2012. május 18., péntek

Értékes vagy!



A történeteket dramatizálják, lejátszodják, foglalkoznak velük. Ez esetben a történet foglalkozott 26 gyermekkel, akik hirtelen a foltmanók között találták magukat. Ezek a manók gyanúsan hasonlítottak az emberekhez. Egyiküknek az orra volt nagy, másiknak a szája, volt aki magas volt, volt aki alacsony, voltak közöttük csinosak, jóvágásúak, tehetségesek és voltak ügyetlenek. Ahogyan a foltmanók, a gyermekek is ragasztgatni kezdték egymásra a csillagokat vagy szürke-fekete pontokat. Innen kezdve azonosultak a cselekménnyel, élvezték a ragasztgatást, jó mókának tűnt az egész. A kezdeti játék komollyá vált, mikor szembesültek fekete pontjaikkal. Egyenként elmondták, hogy hogyan érzik magukat, mit jelentenek számukra a fekete pontok. A VI. osztályos diákok pontosan látták, hogy részben a negatív, rossz tulajdonságokat, hibákat jelölhetik, másrészt pedig a kiközösítést, gúnyt, lenézést, megszégyenítést, bosszút, na meg a fiúk szórakozását. A csillagok a jó tulajdonságokat (ügyesség, okosság) tehetséget, tiszteletet dicséretet tükrözik.



Csoportokra oszolva megbeszélték, hogyan fejeznék be Poncsinelló történetét, majd lejátszodták. Olyan légkör alakult ki, hogy meg lehetett vitatni problémás helyzeteket, elsimítani kialakult konfliktusokat, feloldani görcsöket, sérelmeket, ami által jobban megértették, megismerték magukat, egymást.
A könyvtár olvasóteremben tartott, Gábor Zsuzsa által levezetett meseterápiás foglalkozáson a fiatal résztvevők azt is gyakorolták hogy hogyan dolgozzák fel, fogalmazzák meg azt ami bántja őket és azt is, hogy ne sebezzék, bélyegezzék meg egymást.
Befejezésül színes cédulákra írták, hogy mi az amit magukkal visznek erről az alkalomról. Nagyszerű gondolatotokat fogalmaztak meg és ami legtöbbször visszaköszönt, az az volt, hogy jó volna még több, sok ilyen foglalkozás. Azt tapasztaltuk, hogy ez a történet valóban formálta a jellemüket, finomította a lelküket, figyelmesebbé, öntudatosabbá tette őket.




Olvastad már?

Ishmael Beah: Gyerekkatona voltam Afrikában, amíg ti játszottatok


A mai háborúkat idegileg szétroncsolt, AK-47-esekkel felszerelkezett kábítószerfüggő gyerekekkel vívják. Világszerte háromszázezerre teszik a gyerekkatonák számát. Ishmael Beah egy volt közülük. Megélte a poklot, és túl is élte azt.
Tizenkét évesen a lázadók elől hosszú hónapokig menekült az erőszaktól a felismerhetetlenségig torzult vidékeken. Tizenhárom évesen a kormányhadsereg besorozta, és az egyébként finomlelkületű Ishmael rájött, hogy kepes akár gyilkolni is. Tizenhat évesen az UNICEF eltávolította a harcoktól, és megtanulta, hogyan bocsásson meg önmagának, hogyan viselkedjen újra emberként, és végül, hogyan kezdjen új életet. Ez a különleges és megigéző beszámoló egy őszinte irodalmi alkotás, amely immár a világ húsz nyelvén több millió olvasóhoz jutott el.

Nagyon megdöbbentő, hogy mindez megtörténhet a XX.-XXI. században. Szegény gyerekek mi mindent kellett átéljenek. Nem tudom, hogy hogyan lehetséges mindezt megélni, átélni, túlélni, feldolgozni és egyáltalán, hogyan lehet utána új életet kezdeni. Ahogy a könyvből ki is derül mindez egyáltalán nem könnyű és egészen biztos, hogy egyedül, segítség nélkül nem is megvalósítható. Nagyon örülök és hálás vagyok azért, hogy nekünk vagy a gyerekeinknek fogalmunk sincs róla, hogy milyen szörnyűségekkel jár egy háború. Megrázó élmény volt ezt a könyvet olvasni, szembesülni mindazzal a kegyetlenséggel, ami egy „másik világban” , nem túl messze tőlünk, a mindennapi élet és a túlélés része. A Washington Post ajánlása, amely szerint, „egy könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia” , azért helytálló, mert szerintem mindannyiunknak tudni kell róla, hogy mi történik a világban.

