2017. március 28., kedd

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA - Az Agora Alapítvány felhívása


Az Agora Alapítvány a KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából SZAVALÓVERSENYT hirdet. A verseny időpontja: 2017. április 11., kedd, 12 óra. Helyszín: Csíkszereda, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme.
2017-ben több jelentős költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet jelentkezni, az alábbi költők műveiből:   
ADY ENDRE, ARANY JÁNOS, ÁPRILY LAJOS, FÜST MILÁN, JÓZSEF ATTILA, JUHÁSZ GYULA, LÁSZLÓFFY ALADÁR, SZABÓ LŐRINC, TOMPA MIHÁLY. Részletek: 
A vetélkedőt három kategóriában hirdetik meg:
I. 5-8 osztályos diákok
II. 9-12 osztályos diákok (középiskolások)
III. 19 év felettiek
Minden kategóriában az első három helyezett értékes jutalomban részesül. A nyertes szavalók fellépnek a gálaműsoron.
Jelentkezési cím: koltoknapja@gamil.com
A szavalóversenyre a szervezők szeretettel vának mindenkit, az ország bármely területéről, településéről.
További információk kérhetők a koltoknapja@gamil.com e-mail címen.
http://facebook.com/koltoknapja

2017. március 27., hétfő

HOSSZÚTÁVÚ ELŐREJELZÉS – BESZÉLGETÉS-SOROZAT BODOR ÁDÁM KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓVAL





A kortárs magyar próza kiemelkedő alkotója, Bodor Ádám Kossuth-díjas író ismét Székelyföldre látogat márciusban, ezúttal is Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író vendégeként. Murányi a kortárs irodalom nagy neveit hozza el rendszerint székelyföldi irodalmi találkozókra, Bodor Ádámmal éves megszakításokkal szervezett beszélgetés-sorozatukat folytatják, amely a hatodik alkalomhoz érkezett. A csíkszerdai literatúrakedvelők a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. március 29-én, 17órakor kezdődő irodalmi esten találkozhatnak az íróval.
Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan regények fémjelzik, mint a Sinistra körzet, vagy Az érsek látogatása, melynek fülszövegében Parti Nagy azt írta, hogy „becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni". Meg hogy „szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." „Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült." (http://cultura.hu/kultura/bodor-adam-80/)
Bodor Ádám Kossuth-díjas erdélyi magyar író 1936. február 22-én született Kolozsvárott. Karcolatokat és novellákat 1965-től kezdett publikálni az Utunkban,1969-ben megjelent első novelláskötete A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben Magyarországra települt, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt, majd a Holmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán 1991-ben nyert első díj, valamint a Sinistra körzet (1992) című, sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus megjelenése jelentette. Az érsek látogatása (1999) a Sinistra körzethez hasonlóan átmeneti, behatárolhatatlan műfajú alkotás. 2011-ben a Magvető Könyvkiadónál jelent meg a Verhovina madarai. Változatok végnapokra. Művei közül többet is híres magyar rendezők filmesítettek meg.
Pályája során több rangos irodalmi díjat, elismerést kapott. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat „a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért." 2012-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díját, a Verhovina madarai című regényéért pedig a Szépíró Díjat. Bodor Ádám írói oldala a Digitális Irodalmi Akadémián (életrajzzal, kritikai referenciákkal, digitálisan olvasható művekkel) érhető el.
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár, valamint Hargita Megye Tanácsa.

2017. március 23., csütörtök

A 17. századi Erdély török szemmel – Evlia Cselebi török utazó naplóját Kozma Mária író ismertette az Olvasókör 23. találkozóján



Nagy érdeklődés övezte az Olvasókör márciusi, 23. találkozóját, egy igen érdekes 17. századi útinapló került terítékre ezúttal. Evlia Cselebi török utazó naplójáról Kozma Mária írónő elemző ismertetőjét hallgathatták meg a jelenlevők. A korabeli Magyarország és Erdély viszonyait a hódító oszmán birodalom szempontjából láttatja a 17. század török utazója, az 1611-ben Isztambulban született Evlia Cselebi, aki 10 kötetes műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét. A magyar történelmi földrajz szempontjából is fontos és érdekes török nyelvű útinapló magyar vonatkozású részeit a 20. század elején fordították magyarra.

