Keresés ebben a blogban

2020. június 24., szerda

Szeptemberben rendezik meg a 91. Ünnepi Könyvhetet

Új időpontban, a megszokott helyszínen rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet, amelyet a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani. A könyvvásárt szeptember 17-20. között tartják a Vörösmarty téren.



A koronavírus-járvány miatt rengeteg tavaszra tervezett rendezvényt kellett lemondani. A könyszakma szempontjából a legnagyobb veszteség persze a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál , valamint az Ünnepi Könyvhét elhalasztása volt. Jó hír viszont, hogy úgy tűnik, az utóbbit szeptemberben megrendezik.  A könyvvásár új időpontja: 2020. szeptember 17–20. (csütörtöktől vasárnapig).
Bővebben: Itt

„BÁRD AKARTAM LENNI, DE AZ NEM VOLT KARRIEROPCIÓ” – A TARKABARKA HÖLGY, AKI MEGÍRTA AZ ÉV MESEKÖNYVÉT



A mesemondás menő! Oké, mondhatjuk úgy is: reneszánszát éli. Szaporodnak világszerte a mesemondó fesztiválok, nemzetközi konferenciákat szerveznek a témában, szakmai szervezetek alakulnak, és egyre többen választják hivatásul a mesélést. Zalka Csenge Virág kiskamasz korától erre a pályára készült.

Ribizli a világ végén című könyve, amely egy feminista mesegyűjtésből nőtte ki magát, a 2019-es év mesekönyve lett. 
Csenge nem tudta, hogy van olyan, hogy hivatásos mesemondó, egészen az egyetemig, ahol régésznek tanult.

Azzá vált, aki mindig is szeretett volna lenni: ha nem is bárdnak hívjuk, de ő lett a mesemondó lány.

Aki járja a világot, és három nyelven – a magyar mellett angolul és spanyolul is – mesél mindenféle korosztálynak.

Egy modern kori bárdot szeretne bemutatni nektek Kurucz Adrienn.

Az interjú szövegét Itt olvashatjuk.

2020. június 23., kedd

A felkelő nap ízei – 9 felejthetetlen regény Japánból


Japán egy távoli, első látszatra egyfelől csodálatos, másfelől zsúfolt, harmadrészt szokásait tekintve az európai szemnek talán kissé furcsa világ. Talán éppen e jellemvonásai teszik irodalmukat is olyan különlegessé, hiszen ahogy a tapasztalt olvasó ezer közül is kiszúrja a skandináv krimik, vagy a dél-amerikai mágikus realizmus hangulatát egy-egy műben, úgy a japán regények is olyan egyedi ízvilággal büszkélkedhetnek, mely gyakorlatilag eltéveszthetetlen annak, aki már kóstolta őket.
A japán irodalom minőségét jó ideje nem kell bizonygatni, milliós világsikerek mutatják annak népszerűségét, az olyan kiválóságok, mint Haruki Murakami, vagy a 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Kazuo Ishiguro pedig csak a csúcsot jelentik.

Haruki Murakami: Norvég erdő


Sok kritikus egyenesen Murakami legjobbjának tartja az 1960-as évek diáklázongásainak idejébe kalauzoló remeket.






Takano Kazuaki: Genocide

Genocide egyszerre pörgős akcióthriller, elgondolkodtató és okos sci-fi, mindennek hátterében pedig egy meghatározó társadalmi és biológiai gondolatkísérleten lapul.





Takeshi Kitano: Fiú



Egy egészen meglepő kötet a világszerte ismert japán filmrendező, és színész, Takeshi Kitano tollából. A három elbeszélést tömörítő Fiú című válogatás egy veterán szakembertől szokatlan módon a fiatalok, kamaszok és tinédzserek mindennapjaiba ad hol keserű, hol örömteli betekintést.

Takeshi Kaiko: Oszakai éjszakák


Egy több, mint hatvan esztendős regényről beszélünk, mely a második világháború utáni évek Oszakájának éjszakai világába visz el minket, és egy ócskavas-tolvajlásból élő banda mindennapjain át mutatja be nekünk a háborús veszteségek után ébredező szigetországot.




Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze



Nem maradhat le a listáról 2017 irodalmi Nobel-díjasa sem, akitől ezúttal egy kevésbé nyilvánvaló regényt választottunk. A Napok romjai írója a második világháború utáni újratervezés és újjáéledés korába kalauzolja el az olvasóját, bemutatván, miként igyekezett egy teljes társadalom az épületei újjáépítésén át feldolgozni történelme legnagyobb kollektív traumáját, és miként hatott mindez az egyszerű kisemberekre.


Takami Kosun: Battle Royale



Egy japán regény, mely több országban került tiltólistára látszólag kéretlen, és nyers, ám korántsem funkciótlan brutalitása okán. Az 1999-es mű – melyet később mozifilmként, és mangaként egyaránt feldolgoztak – egy a közeljövő távol-keleti diktatúráját mutatja be, 21 fiú és 21 lány élethalálharcán keresztül.




Komacu Szakjo: A sárkány halála



A szerző egy borzalmas utópiát vetít előre, melyben természeti katasztrófák baljós összejátszása végett Japán, Atlantisz sorsára jutva elsüllyed az óceánban.



Akio Morita: Made in Japan


Talán kicsit kilóg a sorból, hiszen ebben a műben Akio Morita, a Sony atyja meséli el kendőzetlen részletességgel, miként született meg egy rommá bombázott tokiói épületben a második világháború után közvetlenül a később minden idők egyik legfontosabb és leginnovatívabb elektronikai cégévé emelkedő vállalkozás ötlete.


Hiro Arikawa: Az ​utazó macska krónikája


Egy viszonylag új megjelenés, hiszen Arikawa műve csupán tavaly vált magyarul is elérhetővé az olvasók számára, ám nem véletlen az egyszerű történet elképesztő pozitív kritikai visszhangja. Szatoru, és macskája, Nana sztorija végtelenül érzelemgazdag regény, ugyanakkor meglepően megrázó, és szimbolikus mű, mely a szeret erejéről, az elmúlásról, és az emlékezésről egyaránt mesél.


Bővebben:Itt

Krasznahorkai és Cărtărescu komoly favoritjai lehetnek a következő irodalmi Nobel-díjnak

Mircea Cărtărescu román, és Krasznahorkai László magyar íróknak komoly esélyei vannak az idei irodalmi Nobel-díjra, legalábbis egy, az El Pais napilapban megjelent cikk szerint. A spanyol lapnak Enrique Redel, az Impedimenta kiadó tulajdonosa mondta el, hogy nemrég a Svéd Akadémia öt fősre szűkítette azt a listát, amelyen az idei irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők nevei kerültek fel. 



Cărtărescut legutóbb 2017-ben tartották a díjra esélyesnek, akkor azonban Kazuo Ishiguro, a japán gyökerekkel rendelkező brit szerző kapta meg az elismerést. A tavalyi évben pedig Krasznahorkai László mellett Nádas Péter írót is az esélyesek között emlegették, azonban azt akkor Peter Handke osztrák író kapta.
Bővebben - a Transindex.ro portálról

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón

Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le.



Legismertebb könyve A szél árnyékaMegjelenésekor a The Sunday Times ezt írta: „Az a ritka regény, amelynek egyszerre briliáns a története, és nagyszerűen van megírva”; a Le Figaro így emlegette: „Az év legjobb könyve. Művelt, de mindenki számára elérhető”; a The New York Times még tovább ment: „García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban”.

