Magyarországhoz, hol Jugoszláviához tartozott. Ma a Szlovén Köztársaság városa. Mozgalmas történelmének szemtanúi, egy nagycsalád szétszóródott tagjai próbálják ebben a regényben emlékképek és valóságos fényképek segítségével összerakni saját mikrohistóriájukat. A történetnek számtalan magyar vonatkozása van, a családtagok közül ugyanis többen Magyarországon telepedtek le, és lélekben is magyarokká akartak lenni, vagy - a rendszerváltás után - Nyugaton próbáltak szerencsét. Mások, mint a szerző magyar édesapja is, Jugoszláviában élték le az életüket. " – olvashatjuk a regényről az Európa Kiadó honlapján:
"Emlékezés és felejtés, identitásőrzés és spontán vagy erőszakos asszimiláció, tolerancia és mindenféle kirekesztő politika okozta emberi torzulások kavalkádja jelenítődik meg a regényben. Az emlékek mintegy száz évet fognak át: a 19. század végéig nyúlnak vissza. A cselekmény a magát Jurijnak nevező narrátor gyermekkorában, a második világháború elején indul, és a jelenig tart." (Tapodi Zsuzsa: Identitáskonstrukciók három délszláv regényben. Ivo Andrić Omér pasa, Milorad Pavić Kazár szótár, Jože Hradil Képek arc nélkül).
Jože Hradil (Muraszombat, Szlovénia, 1935) műfordító, szótárszerkesztő, író. A ljubljanai egyetemen szerzett diplomát angol-szlavisztika szakon. Beiratkozott magyart tanulni a debreceni nyári egyetemre, majd ösztöndíjat kapott az ELTÉ-n. Kortárs és klasszikus magyar írók műveit fordította és adta ki a Pomurska zalozba kiadónál, amelynek főszerkesztője volt. Neki köszönhető az első szlovén–magyar és magyar–szlovén szótár.

ZILELE BIBLIOTECII

Vă aşteptăm cu drag la evenimentele organizate în cadrul ZILELOR BIBLIOTECII în perioada 20-30 aprilie 2015.

27–30 aprilie: ZILELE IERTĂRII: Nu se percep taxe de întârziere pentru publicaţiile cu termenul de restituire depăşit.
Programe, evenimente:
http://biblioteca.judetulharghita.ro/ro/nd/240/zilele-bibliotecii-judetene-kajoni-janos--2015

2015. április 16., csütörtök

Az Olvasókör áprilisi találkozója


Az Olvasókör újabb találkozójára 2015. április 20-án, hétfőn 17 órára várjuk az érdeklődőket a könyvtár előadótermébe. Ezúttal a beszélgetés Kulisszatitkok nagyjainkról címmel irodalom, alkotás és magánélet viszonyának témája körül bontakozik ki, amelynek kapcsán a kör tagjai beszélnek egy-egy általuk választott alkotóról és életéről.
A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján elérhetők a javasolt témák, az előző találkozókon elhangzottakról beszámoló írások, és számos böngészésre, olvasásra csábító érdekesség: https://sites.google.com/site/olvasokoer/
A könyvtárban tavaly decemberben megalakult olvasókör találkozóin részt vehet minden érdeklődő, bármilyen megkötéstől függetlenül, bármikor lehet csatlakozni a kör tagjaihoz. Minden hónap harmadik hétfőjén, délután öt órakor tartjuk a kör találkozóit a könyvtár előadótermében.

Könyvtári napok


A Kájoni János Megyei Könyvtár hagyományos rendezvénysorozata a KÖNYVTÁRI NAPOK.
2006 óta minden év áprilisában több napon át tartó programsorozatot szervezünk, kapcsolódva A könyv és a szerzői jogok világnapjához, amelyet április 23-án ünnepelnek, Romániában a könyvtárosok napját is ekkor ünneplik.
Az eseménysorozat fő támogatója Hargita Megye Tanácsa.

Idén április 20 – 30. között várjuk a könyvtári napok eseményeire az érdeklődő közönséget, különböző igényekre figyelő, változatos és gazdag programkínálattal készülnek erre a hétre.
2015-ben Az olvasás éve jegyében hirdette meg kulturális programjait a könyvtár. Az év folyamán minden nagyobb könyvtári esemény és hagyományosan szervezett program – így természetesen a Könyvtári Napok rendezvényeinek középpontjában is a könyv-, illetve az olvasás áll, erre irányul elsősorban a figyelem.
PROGRAMOK a könyvtár honlapján
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/240/konyvtari-napok-2015--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-programsorozata