2017. december 12., kedd

VILÁG CSODÁJA ’56 – könyvbemutató

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 15-én, délután 17 órakor kezdődő könyvbemutatón Nahimi Péter történész, a kiskunmajsai Pongrátz Gergely '56-os Emlékmúzeum kurátora, a Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány elnöke az 1956-os magyarországi forradalom eseményeit feldolgozó köteteket mutat be.
A Világ Csodája '56 című kötet Nahimi Péter szerkesztésben jelent meg, az 1956-os magyar forradalomnak állít emléket, a korabeli eseményeket felidéző fényképeket tartalmaz, visszaemlékezésekből, önéletírásokból válogatott idézeteket, valamint a Kiskunmajsai 56-os Szabdegyetemen elhangzott előadások részleteit. A Pongrátz Gergely '56-os Közhasznú Alapítvány támogatásával megjelent további kiadványokat is bemutat a történész. Részletek alább:
Pongrátz Gergely Corvin köz című emlékiratának új kiadását, Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész Moyses Márton tűzhalála címú könyvét és Benkő Levente baróti történész 2002-ben kiadott Bűn volt a szó című könyvének azonos című, javított változatát. Mindkét történész könyve Moyses Márton szenvedéstörténetét dolgozza fel, aki 16 évesen három baróti iskolatársával nekivágott a román–magyar határnak, hogy a pesti srácok segítségére siessen, ám neki s egy társának nem sikerült átszöknie, később 29 évesen Brassóban a pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát.

2017. december 6., szerda

KOSZTA ISTVÁN: ERDÉLY A NAGY HÁBORÚBAN. 1914-1916 AUGUSZTUS – könyvbemutató

Erdély a Nagy Háborúban. 1914-1916 augusztus címmel jelent meg Koszta István első világháborús trilógiájának második kötete. 2017. december 14-én, csütörtökön a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Cseke Gábor író, újságíró mutatja be a kiadványt és beszélget a szerzővel. A csíkszeredában élő szerző új könyvét az idei, 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be először.
Az első kötet A sors kereke a végzetre forog - Erdély a Nagy Háborúban címmel a világháború kitörésének századik évfordulójára, 2014-ben jelent meg. Koszta István könyve „korabeli, ismert és kevésbé ismert dokumentumok összevetésével próbálja a ma emberét eligazítani a több mint száz évvel ezelőtti Nagy Háború eseményeinek és okainak szövevényében" – olvashatjuk Cseke Gábor recenziójában
A kötet szerzői előszavának bevezető soraiból idézünk:
„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később.
Ilyen volt, Berzeviczy Albertet idézve, a szeptember 11-én elrendelt „dicsőséges visszavonulásunk" mindenhol, és hogy eközben, október közepére, végére, decemberre elfogytunk.
Nyomunkban a kozák-orosz portyák szeptember végén már Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros vármegyékben rekviráltak, október elején meg – ideig-óráig – bevonultak Máramarosszigetre, megfordultak a Visó völgyében, ami már Erdély határa. A Visó-völgyi portya Beszterce futását váltotta ki, és a tájékozottabbak útra csomagoltak Kolozsváron."
Koszta István új könyvének borítóját Mihály László tervezte, Márton Ferenc Vonuló bakák című, 1917-es pasztelljének (a Csíki Székely Múzeum tulajdona) felhasználásával.
Koszta István Gyulafehérváron született (1945). Bölcsész (Kolozsvári BBTE, 1968), újságíró. Tagja az Európai Szociológiai Egyesületnek (ESA). A Budapest Fórum Egyesület (Európai Regionális Tanulmányok Hálózata – Alpok–Duna–Adria régió) alapító tagja. Hadtörténelmi, történelmi tárgyú tanulmányai a Hadtörténelmi Közleményekben (1917/2), a Trianoni Szemlében, a Székelyföld folyóiratban, a sepsiszentgyörgyi múzeum Acta Siculica évkönyvében, a Marosvásárhely, illetve a Maros megye történetéből 1–4. c. tanulmánykötetekben stb. jelentek meg. A szerző hasonló tárgyú, megjelent könyvei: Huszártörténet (2008) – A marosvásárhelyi 9. hv. huszárezred története; Nem (csak) Erdély volt a tét I. (2010) – Kései tudósítás a párizsi konferenciáról; Nem (csak) Erdély volt a tét II. (2011) – Mária román királyné párizsi követsége;
„A sors kereke a végzetre forog?" (2014) – I. Könyv. 1914 – Sodrásban.