A korabeli erdélyi várakról, a csíkszeredai várról is igen érdekes információkat tartalmaz az útinapló.
„Az Utazások könyve az első jelentős török prózai művek egyike, s műfajteremtő példa a török irodalomban. Méltatói különösen sokra tartják népi szólásoktól, élőnyelvi fordulatoktól eleven stílusát. Szavahihetőségét olykor vitatják ugyan, holott amikor ideje és módja van, hihetetlen pontosságra törekszik."
Kozma Mária részleteket is felolvasott a műből, többek között a helyi gasztronómiai szokásokat érzékletesen bemutató részletet.




2017. március 21., kedd

SZÉKELY ÁRPÁD: FOGARASI-HAVASOK – ERDÉLY TETEJE – vetítéssel kísért túrakönyv-bemutató




Fogarasi-havasok – Erdély teteje címmel Székely Árpád vetítéssel és élménybeszámolóval kísért túrakönyv-bemutatójára kerül sor a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület (CsEKE)  szervezésében. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg az érdeklődő közönség, 2017. március 23-án, csütörtökön 17 órától.
Székely Árpád földrajztanár és természetjáró Székelyudvarhelyn él, 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatait bemutató túrakönyvei. A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozata a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik. E monumentális hegylánc méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést.
„A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvényeinek bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát, vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. A kiadvány ezt igyekszik segíteni."

2017. március 20., hétfő

Női árnyalatok - kiállítás és könyvbemutató






A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság, valamint a Pro-Femina Egyesület Női Árnyalatok című, könyvbemutatóval egybekötött kiállítás-megnyitójának 2017. március 16-án délután. A rendezvényt Kuna Ibolya könyvtáros nyitotta meg, Gál Katalin, a Hargita Megyei Gyerekvédelem munkatársa mondott köszöntőbeszédet. Bucur Nicolae művészettörténész méltatta A Nő a képzőművészetben című pályázatra beérkezett alkotásokat, ezt követően Jack Holland brit újságíró Nőgyűlölet című kötetét Székedi Ferenc szerkesztő és műfordító mutatta be a népes érdeklődő közönségnek.
A kiállítás központi témája a nő, a női értékek bemutatása, Bucur Nicolae művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat. A Pro Femina Egyesület a Bethlen Gábor Alap támogatásával A Nő a képzőművészetben című pályázat keretében fiatal képzőművészeknek nyújtott lehetőséget, hogy alkotásaikat kiállításokon mutathassák meg, és ezáltal ismertebbé váljanak. A képzőművészeti munkákban a művészet örök témája, a nő került a figyelem középpontjába, hangsúlyozva mindazt az értéket, amit egy nő képvisel.
Jack Holland brit származású amerikai újságíró Nőgyűlölet című kötetét, Vallasek Júlia fordításában, Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő és műfordító mutatta be. A kötet szerzője a nőkkel szembeni előítéleteket vizsgálta különböző kultúrákban a történelem folyamán, a leértékelés veszélyes mivoltára is felhívta a figyelmet. A könyv a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál jelent meg.
A rendezvény végén a jelenlevők megtekinthették a kiállított munkákat, a kellemes hangulatot a Sunshine együttes (irányítója Juhász-András Ernő zenetanár) muzsikája is biztosította.





2017. március 17., péntek

Ükanyámtól Petőfiig - Nagy Gyöngyvér előadása Március 15. alkalmából





Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér március 14-én délután, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki  néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképész tevékenységét is. Részletek:
Nagy Gyöngyvér egy családi örökségét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem született volna meg Nagy Gyöngyvér, az ősei emléke, családja története iránt szenvedélyesen érdeklődő családfakutató kitartó munkája nélkül.






AZ OLVASÓKÖR MÁRCIUSI TALÁLKOZÓJA: Evlija Cselebi naplója – török utazó a 17. századi Magyarországról


Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő Csíkszeredai Olvasókör 2017. március 20-án, hétfő délután 16.30-kor tartja következő találkozóját – az év eleji elképzeléseknek megfelelően – folytatódik a kalandozás a naplók világában. Egy igen értékes, a magyar történelmi földrajz szempontjából rendkívül fontossággal bíró útinaplóról és legendás életű szerzőjéről, Evlija Cselebiről Kozma Mária írónő elemző ismertetését hallgathatják meg az érdeklődők.
A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján Cseke Gábor író tesz közzé az aktuális témákhoz kapcsolódó érdekes, böngészére csábító olvasnivalókat. Evlija Cselebi a török irodalomban is kivételes helyet elfoglaló monumentális – 10 kötetes – műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét; ezen belül több kötetet a török kori Magyarország viszonyainak szentelt.