2017. szeptember 18., hétfő

MESEBÖLCSŐ – Csernik Pál Szende székely mesemondó lábbábos előadása

 „A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére.” vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó, a Lábita Színház bábosa, aki szeretettel vár minden mesekedvelő családot, kicsiket és nagyokat, MESEBÖLCSŐ címú előadására, 2017. szeptember 21-én, csütörtökön délután 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Magyarországon élő Csernik Pál Szende nem csupán mesemondó, hanem lábbábos, aki ízes székely beszédével és a lábára húzott bábok életre keltésével varázsolja el közönségét: „A bábok összenőttek a meséléssel, úgy belefonódtak, hogy egymás nélkül árván maradnának. Kicsit úgy érzem, hogy két felem van: a bábos és a mesemondó. E kettő egyet alkot bennem, és jöhet egy kert vagy egy színpad."

SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER: CSEMPÉSZÁRU – könyvbemutató és közönségtalákozó




 
Szakács István Péter író lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívottja, a 2017. szeptember 20-án, szerdán 17 órától kezdődő közönségtalálkozón mutatják be a szerző Csempészáru című prózakötetét, amely Vida Gábor szerkesztésben a csíkszeredai Bookart Kiadónál jelent meg tavaly év végén. A találkozón Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője beszélget a szerzővel.
A Székelyudvarhelyen élő Szakács István Péter mintegy húsz esztendeje jelen van a kortárs magyar prózairodalomban, a Siklódy Ferenc által illusztrált Csempészáru immár a nyolcadik kötete. A szerző apokrif írásoknak nevezi a kötet szövegeit. Történetei három tematika köré épülnek, kérdéseket fogalmaz meg bennük az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit ábrázolja. Bővebben alább: 


„Apokrif az, amit eltitkolnak, ami törvényen kívül áll. Változat, lehetőség, tiltott gyümölcs. E könyv írásai ilyenek, legyen az mese, bibliai történet vagy éppenséggel Szindbád-novella. Olyasmiről szólnak, ami ősidők óta izgatja az embereket." – áll a kötet borítóján.
Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957) prózaíró, irodalomtörténész, publicista, Steven Cook írói álnéven is publikált. Szülővárosában érettségizett 1976-ban, 1984-ban a kolozsvári BBTE bölcsészkarán magyar–francia szakos tanárként diplomázott. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára. 1992-ben irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. Első írását 1982-ben az Igaz Szó közölte. Novellákkal szerepelt folyóiratokban és antológiákban. 1990–93 között az Ablak című folyóirat társszerkesztője, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője.
1994-ben Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban elnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Korábbi kötetei: Francia tavasz. Novellák. (Mentor, Marosvásárhely, 1996); A belga utazó. (Mentor, Marosvásárhely, 2001); Szavak prérijén. A kanadai magyar irodalom egy évszázada (Polis, Kolozsvár, 2002); A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely 2002);
Jerikói lonc. Új elbeszélések ( Kráter, Pomáz, 2003); Le nem hallgatási botrány. (Válogatott publicisztikai írások. Csíkszereda, 2007). Elízium panzió. Történetek Kornis Dániel körül (Bookart, Csíkszereda, 2013).
Interjú Szakács István Péterrel. Bárka Online