 "Az iskolatársaim megsejtették, hogy nem mondtam el nekik mindent az életemről.
– Miért hagytad el Sierra Leonét?
– A háború miatt.
– Te magad is tanúja voltál a harcoknak?
– Ott mindenki az.
– Úgy érted, te is láttál fegyveres lövöldöző embereket?
– Igen, szüntelenül.
– Az durva.
– Valamikor nem beszélnél nekünk róla?
– De, valamikor."

  
"Eldobtuk a banánt, és futásnak eredtünk, nehogy a nyílt terepen meglássanak. Sűrű füst szállt fel a falu felől. Szélein lángcsóvák csapkodták a levegőt.
A közeli bozótosban húztuk meg magunkat, és hallgattuk a puskaropogást, meg a férfiak, nők és gyerekek sikolyát. A gyerekek ordítoztak, miközben a férfiak üvöltése a nők sikoltozását elnyomva hatolt át az erdőn. Végül a puskalövések elhallgattak, és a környék csendbe borult, mintha hallgatózna."

105. o.
  
"Osztagom egyben a családom is volt, puskám a védelmezőm és eltartóm, és egyetlen törvényt ismertem: ölj vagy megölnek. Gondolataim nem szárnyaltak ennél sokkal messzebbre. Több mint két éven keresztül harcoltunk, és a gyilkolás jelen volt a mindennapjainkban. Nem éreztem szánalmat. Gyermekkorom észrevétlenül elszállt, és a szívem megkeményedett."
140.o.

2012. május 16., szerda

Műveltségünk alapja, a latin - könyvtári foglalkozás





2012. május 11-én, a Művészeti-Történelmi részlegen Műveltségünk alapja, a latin címen könyvtári foglalkozásra került sor.
A Nagy Imre Általános Iskola VIII. B osztályos diákjai, az összeállított kérdőívek alapján, latin kifejezések és szállóigék jelentése után kutattak a könyvtári dokumentumokban. A kisdiákok olyan fontos kifejezéseket ismerhettek meg, amelyeket a későbbi tanulmányaik során felhasználhatnak. Ugyanakkor híres emberek, híres mondásaira is rábukkantak a könyvekben.
A bevezetőben a magyar könyvkultúra néhány jelentős latin nyelvű kiadványáról kaptak tájékoztatást.
Az első fennmaradt latin nyelvű történelmi műnek, Anonymus Gesta Hungarorumának és Kézai Simon azonos című munkájának, 1999-ben magyar nyelven megjelent példányát A magyarok cselekedeteit láthatták.
A Magyar Művelődéstörténeti Lexikonból megismerhették az első magyarországi nyomtatott könyvet, a Chronica Hungarorum című kiadványt, amelyet 1473-ban nyomtattak Budán, Hess András nyomdájában.
A magyar reneszánsz kultúra leghíresebb alkotásának, Mátyás király budai könyvtárának gyűjteményéről készült nagyon szép kiadványt is láthatták, a Bibliotheca Corviniánát.
Az 1568-ban kinyomtatott, Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum decades című munkájának, 1995-ben magyar nyelven megjelent példányát, A magyar történelem tizedeit is kézbe vehették.



A Csíksomlyói Ferences nyomda első kiadványáról, az 1676-ban kinyomtatott Cantionale Catholicum című katolikus énekeskönyvről is tudomást szereztek.
A Dokumentációs részleg néhány latin nyelvű könyvét is megmutattuk, az 1843-ban megjelent Természettudományi szóhalmazt, valamint az 1904-ben és 1938-ban kiadott Latin olvasó- és gyakorlókönyveket.
A diákok néhány fontos helytörténeti kiadványt is használtak, amelyekben többek között Csíkszereda első írásos említését, a székelyek három nemzetségét, II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványát és hadizászlójának jelmondatát, valamint Márton Áron püspöki címerének feliratát is megtalálták.
A Székely oklevéltárak, kézikönyvek, használatát is megismerhették, ugyanakkor arról is tájékoztattuk, hogy az egyes szakkönyvek szó- és kifejezés jegyzékében megtalálhatják a könyvekben szereplő idegen kifejezések magyarázatát.
A könyvtári foglalkozás második részében a szállóigék magyar jelentését keresték meg, ugyanakkor néhány olyan közismert latin jelmondat is elhangzott, amelyeket nagyobb események alkalmával használtak.
A Balázs Boróka tanárnő vezette osztály emléklappal, a kitöltött kérdőívekkel és egy könyvtári foglalkozás élményével távozott.
A rendezvény nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen a diákok gazdagíthatták tudásukat a könyvtári dokumentumokban fellelhető latin kifejezések megismerésével, ugyanakkor az egyes személyiségekhez, eseményekhez kapcsolódó kérdések felkelthették érdeklődésüket az egyetemes- és magyar művelődéstörténet, valamint a helytörténet iránt.





