2012. december 28., péntek

A könyvtár új székhelyének avatóünnepsége




Ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit könyvtárunk új székhelye 2012. december 18-án. Az új épületben korszerű feltételek között láthatja el sokoldalú szolgáltatói feladatkörét a könyvtár. Az avatóünnepség házigazdájaként Kopacz Katalin igazgató köszöntötte a szépszámú vendégsereget. Jorge Luis Borges argentin író gondolatával indította beszédét: “Mindig úgy képzeltem, hogy a Paradicsom az csak valamiféle könyvtár lehet.” A könyvtár új székhelyét valóban földi paradicsomnak látja az intézmény vezetője: “Tetszetős külsejű, modern, világos, a korszerű technika minden kellékével felszerelt épületet mondhat magáénak intézményünk. Az új környezet arculatváltással is társult, az intézmény megújulva és új szolgáltatásokkal várja régi és új olvasóit egyaránt.“ - mondta ünnepi beszédében. Az igazgató köszönetét fejezte ki a könyvtár fenntartójának, Hargita Megye Tanácsának, hogy „felismerte: “a könyvtár nem luxus, hanem életszükséglet, és erkölcsi, valamint anyagi támogatásban részesítette”. Továbbá köszönetét fejezte ki kollégáinak, a könyvtár munkaközösségének a szakszerű költözésért és a leltározásért. “Vegyék birtokukba a könyvtárat, hiszen önökért van!”– zárta gondolatait a könyvtárvezető. Csíkszereda város önkormányzatának képviseletében Antal Attila alpolgármester mondott köszöntőt: „Szívesen osztozunk az ilyen örömteli pillanatokban. Ritkaság manapság, hogy egy kulturális intézmény ilyen rövid idő alatt fejlődés tekintetében ekkora utat tegyen meg. Gratulálok a tervezőknek, a kivitelezőknek a megvalósításhoz” – fogalmazott az alpolgármester. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözlő beszédében köszönetét fejezte ki a jelenlegi és az előző önkormányzati testületnek, hogy felvállalták a nemes ügyet és véghezvitték azt, amit a kilencvenes évek elején az akkori megyevezetők elkezdtek, de akkor nem tudtak megvalósítani.



A könyvtár új székhelyén nemcsak a csíkszeredai olvasóközönség, hanem az egész megye területéről vagy távolabbról ideérkező vendég is kellemes környezetben, komfortos kiszolgálásban részesülhet - fejtette ki a tanácsselnök. “A kultúrát nem pénzegységben kell mérni, hanem teljesítményben és eredményben”- nyomatékosította a tanácselnök, reményének adva hangot, hogy az új székhely és a bővülő szolgáltatások azt fogják eredményezni, hogy egyre több látogatót vonz a megyei könyvtár. “Ez a mindannyiunk könyvtára!” - zárta köszöntőjét Borboly Csaba. Az ünnepi program keretében a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó ajándék könyvcsomagját Hajdú Áron, a kiadó alapítója adta át a Kájoni János Megyei Könyvtárnak, azt ígérve, hogy amíg ő a kiadó vezetője, minden új kiadványból három tiszteletpéldányt juttat az intézménybe.



A Biblionet országos könyvftárfejlesztési programot irányító IREX alapítvány képviseletében Szőcs József adott át ajándékkönyv csomagot a könyvtárnak. A köszöntőbeszédeket és az ünnepélyes szalagvágást követően Tamás József római katolikus püspök áldotta meg a könyvtár új székhelyét. Az ünnepi hangulatot a Codex régizene-együttes műsora tette teljessé, amely a Kájoni-kódex dallamaiból nyújtott ízelítőt.