A HARGITA MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZÉSI FORRÁSKÖZPONT ÚJ KIADVÁNYAINAK BEMUTATÓJA




A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 7-én, csütörtökön délután 17 órától kezdődő találkozón P. Buzogány Árpád közművelődési szakember mutatja be a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont új kiadványait. A bamutatásra kerülő albumok:  
Az Orbán Balázs szemével 2010–2013 című fotóalbum a 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából összeállított harmadik album és összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd községek minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. A 164 oldalas, teljesen színes, kemény kötésben kiadott album nem csupán képekkel mutatja be a településeket, hanem rövid leírásokkal is segíti az érdeklődőket a tájékozódásban. A településeket ismertető szövegeket Barabás Dénes, Fazakas Katalin, László-Velin Orsolya, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd állították össze.
A Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvaralljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A család és a múzeum tulajdonában lévő alkotások reprodukcióit Balázs Ödön és Tordai Ede készítette. A 16 ábrázolás többsége az egykori Udvarhelyszék településeinek viseletét mutatja be: a székelymuzsnait, petkit, almásit, lövéteit, gyulakutit a siklódival közösen, kecsetit és kisfaludit, illetve agyagfalvi és szolokmai lányviseletet. Felsőrákosi és Gyergyó vidéki székely, gyimesfelsőloki csángó, lövéri román és bátosi szász viselet is helyet kapott a sorozatban. A borítón egy utcakép, lövétei lakodalom jelenete látható.
Az élet íze c. kiadvány néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, Dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk.
A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. „Szép élet..." címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatunk (katonáskodás és régi farsangi mulatságok, vizitáskodás és a szolgaság, májusfaállítás).
A Katlanok, kutak című fejezetben mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást (hagyományos téglavetés, kútásás, tejfeldolgozás, cifrabunda, pipakészítés). A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz: falucsúfolókat, népi időjóslásokat és más hiedelmeket, virágneveket dédanyáink kertjéből, találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket, tájszavakat, balladákat,
határnevei és azokhoz fűződő mondákat.
A Másfél évtized képesszeciája című 128 oldalas fotóalbum anyagát a szerkesztő Balázs Ödön fotográfus válogatta az Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborok alkotóinak felvételeiből, az utóbbi 15 esztendő „képesszenciájaként". A vidéki életterek kötetbe gyűjtött ábrázolásai az utóbbi években hazai és nemzetközi szinten is elismeréseket hoztak a táborban résztvevőknek. A fotográfiák dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az volt, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet – olvashatjuk a bevezetőben. Az előszó és a képek adatait tartalmazó részletes jegyzék magyar, román és angol nyelvű.
A Tamási Áron nyomában Farkaslakán című album  fontos és emlékezetes idézeteket tartalmaz Tamási Áron műveiből, amelyeket a Tamási Áron Egyesület vezetője, Hadnagy Jolán rostált egybe, ezekhez Jakab Emil helyi fotográfus készített fotókat. A magas szakmai igénnyel készült album a falu neves szerzője születésének 120. évfordulójára jelent meg idén szeptemberben.

MOLNÁR VILMOS: A LEGFELSŐ STÁCIÓ




A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. december 6-án, este 6 órakor kezdődő találkozón Molnár Vilmos A LEGFELSŐ STÁCIÓ. SZERTELEN TÖRTÉNETEK, RENDHAGYÓ MESÉK című új novelláskötetét mutatják be. A csíkszeredai Book Art kiadó gondozásában a novemberi marosvásárhelyi könyvvásárra megjelent kötet a frappáns történetek, (rendhagyó) mesék kedvelői, Molnár Vilmos írói világának már ismerői-szeretői és friss olvasói számára egyaránt élményt jelentenek majd. A szerzővel a kötet szerkesztője, Domokos Zsófia beszélget. Fuvolán közreműködik: Boldizsár Szabolcs.
 

2017. december 4., hétfő

Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárban




 Őstoposzok – vonal és forma címmel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. november 29-én nyílt meg Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész grafikai alkotásait és szobrait bemutató egyéni kiállítása. A művészt és a kiállított alkotásokat Róth András Lajos történész-könyvtáros, a székelyudvarhelyi Hazáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának vezetője méltatta számos érdeklődő jelenlétében.




Sebestyén Róbert képzőművész Egyetemi tanulmányait Temesváron, a Nyugati Egyetem képzőművészeti karán, szobrászat szakon végezte 1994-1999 között. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Képzőművészeti Szakközépiskola tanára, ezúttal főként grafikákkal és térpkalasztikai alkotásokkal mutatkozott be a csíkszeredai közönségnek. Korábban egyéni kiállítással 2002-ben Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatkozott be. Köztéri alkotásai láthatók Székelyudvarhelyen, Szépvízen és Sepsiszentgyörgyön, alkotásai megtalálhatók magántulajdonban is Magyarországon, Olaszországban és Svájcban.