2012. május 9., szerda

O zi în Hotelul Poveştilor


 Vinerea devreme Biblioteca pentru  copii  era plină cu curioşii de la grupa mare din Grădiniţa Liviu Rebreanu. Cei mici au aflat modul după care sunt aşezate cărţile pe raft, cum trebuie să se orienteze într-o bibliotecă, cum pot să se înscrie şi să devină cititori ai bibliotecii.
După ce  s-au aşezat pe pernuţe, au putut răsfoi enciclopedii pentru copii, care le-a stârnit interesul. Erau entuziasmaţi văzând cum arată Pământul din spaţiu şi din ce cauză are culoarea albastră. Au răsfoit Prima lor enciclopedie Larousse şi am vorbit puţin despre instituţiile care se găsesc într-un oraş. Apoi s-au uitat la atlase zoologice, atlase anatomice, albume despre lumea în imagini, enciclopedii de sport şi caiete cu idei creative (cum să facem bijuterii din mărgele, animale din mărgele, obiecte vopsite de sticlă, cum să vopsim ouăle de Paşte şi cum să facem animale de pluş etc.). Băieţii au fost impresionaţi de cărţile cu dinosauri, fetiţelor le-au  plăcut cărţile cu poveşti cu multe ilustraţii despre prinţese.


În Hotelul poveştilor, care are o sută de etaje, ne-am întâlnit cu berzele de la recepţie, care preluau comenzile telefonice primite de la copii, cărora i s-a făcut poftă pentru o  poveste. Am urmărit cum a încurcat poveştile Mama Încurcăturilor, din povestea Scufiţa Roşie, Robin Hood, Alba ca Zăpada, Frumoasa din Pădurea adormită, Pinocchio şi Superman. După ce am terminat povestea, o fetiţă  mi-a cerut numărul de telefon al hotelului. Am discutat despre acest basm scrisă de o fetiţă de nouă ani, despre poveştile lor preferate şi le-am întrebat cine, şi când le citeşte de obicei. Băieţilor le-a plăcut cel mai mult Superman, Batman, Robin Hood, eroii care fac lucruri deosebite.
În încheiere au ascultat Marşul piticilor, mărşăluind printre rafturi. Erau veseli, ne-au mulţumit că le-am primit şi noi bibliotecarii sperăm că au rămas cu impresii plăcute.

2012. május 2., szerda

Könyvtári napok színes, vonzó programokkal








Egy héten át minden nap színes, változatos programok vonzották a közönséget könyvtárunkba - csoportokat és egyéni látogatókat egyaránt -  a 2012. április 23-27. között  újra megszervezett Könyvtári Napok alkalmával. A programokat, tematikus könyvtári foglalkozásokat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minden korosztálynak és minden érdeklődési körnek nyújtsunk vonzó, kellemes időtöltést, tartalmas kikapcsolódási lehetőséget ezen a héten. 
    Összességében sikeresnek tekinthető az idei Könyvtári Napok mérlege. Bár könyvtárunk jelenleg székhelygondokkal küszködik, így idén csak a Városháza épületében működő részlegeken tudtuk megszervezni a csoportok fogadását -   a rendezvények szervezésére alkalmas termek hiánya itt  is korlátokat jelent - az öt nap alatt szervezett  színes, változatos tevékenységeken összesen 12  csoport , több mint 330 személy  vett részt.  Főként az ifjabb korosztályok számára meghirdetett különböző témájú csoportos foglalkozásainkra szép számmal jelentkeztek, óvodásoktól egyetemistákig minden korosztályból érkeztek csoportok (összesen 5 tematikus foglalkozást illetve rendhagyó órát  szerveztünk, amelyeken mintegy 115-en  vettek részt). 
     A kézműves foglalkozások két napja alatt mintegy 130 személy ismerkedhetett  a  fonalgrafika, szalvétatechnika, gyöngyfűzés technikáival,  a kicsik számára még arcfestés is volt.
A szerdai nap volt a csúcs, csak ezen a napon közel 150-en fordultak meg  foglalkozásainkon: két csoport  (48 tanuló) a  könyvtárhasználati, várostörténeti foglalkozáson vett részt, de egész nap telt házzal működött a kézműves műhely is, folyamatosan érkeztek az érdeklődők,  három iskolás csoport, közel száz személy kézműveskedett. A felnőttek is megtalálták a maguk számára legvonzóbb tevékenységet a kikapcsolódáshoz. A könyvtárosok szakszerű irányításával szemet gyönyörködtető alkotások kerültek ki a kezek alól.
A hét programja bábjátékkal zárult, a Fakalinka bábcsoport a Plüm-Plüm és a sárkány című bábjátékot mutattta be, a két előadáson mintegy 80 gyerek vett részt,  óvodás és kisiskolás csoportok,  akik együtt örültek és izgultak, énekeltek a szereplőkkel,  hangosan biztatva Plüm-Plümöt, hogy megszabadítsa a sárkánytól a királylányt.

