2018. május 4., péntek

John Green: Alaska nyomában

Fülszöveg:
A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz.
Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja.
John Green Alabamában járt bentlakásos iskolába, amely nem sokban különbözött az Alaska nyomában Culver Creekjétől. Az Alaska nyomában az első regénye.
Sokkal jobban tetszett, mint amennyire a rózsaszín borító alapján gondoltam. Ha őszinte akarok lenni az elejét, az azelőtt részt untam egy kicsit, de az esemény után, úgy érzem, hogy felgyorsult a cselekmény és egyre inkább kezdett tetszeni a könyv. Nagyon tetszett Alaska személyisége, impulzivítása, ő az a lány, akivel szívesen találkoztam volna. Szívesen elbeszélgettem volna vele az olvasmányairól, a könyveiről, vagy akár a világ „nagy kérdéseiről” is (pl. a labirintusról). Miles számomra egy hétköznapi, átlagos kamasz egy nem hétköznapi hobbyval. Nagyon tetszett, hogy Pufi a híres emberek utolsó mondatait gyűjti és, hogy keresi a Nagy Talánt, amit talán mindannyian keresünk néha. Meglepődtem, hogy egy jelentéktelen kamasz fiú, akinek soha nem voltak barátai, új iskolájában ilyen „elit”, nem hétköznapi társaságba csöppent és milyen könnyen szerzett nagyon jó barátokat. Ezredes a kedvenc karakterem, persze csak Alaska után. 
Nekem egy kicsit hasonlított a Rozsban a fogóhoz is és az Egy különc srác feljegyzéseihez is, talán azért is mert mindhárom a kamaszok életéről, gondjairól, lelki vívódásairól, útkereséséről szól.

2018. május 3., csütörtök

GYIMES A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA ÉRTÉKTÁRÁBAN - KÖNYVBEMUTATÓ

A Lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, az egész Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégium címmel (Lakitelek, Antológia Kiadó). Dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében jelent meg a kötet, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. Az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott találkozón április 26-án mutatták be a kötetet.  Bővebben:
A szerkesztők, Halász Péter néprajzkutató és Antal Tibor gyimesi zenetanár ismertették a kötetet, valamint a tanulmányok jelenlevő szerzői is hoizzászóltak: Berszán Lajos kanonok, Imets László, Salamon József és Tankó Gyula. Gyimes csodálatos népdalkincseiből Vrencsán Anita, Kánya Tamás és Vrencsán Dávid, Csíkszeredában tanuló csángó diákok nyújtottak ízelítőt a találkozó közönségének

IFJÚSÁGI IRODALMI VETÉLKEDŐ A GYERGYÓVÁRHEGYI KÖZSÉGI KÖNYVTÁRBAN

A Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködve a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárral, a Miron Cristea Iskolaközponttal, valamint a Gyergyóhollói Szakközépiskolával, ifjúsági irodalmi vetélkedőt szervez a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárban, 2018. május 9-én, 12.00 órai kezdettel.
A Hargita megyei IFJÚSÁG HETE (2018. május 7-11) keretében szervezett verseny célja kedvenc olvasási élmények felelevenítése az ifjúság körében. A versenyzők agilitását kortárs ifjúsági könyvekkel díjazzák a szervezők, Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával.

2018. május 2., szerda

MÓDSZERTANI NAP A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN

2018. május 3-án, 10.00 órai kezdettel módszertani napot tartunk a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A  könyvtári dokumentumok bibliográfiai leírása és osztályozása témájú módszertani napra elsődlegesen az idén szakvizsgázó kollegákat, valamint a szakmai ismereteiket frissíteni kívánó könyvtárosokat várjuk.
Kapcsolattartó: Bedő Melinda, bedomelinda@gmail.com, tel. 0720 544 013.

2018. április 26., csütörtök

NÁDASDY ÁDÁM VOLT KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE



Nádasdy Ádám magyarországi költő, műfordító, nyelvész, esszéíró volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozón, 2018. április 25-én délután. Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője faggatta Nádasdy Ádámot, akik az idei Szent György Napok meghívására érkeztek Székelyföldre. Bővebben:
A találkozóra benépesült a könyvtár előadóterme, Nádasdy Ádám az elején bejelentette: ő szeretne szemkontaktust teremteni a közönséggel, ezért inkább nem ülne ki az asztal mögé, hanem arra támaszkodva beszélgetnének a szerkesztővel, és a közönség is szabadon kérdezhe. A beszélgetés ebben a közvetlen hangvételben folytatódott mindvégig. 
Az esten az író beszélt családjáról, származásáról, párhuzamot vont a kisebbségi lét, és a saját helyzete között is. Mint fogalmazott: nagyon meg tudja érteni a romániai magyarok helyzetét, ő is tudja, milyen kisebbségben lenni – Nádasdy Ádám ugyanis azon kevesek közé tartozik, akik nyíltan beszélnek melegségükről, versben és esszében egyaránt.
A beszélgetést felolvasások tarkították, Nyírj a hajamba (2017) című verseskötetéből többek között a Lassú sodrás, ideges kapkodás című versét olvasta fel a szerző. A vastagbőrű mimóza c. kötetéből is felolvasott Nádasdy, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait tette közzé. A közönségből a kérdések főleg a fordításaival kapcsolatosan érkeztek, melyekre részletes válasszal szolgált, végül az est hosszas dedikálással  zárult.
A találkozóról a sajtóban: 