2012. november 29., csütörtök

Nagy versmondás

A Nagy Versmondás címmel szervezett villámcsődület, amely már több éves hagyományra tekint vissza, megérkezett Székelyföld nagyobb városaiba is. A tömegeket megmozgató, közös szabadtéri versmondás néhány éve indult Magyarországon, amikor dr. Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem irodalomtanára összeállította az általa legszebbnek ítélt versek szubjektív listáját (http://www.12legszebbvers.hu/).
Könyvsorozat is készült a versekből, amelyek a magyar irodalom közismert és kedvelt költeményei, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai. Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész kezdeményezésére azóta számos helyszínen mondták közösen a verseket, akár több százan is. Ezúttal Arany János Szondi két apródja című költeményére esett a szervezők választása. Dr. Fűzfa Balázs szerint nem véletlenül, a versek közül Arany költeménye az, amely e székelyföldi térség lényegét leginkább megragadja, kifejezi.
Több mint négyszázan gyűltek össsze Csíkszeredában a Szabadság téren, a megyeháza előtt november 28-án délután három óra körül, hogy együtt mondják el Arany János versét. A rendezvény helyi szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár volt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.



A közös versmondásra érkező csoportok a vers szövegét kinyomtatva is kézbe kapták a szervező könyvtárosoktól. A város iskoláiból szép számmal érkeztek a kisebb-nagyobb csoportok, legtöbben, a Nagy Imre Általános Iskolából ötven tanuló érkezett a magyar szakos tanárnők vezetésével, a Petőfi Sándor Általános iskolából jöttek, a József Attila Általános Iskolából és a Márton Áron Gimnáziumból is nagy létszámú csoportok vettek részt a versmondáson. De nem csak helybeli iskolák csoportjai jöttek el, sokan érkeztek a környékbeli községek iskoláiból is, elsőként a csíkcsicsói kisdiákok csoportja, legtávolabbról érkeztek a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános iskolából, de a csíkrákosi, tusnádi csíkszenttamási és csíkszentmiklósi iskolások csoportjai is részt vettek tanáraikkal, osztályfőnökeikkel.



A hideg, ködös novemberi idő ellenére a verset kedvelő, irodalomszerető városlakók is kijöttek a térre, főleg az idősebbek közül. A járókelők is meg-megálltak, érdeklődtek és voltak szép számban, akik maradtak és aktívan bekapcsolódtak a versmondásba.
A rendhagyó szabadtéri irodalomórára érkezett közönséget Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntötte. Dr. Fűzfa Balázs kiselőadásában az irodalom és mai társadalom kapcsolatáról tárt fel gondolatokat a hallgatóságnak. Jordán Tamás színművész vette át a szót, és vezényletével rövid gyakorlás után az összegyűltek két csoportban – egymásnak felelgetve - mondták kórusban a Szondi két apródja versszakait, visszhangzott a tér Arany János verssoraitól. Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész műsorával ért véget a rendezvény. Sebő Ferenc jól ismert feldolgozásában- előadásában József Attila énekelt versei hangzottak el. Jordán Tamás is elmondott néhány József Attila verset, ízelítőt adva egy hosszabb verses-zenés összeállításból. A csíkszeredai közönség igéretet kapott arra, hogy a teljes műsorral is eljönnek majd.
A Kájoni János Megyei Könyvtár szervezői köszönetet mondanak mindenkinek, akik segítettek a rendezvény megszervezésében, lebonyolításában, a pedagógusoknak a mozgósításért, mindazoknak, akik eljöttek és aktívan résztvettek a versmondásban, tettek azért, hogy nálunk is megszólaljon a magyar irodalom egyik legszebb verse.

A rendezvényről a Csíki TV híradójában bemutatott rövid videófilm itt látható:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=AzZxfmBq2Uc