Carlos Ruiz Zafón Barcelonában született, a Gaudí által tervezett Sagrada Família árnyékában nőtt fel, 1994-ban költözött az Egyesült Államokba, Los Angelesbe, hogy minden idejét az írásnak szentelje. Első, felnőtteknek szóló regénye volt A szél árnyéka, mely 2000-ben került a könyvesboltok polcaira, és mely kezdetben alig-alig keltett visszhangot, aztán mégis a spanyol bestsellerlisták élére került, és világsikert aratott, az író pedig később két folytatást is írt hozzá. Az írás mellett tehetséges zenésznek is tartott Zafón rákbetegségben szenvedett, évekig kitartóan küzdött a betegség ellene, de az végül legyőzte őt. 55 éves volt.
Bovebben: ectopolis.hu

Online rendezik meg az Irodalom Éjszakáját

Huszonhárom ország huszonhárom szerzőjének művei kelnek életre az Örkény István Színház színművészei és meghívott vendégművészek tolmácsolásában az idén online megrendezett Irodalom Éjszakáján június 24-26. között.



A résztvevő országok – Ausztria, Belgium (Vallónia-Brüsszel), Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izrael, Japán, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia és Törökország – egy-egy szerzőjének műveiből színészek olvasnak fel részleteket, hagyományosan az irodalomhoz nem feltétlenül kötődő vagy kevéssé ismert, különleges helyszíneken.

Idén az Örkény Színház ismert és titkos szegleteiben rögzített felvételeket láthatnak az érdeklődők a Facebookon és az esemény weboldalán.
Az Irodalom Éjszakáját Debrecenben szabadtéri helyszíneken tartják a DEkulT Utcák programsorozat részeként, a művek részleteit június 26. és 28. között a Csokonai Színház színművészei adják elő.
A teljes cikk ITT olvasható

2020. június 22., hétfő

Egy nap- egy költő

Pion István





Pion István (Vác, 1984. június 11. –) magyar költő, író, slammer, újságíró, szerkesztő, amatőr színész.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció–magyar szakon abszolvált.
Első egyetemi évei alatt találkozott a Dokk.hu irodalmi kikötő közösségével, ahol Lackfi Jánosnak és Jónás Tamásnak köszönhetően kezdett mélyebben foglalkozni a költészettel. 2007 áprilisától szerkesztője lett az irodalmi kikötőnek, akkor a szerkesztőség legfiatalabb tagja volt. Egyik alapítója az Előszezon irodalmi csoportnak. Az egyetemen rendszeresen látogatta Lackfi János és Vörös István kreatív írás előadásait és szemináriumait.
Versei 2006 óta jelennek meg folyóiratokban, újságokban, antológiákban. 2009-ben nyert felvételt a József Attila Körbe. Első verseskötetének anyaga tíz év munkáját foglalja össze, 2013. április 11-én jelent meg Atlasz bírja címmel a Helikon Kiadó gondozásában. Szerkesztőként számos könyvet jegyez. A magyar slam poetry egyik kiemelkedő alakja, az első Országos Slam Poetry Bajnokság 3. helyezettje. Csider István Zoltánnal párban alkotják a Csion bölcsei team slamformációt.

Nem lehet jó a semminek

Nem lehet jó a semminek.
Őt senki sem kérdi meg
hogy van, mizujs. Ugyan dehogy!
Azt mondaná, kösz, sehogy.

Nem lehet jó a semminek.
Őt senki sem érti meg,
hogy van, hogy nincs. Egy kaptafa.
Így se, úgy se látszana.

Ha kérdeznéd, hogy hogy vagyok,
azt mondanám, kösz, sehogy.
S legyen sötét, vagy lámpa kell?
Mindegy. Úgy sem alszom el.

Feltételek dala

bombatölcsér legyen a szív helyén,
csak háborús legenda,
amiről az öregek beszélnek félmondatokban,
mert ők ott voltak és látták,
de az is lehet, hogy csak hallották,
a nagy lyukról persze mindenki ismerje fel,
teljen meg esővízzel,
a madarak hordjanak bele ikrát,
a férfiak horgásszák ki a megnőtt halakat,
a nők süssék át paprikás lisztben,
és a gyerekek egyék meg:
egyék meg, lakjanak jól és tudják,
hogy az a bombatölcsér hala –
egy kifosztott kamra maradéka