NÁDASDY ÁDÁM: „NAGYON MEG TUDOM ÉRTENI A ROMÁNIAI MAGYAROKA

2018. április 24., kedd

GYIMES A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA ÉRTÉKTÁRÁBAN – KÖNYVBEMUTATÓ

A Lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, az egész Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégiumcímmel (Lakitelek, Antológia Kiadó). Dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében jelent meg a kötet, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. A kötet csíkszeredai bemutatójára az idei Könyvtári Napokrendezvényeinek sorában várják az érdeklődőket a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2018. április 26-án, csütörtökön. Meghívott szerzők: Berszán Lajos, Ferencz Gabriella, Imets László, Rácz Árpád, Salamon József, Szilveszter Imre, Vass Nimród István, Tankó Gyula. Énekszóval és muzsikával közreműködnek:Vrencsán Anita, Kánya Tamás, Vrencsán Dávid. 
Halász Péter néprajzkutató, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Gyimes Kollégium szakmai vezetője ajánló sorai a kötetről:
Anyagának összegyűjtésére nem kevesebb, mint 59 diák és felnőtt fogott össze. Gyimesből, Csíkból, valamint Moldvától Bácskáig s a maradék Magyarország néhány alföldi településéig érkeztek a Gyimes Kollégium munkatársai. Legtöbbjük most járt először a Kárpát-medence legkeletibb szélén lévő Patak-országban, az élmény frissessége érezhető a kötet írásaiban. Értéket jelent az idevalósinak és az idelátogatónak egyaránt, mert megismerheti a táj szépségeit, múltba vesző történelmét, a 3-4 évszázada itt élő csángóság munkás életét, páratlan hagyományos kultúráját, érdekes kirajzásait, vallásos életét és példamutató magyarságtudatát. Mint minden könyv által, ebből is gazdagodhatunk: akik itt élnek Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon megerősíthetik szülőföldjük iránti szeretetüket, aki pedig valamilyen alkalommal idevetődik, az megerősödhet a tudatban, hogy milyen kifogyhatatlan értékek vesznek körül bennünket itt, a Kárpát-medencében. ”
Népfőiskola értékfeltáró programja a külhoni magyar értékek feltárását, bővítését segíti, ennek a munkának eredményeként jött létre a GyimesKollégium című kötet, amelyet először 2017 októberében mutattak be a Gyimes konferencián. A kutatásban közel hatszáz gyimesi csángó családot szólítottak meg a három gyimesi községközpontban, illetve a közigazgatásilag hozzájuk tartozó településeken, mint Egerszék vagy Gyürke. A Gyimesek természeti értékein túl az épített kultúrára, zenei és tánchagyományokra, az ökológiai tudásra, és gazdálkodásukban rejlő tudás mélységeire is kiterjedt a kutatás, amlynek eredményei az elemzés és összesítés után a Magyar Értéktárba kerülnek.

2018. április 23., hétfő

PORTRÉBESZÉLGETÉS NÁDASDY ÁDÁM KÖLTŐVEL, MŰFORDÍTÓVAL

Könyvtári Napok programjainak sorában Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvész, esszéíró lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2018. április 25-én, szerdán délután. Csíkszeredai közönségtalálkozóján a Szent György Napok idei kiadásának meghívására Székelyföldre érkező jeles szerző beszélgetőtársa Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője. Nádasdy Ádám munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Déry Tibor- és Füst Milán-díjas, megkapta az év legszebb verséért járó Robert Graves-díjat. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) és a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, 2017-ben Dante Isteni színjátékának fordításáért az Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje. Bővebben:
Nádasdy Ádám egy igazi literary gentleman, akivel jó beszélgetni szinte bármiről, így akár öltözködési szokásokról, operáról, vonatokról, Dantéról, Shakespeare-ről, az ikes igékről. A rá jellemző halk radikalizmussal építkező lírája napjaink magyar költészetének egyik legfontosabb vonulata.
 Verseit, amelyekkel 1982-ben jelentkezett először, rafinált egyszerűség és pátoszmentesség jellemzi de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bennük áhítat, kitárulkozás, közvetlenség. Formaismerete pedig lenyűgöző: „a költő élményvilágát alkotó, szétpergő részletek egy, a mesterség magas fokáról felismerhető verskultúra foglalatában lesznek megragadhatóakká”. Nyolc verseskötete jelent meg, a legutóbbi Nyírj a hajambacímmel 2017-ben (Magvető, Bp.). „Nagyon boldoggá tesz, hogy tudok verset írni. Szoktam ezen csendesen örvendezni” (Bárka Online, 2017). Nemrég jelent meg A vastagbőrű mimóza (Magvető, Bp., 2016), című esszékötete, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait gyűjtötte össze. Ennek mottójában írja: "Nem az a titok, amit nem tud senki. A titok az, amit mindenki tud, de mindenki tudja róla, hogy titok."
Egy helyen így vall pályájáról: „... A Toldy Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n angol-olasz szakot végeztem. Angoltanár és nyelvész lettem, már sok éve a pesti bölcsészkaron tanítok angol nyelvészetet. Később színdarabokat kezdtem fordítani (főleg angolból és főleg Shakespeare-t), ez eléggé elhatalmasodott rajtam. Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sokmindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi).”
Beszélgetés Nádasdy Ádámmal: „Én az életet szerettem – szeretem rettenetesen.”  Maszol.ro