2012. június 1., péntek

Költözés miatt ideiglenesen bezár a Kájoni János Megyei Könyvtár




 Új székhelyre költözik a Kájoni János Megyei Könyvtár. A csíkszeredai Stadion utca  1.  szám alatti új épületben, a városi sportpálya mellett, a Nagy Imre Általános Iskolával átellenben kap helyet.
A költöztetés miatt 2012. június 15-étől átmenetileg, meghatározatlan időszakra bezár a könyvtár, a Szakszervezetek Házában, valamint a Városháza épületében működő könyvtári részlegek egyaránt. Utolsó  nyitvatartasi nap június 14-e, a 2012-es évben már nem lesz látogatható a könyvtár, ugyanis a  teljes állomány becsomagolása és átköltöztetése az  új székhelyre több hónapos munkafolyamatot jelent.
Arra kérik a könyvtárhasználókat, hogy  a zárás időpontjáig, legkésőbb június 14-én 17 óráig szíveskedjenek  kikölcsönözni a számukra szükséges  köteteket. Ezúttal a szokásos gyakorlattól eltérően háromnál  több kötetet  lehet egy-egy részlegről kölcsönözni. A kikölcsönzött kiadányokat a könyvtár újranyitása után, a Stadion utca 1. szám alatti új székhelyen lehet majd visszaszolgáltatni, késedelmi díj fizetése nélkül. Az intézmény a sajtó révén, elektronikus levélben vagy postai úton időben fogja tájékoztatni a közönséget szolgáltatásainak újraindításáról.
A könyvvtár szívesen fogad adományként könyvek csomagolására alkalmas, nagyobb méretű kartondobozokat (átlagos méret: 40X60 cm). A dobozok leadhatók a könyvtár bármely részlegén, munkanapokon 9-17 óra között.  





Biblioteca Judeţeană “Kájoni János” va fi închisă temporar din cauza mutării



Biblioteca Judeţeană “Kájoni János”se mută în sediu nou, în imobilul din Str. Stadionului nr. 1. din Miercurea Ciuc, lângă stadion, vizavi de Şcoala Generală “Nagy Imre”.
Începând cu 15 iunie 2012 biblioteca va fi închisă pe perioadă nedeterminată, 14 iunie va fi ultima zi de lucru cu program pentru public.  Vor fi închise pentru utilizatori toate  secţiile, atât cele din clădirea Casei de Cultură a Sindicatelor, cît şi cele din clădirea Primăriei.
.    În anul 2012 biblioteca nu va mai fi deschisă, deoarece împachetarea colecţiilor şi mutarea lor în noul sediu necesită lucrări de durată îndelungată.
Utilizatorii bibliotecii sunt rugaţi să împrumute documentele necesare până la 14  iunie, orele 17 cel târziu. De data aceasta pot fi împrumutate mai multe volume deodată de la fiecare secţie. Documentele împrumutate vor fi restituite de către cititori după redeschiderea bibliotecii în noul sediu din Str. Stadionului nr.1., fără să plătească taxă de întârziere.
Utilizatorii vor fi informaţi din timp despre data redeschiderii bibliotecii, prin
intermediul presei, în  scrisoare electronică, sau prin poştă.
Biblioteca acceptă cutii de carton pentru împachetarea cărţilor, (mărime potrivită 40X60 cm). Cutiile pot fi depuse la oricare secţie a bibliotecii, în zilele de lucru, între orele 9-17.

2012. május 18., péntek

Értékes vagy!



A történeteket dramatizálják, lejátszodják, foglalkoznak velük. Ez esetben a történet foglalkozott 26 gyermekkel, akik hirtelen a foltmanók között találták magukat. Ezek a manók gyanúsan hasonlítottak az emberekhez. Egyiküknek az orra volt nagy, másiknak a szája, volt aki magas volt, volt aki alacsony, voltak közöttük csinosak, jóvágásúak, tehetségesek és voltak ügyetlenek. Ahogyan a foltmanók, a gyermekek is ragasztgatni kezdték egymásra a csillagokat vagy szürke-fekete pontokat. Innen kezdve azonosultak a cselekménnyel, élvezték a ragasztgatást, jó mókának tűnt az egész. A kezdeti játék komollyá vált, mikor szembesültek fekete pontjaikkal. Egyenként elmondták, hogy hogyan érzik magukat, mit jelentenek számukra a fekete pontok. A VI. osztályos diákok pontosan látták, hogy részben a negatív, rossz tulajdonságokat, hibákat jelölhetik, másrészt pedig a kiközösítést, gúnyt, lenézést, megszégyenítést, bosszút, na meg a fiúk szórakozását. A csillagok a jó tulajdonságokat (ügyesség, okosság) tehetséget, tiszteletet dicséretet tükrözik.