2017. november 27., hétfő

ŐSTOPOSZOK – VONAL ÉS FORMA – SEBESTYÉN RÓBERT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA

Őstoposzok vonal és forma címmel nyílik új képzőművészeti kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárban. 2017. november 29-én, délután 17 órára várják a kortárs művészet iránt érdeklődő közönséget Sebestyén Róbert csíkszeredai képzőművész grafikai alkotásait és szobrait bemutató egyéni kiállításának megnyitójára, a könyvtár előadótermébe.
Sebestyén Róbert 1975-ben született Szépvízen, Hargita megyében. A csíkszeredai Nagy István Képzőművészeti Líceumban, szobrászat szakon végezte középiskolai tanulmányait 1990- 1994 között. Egyetemi tanulmányait Temesváron, a Nyugati Egyetem képzőművészeti karán, szobrászat szakon végezte 1994-1999 között. 1995-től több országos szobrászati alkotótábor résztvevője volt, rendszeresen megjelentek alkotásai csoportos kiállításokon (Temesvár, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szigetszentmiklós, Madéfalva). Egyéni kiállítással 2002-ben mutatkozott be Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. Köztéri alkotásai láthatók Székelyudvarhelyen, Szépvízen és Sepsiszentgyörgyön, alkotásai megtalálhatók magántulajdonban is Magyarországon, Olaszországban és Svájcban.
Művészi hitvallása: „A szertelenkedő káoszból, az efemer végességből igyekszem a tovatűnő vizuális impulzusokat egy szempillantásra megállítani. Meg nem alkuvó és önmarcangoló önkritikával szemlélve önmagam, próbálok létrehozni sajátosan egyedi lenyomatokat az anyaggal viaskodva, egyfajta egyensúlyt megteremteni. Munkáimban a formák dinamikus vitalitását és kifejezési lehetőségeit próbálom megragadni."

2017. november 20., hétfő

CSIKÓS FARKAS KATA: LÁZÁLOM LILIVEL – KÖNYVBEMUTATÓ




A Lázálom Lilivel című illusztrált mesekönyv olyan meséket tartalmaz, amelyek segítenek a gyerekeknek legyőzni félelmeiket, szorongásaikat a kórházi kezelések során. A könyvben szereplő Doktor Lili egy baba, aki doktor néniként „dolgozik" dolgozik a gyereksürgősségen. A kötet fiatal szerzője, Csikós Farkas Kata 2008 óta asszisztens a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán. Közben három gyereket nevel, és 2012 óta kezdett babakészítéssel foglalkozni, amikor sajátkészítésű babát, játékot akart a gyerekei kezébe adni. A Kreatív Kiadó gondozásában frissen megjelent meskönyvet 2017. november 22-én, szerdán délután 17 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtár elóadótermében mutatják be. Bővebben:
"Egész életem a gyerekek köré szerveződött. És hát mi történik, ha egy női agyban összekeveredik a szakma iránti tisztelet, az anyatigris és a babakészítő? Könyv születik belőle. Így, ahogy a Lázálom Lilivel című könyv is annak köszönheti a létezését, hogy a sürgősségen töményen szembesültem a gyerekek kórházi körülményektől, az ottani eszközöktől, a fehér köppenytől való félelmével és a bennem élő anya segítségért kiáltott a szintén bennem lakó babakészítőhöz és valami ilyesmit mondhatott, hogy "Varrjál légyszíves ide egy olyan orvost, akitől nem félnek a gyerekek!" Így született meg Dr. Lili, aki egy ideig a Megyei Sürgősségi Kórház Sürgősségi betegellátó egységében dolgozott, és szórakoztatta a gyerekeket addig, amíg az orvos megérkezett. Sok mondanivalója lett volna a gyerekek számára, amihez kevésnek bizonyult az ottani munkaidő és közbejött még egy csúnya kanyaró járvány, ami miatt Dr. Lili kénytelen volt felmondani, mert járványtanilag nem bizonyult biztonságosnak. De a mondanivalóját leírtam három mesében, amelyek remélem, hogy segítenek minden kis és nagy gyereknek a kórháztól való félelmük leküzdésében." – írja Csikós Kata könyvének születéséről.
Interjú Csikós Katával: Hogy ne legyen mumus a kórház: Dr. Lili színre lép. Péter Beáta. Liget.ro. 2017. november 6.