KAPONAY RÉKA: AZ ŐRZŐ HAJNALA - könyvbemutató




Egy világutazó fiatal lány különleges regénye az álmaink fontosságáról
Kaponay Réka valóra váltotta mindazt, amiről a vele egykorúak álmodni is alig mernek: 16 éves korára 6 kontinens több mint 35 országában járt, mindennapi tapasztalata, hogy az életünk egy nagy utazás, és már egy saját regénnyel is büszkélkedhet.
A magyar származású ausztrál lány szüleivel és ikertestvérével 2012 óta járja a világot. Élményei hatására írta meg első regényét, Az Őrző hajnalá-t, amellyel arra szeretné bátorítani a fiatalokat, hogy merjenek kilépni a megszokásokból, és valósítsák meg álmaikat. Kaponay Réka regénye először angol nyelven jelent meg 2016 tavaszán, azóta viszi e különleges történet hírét a nagyvilágban. Friss interjú Kaponay Rékával:  Még csak 16 éves, de elképesztő kalandokon van túl a magyar lány
Az ifjú írónő Hargita megyébe is ellátogat, három helyszínen is találkozik itteni olvasóival, a csíkszeredai fiatalok a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatnak Kaponay Rékával, a 2017. szeptember 19-én délelőtt 10 órai kezdettel tartott közönségtalálkozón. Bővebben a könyvről: 
A világokon és idősíkokon átívelő fantasy kalandregény a látszólag csendes, andalúz kisvárosban, Arcos de la Fronterában játszódik. A település megdöbbentő titkot rejt. Olyan titkot, amelynek napvilágra kerülése alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit eddig a világunkról tudni véltünk.
A rejtély kulcsa Füko, a két és fél éves patterdale terrier, akit különleges feladata és szerepe más világokon átívelő kalandokba sodor: meg kell védenie a világot a rémálmok igájába hajtó, ősi, gonosz erőktől.
Az Őrző hajnala hátborzongatóan izgalmas utazásra hív a fantázia birodalmába.
Már világszerte számos rajongója van, most pedig végre a magyar olvasók is megismerhetik a regényt és hihetetlenül fiatal, világlátott szerzőjét.
„Csodálatosan megírt, rendkívül sokrétű és különleges történet. Hihetetlen, hogy ilyen fiatal a szerzője!"
Kingsley Dennis, a Főnix generáció írója
„Leteszed a könyvet, de veled marad a kétely: vajon ébren vagyunk, vagy álmodunk?"
Kaponay Réka
A kötet angol nyelvű trailere

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében




Az Olvasókör idei őszi idényét 2017. szeptember 18-án, hétfő délután 16.30-kor nyitjuk, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az irodalmi értékű naplók megismerését folytatva szeptemberi megbeszélésünk témája: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében. A felvezetőt Cseke Gábor író tartja:
''A jeles személyiség mélyebb megértéséhez segít hozzá az az apokrif napló, amelynek szerzője a francia Bernard Le Calloc'h tanár úr, szenvedélyes Kőrösi kutató, aki maga is szorgalmasan ápolja a nagy utazó szellemiségét. máig több száz tanulmányt, beszámolót, dolgozatot írt róla, mintegy előmunkálatként ahhoz az elképzelt naplóhoz, amit Kőrösi Csoma Sándor tudósi elfoglaltsága miatt már nem tudott papírra vetni, ám kellő hozzáértéssel kihámozhatónak tűnt levelezéséből, feljegyzéseiből, cikkeiből és tanulmányaiból.''
Az ajánló teljes szövege elérhető az Olvasókör honlapján.
Érdemes átolvasni a Kőrösi Csoma Sándorról szóló irodalomnak szentelt különoldalt a kör honlapján:
Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja

2017. szeptember 11., hétfő

EGYHÁZTÖRTÉNELEM, PÁPÁK, KERESZTÉNYSÉG – GOMBOS ZOLTÁN CSABA BÉLYEGKIÁLLÍTÁSA

Egyháztörténelem, pápák, kereszténység címmel nyílik meg Gombos Zoltán Csaba bélyegkiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A 2017. szeptember 13-án, szerdán délután 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitón Ft. Bilibók Géza tusnádfürdői plébános beszélget Gombos Csaba Zoltán bélyeggyűjtővel, a kiállítás szervezőjével.
A rendezvényen fellép a Csíkcsicsói Lányschola, támogató a Csíkcsicsói Közbirtokosság.
Gombos Zoltán Csaba 1977-ben született Marosvásárhelyen. Tanulmányait szülővárosában kezdte, a középiskolát Gyulafehérváron, felsőfokú tanulmányait pedig Magyarországon (Szegeden) végezte, és Kolozsváron diplomázott. Teológiai végzettsége mellett több idegen nyelvet tanult, de tetszését legjobban az olasz nyelv nyerte el, és ezt sajátította el olyan szinten, hogy szakmai pályafutását fordítóként, tolmácsként és nyelvtanárként kezdte. Jelenleg négy gyerekes családapa, Csíkcsicsóban tevékenykedik katolikus kántor-karnagyként és plébániai kisegítőként.
A „bélyegészet tudományával" már kisgyermek korában megismerkedett, édesapja is bélyeggyűjtő volt, heti rendszerességgel jártak bélyegklubba, ahol adtak-vettek, beszélgettek az újdonságokról, katalogusokról, árfolyamokról. Így már gyermekkorában megtanulta, hogyan kell bánni a bélyegekkel, hogyan kell katalogizálni őket, mit érdemes, és hogyan kell gyűjteni, mi az, ami értékes.
A kiállításon látható gyűjteményt 2007 körül kezdte el gyűjteni. Vallásos tematikájú könyvek olvasása, kiállítások érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy mintegy hitvallásként, keresztény misszióként, tanúságtételként megmutassa gyűjteményének egy részét.
Elmondása szerint a bélyegészet gyakorlatilag az élet minden területét átöleli, amit lehet ábrázolni, azt megtaláljuk bélyeg formájában is, legyen szó történelemről, művészetekről, sportról, állat- és növényvilágról, hírességekről, mesevilágról, és lehetne sorolni. A mostani kiállítás a vallásról szól, rendkívülisége és Erdélyben talán egyedisége – ilyen formában – mindenki számára kellemes élményt nyújthat.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.

2017. augusztus 30., szerda

PEER KRISZTIÁN: 42 – közönségtalálkozó

Peer Krisztián magyarországi költő, forgatókönyvíró, dramaturg lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a 2017. szeptember elsején, délután öt órárakor kezdődő közönségtalálkozón. A szerző legutóbbi, 42 címmel megjelent, nagy visszhangot kiváltó verseskötete áll a találkozó középpontjában, a meghívott beszélgetőtársa Tamás Dénes sepsiszentgyörgyi író, egyetemi oktató lesz. A sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásának meghívottjaként érkezik Peer Krisztián Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is találkozhatnak vele olvasói. A találkozók támogatója a budapesti Szépírók Társasága.
A Petőfi-, Déry Tibor- és Füst Milán-díjas Peer Krisztián 1974-ben született Dorogon, tizenévesen már publikált, húszéves volt, amikor, 1994-ben, első könyve, a Belső Robinson megjelent, a kötet közönség- és szakmai sikert aratott. Három év múlva újabb emlékezetes könyv, a Szőranya követte, 2002-ig a szerző még két verseskötettel jelentkezett (Név, 1998; Hoztam valakit magammal, 2002).
Az idei Könyvhétre jelent meg 42 című verseskötete a Jelenkor kiadónál, Mocsár Zsófia rajzaival, fotóival, a kötet szerkesztője: Borsik Miklós. Visszatérő kötetében az alanyiság határait feszegeti. Barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Mocsár Zsófia látványtervezőnek a halála után a kötet, amit addig szerkesztett, hirtelen más lett. Késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy Zsófi meghalt. Peer visszatérését a könyv mottójának is tekinthető nyitóbekezdés foglalhatná össze leginkább: „Dehogynem veszhet el. / Dehogynem baj, hogy elveszett. / Dehogy veszhet el egészen." (a Könyvesblog nyomán).
Peer Krisztián 42 című kötetéről a Bárkaonline oldalán olvasható kritika.

Itt olvashatunk bele a kötetbe
.

2017. június 26., hétfő

UTAZÓ KÖVETEK: Magyarországi irodalmi lapok erdélyi találkozója

A mai magyar irodalom kérdései, a kortárs magyar irodalmi folyóiratok és lapok szerkesztése, kiadása lesz a témája a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. június 28-án, szerdán 17 órakor kezdődő irodalmi estnek és közönségtalálkozónak. A meghívott beszélgetőpartnerek rangos kortárs magyar irodalmi lapok szerkesztői, "az irodalom utazó követei": Ágoston Zoltán (Jelenkor), Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy). Moderátorként Murányi Sándor Olivér író beszélget a meghívottakkal a mai magyar irodalmi folyóiratok helyzetéről, az irodalmi lapszerkesztés és kiadás kulisszatitkairól.