Csoportokra oszolva megbeszélték, hogyan fejeznék be Poncsinelló történetét, majd lejátszodták. Olyan légkör alakult ki, hogy meg lehetett vitatni problémás helyzeteket, elsimítani kialakult konfliktusokat, feloldani görcsöket, sérelmeket, ami által jobban megértették, megismerték magukat, egymást.
A könyvtár olvasóteremben tartott, Gábor Zsuzsa által levezetett meseterápiás foglalkozáson a fiatal résztvevők azt is gyakorolták hogy hogyan dolgozzák fel, fogalmazzák meg azt ami bántja őket és azt is, hogy ne sebezzék, bélyegezzék meg egymást.
Befejezésül színes cédulákra írták, hogy mi az amit magukkal visznek erről az alkalomról. Nagyszerű gondolatotokat fogalmaztak meg és ami legtöbbször visszaköszönt, az az volt, hogy jó volna még több, sok ilyen foglalkozás. Azt tapasztaltuk, hogy ez a történet valóban formálta a jellemüket, finomította a lelküket, figyelmesebbé, öntudatosabbá tette őket.




Olvastad már?

Ishmael Beah: Gyerekkatona voltam Afrikában, amíg ti játszottatok


A mai háborúkat idegileg szétroncsolt, AK-47-esekkel felszerelkezett kábítószerfüggő gyerekekkel vívják. Világszerte háromszázezerre teszik a gyerekkatonák számát. Ishmael Beah egy volt közülük. Megélte a poklot, és túl is élte azt.
Tizenkét évesen a lázadók elől hosszú hónapokig menekült az erőszaktól a felismerhetetlenségig torzult vidékeken. Tizenhárom évesen a kormányhadsereg besorozta, és az egyébként finomlelkületű Ishmael rájött, hogy kepes akár gyilkolni is. Tizenhat évesen az UNICEF eltávolította a harcoktól, és megtanulta, hogyan bocsásson meg önmagának, hogyan viselkedjen újra emberként, és végül, hogyan kezdjen új életet. Ez a különleges és megigéző beszámoló egy őszinte irodalmi alkotás, amely immár a világ húsz nyelvén több millió olvasóhoz jutott el.

Nagyon megdöbbentő, hogy mindez megtörténhet a XX.-XXI. században. Szegény gyerekek mi mindent kellett átéljenek. Nem tudom, hogy hogyan lehetséges mindezt megélni, átélni, túlélni, feldolgozni és egyáltalán, hogyan lehet utána új életet kezdeni. Ahogy a könyvből ki is derül mindez egyáltalán nem könnyű és egészen biztos, hogy egyedül, segítség nélkül nem is megvalósítható. Nagyon örülök és hálás vagyok azért, hogy nekünk vagy a gyerekeinknek fogalmunk sincs róla, hogy milyen szörnyűségekkel jár egy háború. Megrázó élmény volt ezt a könyvet olvasni, szembesülni mindazzal a kegyetlenséggel, ami egy „másik világban” , nem túl messze tőlünk, a mindennapi élet és a túlélés része. A Washington Post ajánlása, amely szerint, „egy könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia” , azért helytálló, mert szerintem mindannyiunknak tudni kell róla, hogy mi történik a világban.

 "Az iskolatársaim megsejtették, hogy nem mondtam el nekik mindent az életemről.
– Miért hagytad el Sierra Leonét?
– A háború miatt.
– Te magad is tanúja voltál a harcoknak?
– Ott mindenki az.
– Úgy érted, te is láttál fegyveres lövöldöző embereket?
– Igen, szüntelenül.
– Az durva.
– Valamikor nem beszélnél nekünk róla?
– De, valamikor."

  
"Eldobtuk a banánt, és futásnak eredtünk, nehogy a nyílt terepen meglássanak. Sűrű füst szállt fel a falu felől. Szélein lángcsóvák csapkodták a levegőt.
A közeli bozótosban húztuk meg magunkat, és hallgattuk a puskaropogást, meg a férfiak, nők és gyerekek sikolyát. A gyerekek ordítoztak, miközben a férfiak üvöltése a nők sikoltozását elnyomva hatolt át az erdőn. Végül a puskalövések elhallgattak, és a környék csendbe borult, mintha hallgatózna."