Április 23-ától elkezdődött a Megbocsátás Hónapja  is a könyvtárban,  ezúttal hosszabb ideig, egy hónapig tart könyvtárunkban a megbocsátás időszaka,  már az első héten több megkésett olvasó élt a lehetősséggel, hogy késedelmi díj fizetése nélkül hozhatják vissza a könyveket a könyvtárba minimum három, könyvek csomagolására alkalmas kartondoboz fejében.

Plüm-Plüm és a sárkány




A Könyvtári hét utolsó napján, pénteken újra nagy sikert aratott a napközisek és elsősök között a könyvtár Fakalinka nevű bábjátszó csapatának két előadása. Plüm-Plümnek, a bátor kisfiúnak, a gyönyrű hangú királylánynak, a csukló sárkánynak  és társaiknak sikerült a gyermekek szívébe lopniuk magukat.
Az első előadás alatt szinte a gyermekek is szereplőkké váltak. Üdvözölték a mese hőseit, tanácsokat adtak a Zuzunak: igyon három pohár vizet,  nézzen tükörbe, ettől megijed és eláll a csuklása. Mikor szegény sárkány azon kesergett, hogy ő milyen ronda, egyik kislány beszólt, hogy nem is olyan csúnya. Hamar megtanulták a darab kezdő dalát, melyet öltözködés közben is kórusban énekeltek. Többen megigérték, még jönnek, mert nagyon jó volt, mások megköszönték, majd az egész  csoport dalolva távozott.
A második előadásra 50-en zsúfolódtak össze a szűkké váló tágas folyósón. Az izgalom is nagyobb volt. Mikor a lányok meghallották, hogy Zuzu el akarja rabolni a királylányt elkezdtek  rimánkodni: ne rabold el, ne rabold el. A fiúknak nem tetszett ez a verzió, biztatni kezdték a sárkányt: rabold el, rabold el. Nagy hangzavar keletkezett,  míg sikerült kiegyezni, hogy bízzák  Zuzura , ő eldönti. Ezek után  zavartalanul pörögtek tovább az események a végkifejletig.



Kézműves foglalkozás mindenkinek




Április 24-25-én a Könyvtári hét legnépszerűbb tevékenységére került sor. Kedden 35-en, szerdán 90-en vettek részt a különböző kézműves foglalkozásokon. Lelkes könyvtárosok mutatták meg a dekupázs, gyöngyfűzés, fonalgrafika fortélyait az érdeklődő gyermekeknek és felnőtteknek.
Hét éves kisdiákok is próbálkoztak a számukra nehéz szalvétatechnikával. Volt akinek elszakadt a vékony réteg, másnak elkenődött, volt aki nem tudta befejezni. De nagyon beledolgoztak, kitartottak,  ügyesedtek...
A nyolc-kilenc éves gyermekek olyan elmélyülten dolgoztak, hogy a 24 jelenlevő mellett  a légyzümmögés is hallatszott.


A nagyobbak keze közül kis remekművek kerültek ki.
A felnőttek a játszás örömébe belefeledkezett  gyermekekként alkottak.
Minderre ráadás volt az arcfestés.  Így, egy idő után boldog pillangók, virágok, indiánok és denevérek munkálkodtak az asztalok körül .


A könyvtárból távozva ezúttal nem könyveket vittek magukkal, hanem általuk elkészített hangulatos dobozkákat,  színes gyöngyöket és kartonlapokat, érdekes mintájú fonalgrafikával.
Fárasztó két nap volt, mégis elégtétel, hogy sikerült olyasmit nyújtani, ami örömet szerzett a látogatóknak,  szépérzéküket bontogatva, fejlesztve. Jó volt kicsit mást,  kicsit többet adni a megszokottnál.