105. o.
  
"Osztagom egyben a családom is volt, puskám a védelmezőm és eltartóm, és egyetlen törvényt ismertem: ölj vagy megölnek. Gondolataim nem szárnyaltak ennél sokkal messzebbre. Több mint két éven keresztül harcoltunk, és a gyilkolás jelen volt a mindennapjainkban. Nem éreztem szánalmat. Gyermekkorom észrevétlenül elszállt, és a szívem megkeményedett."
140.o.

2012. május 16., szerda

Műveltségünk alapja, a latin - könyvtári foglalkozás





2012. május 11-én, a Művészeti-Történelmi részlegen Műveltségünk alapja, a latin címen könyvtári foglalkozásra került sor.
A Nagy Imre Általános Iskola VIII. B osztályos diákjai, az összeállított kérdőívek alapján, latin kifejezések és szállóigék jelentése után kutattak a könyvtári dokumentumokban. A kisdiákok olyan fontos kifejezéseket ismerhettek meg, amelyeket a későbbi tanulmányaik során felhasználhatnak. Ugyanakkor híres emberek, híres mondásaira is rábukkantak a könyvekben.
A bevezetőben a magyar könyvkultúra néhány jelentős latin nyelvű kiadványáról kaptak tájékoztatást.
Az első fennmaradt latin nyelvű történelmi műnek, Anonymus Gesta Hungarorumának és Kézai Simon azonos című munkájának, 1999-ben magyar nyelven megjelent példányát A magyarok cselekedeteit láthatták.
A Magyar Művelődéstörténeti Lexikonból megismerhették az első magyarországi nyomtatott könyvet, a Chronica Hungarorum című kiadványt, amelyet 1473-ban nyomtattak Budán, Hess András nyomdájában.
A magyar reneszánsz kultúra leghíresebb alkotásának, Mátyás király budai könyvtárának gyűjteményéről készült nagyon szép kiadványt is láthatták, a Bibliotheca Corviniánát.
Az 1568-ban kinyomtatott, Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum decades című munkájának, 1995-ben magyar nyelven megjelent példányát, A magyar történelem tizedeit is kézbe vehették.



A Csíksomlyói Ferences nyomda első kiadványáról, az 1676-ban kinyomtatott Cantionale Catholicum című katolikus énekeskönyvről is tudomást szereztek.
A Dokumentációs részleg néhány latin nyelvű könyvét is megmutattuk, az 1843-ban megjelent Természettudományi szóhalmazt, valamint az 1904-ben és 1938-ban kiadott Latin olvasó- és gyakorlókönyveket.
A diákok néhány fontos helytörténeti kiadványt is használtak, amelyekben többek között Csíkszereda első írásos említését, a székelyek három nemzetségét, II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványát és hadizászlójának jelmondatát, valamint Márton Áron püspöki címerének feliratát is megtalálták.
A Székely oklevéltárak, kézikönyvek, használatát is megismerhették, ugyanakkor arról is tájékoztattuk, hogy az egyes szakkönyvek szó- és kifejezés jegyzékében megtalálhatják a könyvekben szereplő idegen kifejezések magyarázatát.
A könyvtári foglalkozás második részében a szállóigék magyar jelentését keresték meg, ugyanakkor néhány olyan közismert latin jelmondat is elhangzott, amelyeket nagyobb események alkalmával használtak.
A Balázs Boróka tanárnő vezette osztály emléklappal, a kitöltött kérdőívekkel és egy könyvtári foglalkozás élményével távozott.
A rendezvény nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen a diákok gazdagíthatták tudásukat a könyvtári dokumentumokban fellelhető latin kifejezések megismerésével, ugyanakkor az egyes személyiségekhez, eseményekhez kapcsolódó kérdések felkelthették érdeklődésüket az egyetemes- és magyar művelődéstörténet, valamint a helytörténet iránt.