2013. május 29., szerda

KÖNYV-FILM-KLUB − májusi találkozó: “Egy tusoló, egy kés, egy sikoly “



A KÖNYV-FILM-KLUB következő találkozójára várjuk a filmbarátokat  május 30-án, csütörtökön 18 órára.
 A filmklubban irodalmi művek alapján készült filmeket nézünk meg és beszélünk meg egy csésze finom kávé vagy tea mellett, Makai Beáta filmesztéta vezetésével, a találkozókra havonta kerül sor a könyvtár előadótermében.
Májusi filmklubunk témája: “Egy tusoló, egy kés, egy sikoly “   
Könyv: Robert Bloch: Psycho Film: Alfred Hitchcock: Psycho (1960).
A könyv példányai megtalálhatók a Kájoni  János Megyei Könyvtárban.
A filmnézésig mindenkinek kellemes olvasást kívánunk és mindenkit szeretettel várunk!

2013. május 17., péntek

Székely Menekültek Emléknapja - Buczkó József: „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” című kötetét mutatták be a könyvtárban


 



A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként, május 16-án, csütörtökön délután   Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész, könyvtárigazgató „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek”című könyvét mutatták be a könyvtár előadótermében, amely ismét megtelt érdeklődő közönséggel.  A könyvbemutató fő szervezője a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, a  Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezőként vett részt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A szerző maga mesélt a könyv születésének történetéről, a benne megjelenő élettörténetekről. A könyv történetei az első világháború második felében (1916-1918) zajló eseményeket örökítik meg. Az 1916 őszén bekövetkezett háborús fordulat 206 ezer székelyt kényszerített menekülésre. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül 3 200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye településeiről érkeztek. A kötet a menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk emberségét, az együtt töltött mindennapok szépségeit és nehézségeit tárja fel. Ez a könyv két nép találkozása, a szeretet története, a befogadó szeretet csodálatos megnyilvánulását tárja az olvasók elé – hangsúlyozta Buczkó József.
Video a Székelyhon portálon:  






Mesés Székelyföld - rendhagyó könyvbemutató játékos foglalkozással








Sarány István Mesés Székelyföld című könyvsorozatának harmadik kötetét rendhagyó könyvbemutató keretében mutatták be a könyvtár előadótermében. A rendezvényre a Hargita Népe Lapkiadó, a Hargita Megyei Kulturális Központ,  a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Egyesület közös szervezésében került sor.
Sarány István óvodás és iskolás gyerekeknek írt könyvsorozata igazi honismereti kalauz, amely a mesék világán keresztül, mesés keretben nyújt ízelítőt a székelyföldi táj szépségeiről, tárgyi- és épített örökségéről, hagyományairól, hitvilágáról, a Székelyföld jellegzetességeiről. A harmadik kötet Udvarhelyszék tájain, településein kalauzolja a kis olvasókat. Orosz Annabella színes, hangulatos illusztrációi közel állnak a gyerekek világához.
A Nagy Imre Általános Iskola ötven IV, osztályoa kisdiákja vett részt a rendhagyó könyvbemutatón. Miután Sarány István megismertette a gyerekekkel a sorozat köteteit,  a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezett számukra játékos csoportos foglalkozást. Kirakós játékos feladattal indult a foglakozás, minden csoport kirakta a kapott darabokból Székelyföld térképét, majd megkeresték, a székely székek címereit. Ezután az öt csoport különböző témakörben kapott feladatokat, amelyek a szülőföld tájaihoz, épített örökségünkhöz, hagyományainkhoz, meséinkhez,  nagy személyiségeinkhez kapcsolódtak. Végül miután minden csoport bemutatta a feladatok megoldását, a látottak, hallottak alapján minden gyerek saját képeslapot készített, rajzban jelenítve meg, amit számára a Székelyföld jelent. Vidám, felszabadult hangulatban, közös fotózással zárult a rendezvény.



A csíksomlyói pünkösdi búcsú – híd a székelyek és a csángók között – Halász Péter előadása a Honismereti esték keretében







Halász Péter néprajzkutató tartott előadást a IV.  Székelyföld Napok programjának részeként, a könyvtári Honismereti esték keretében, május 15-én  délután. Előadásában a pünkösdi búcsú témáját a székelyek és moldvai csángók kapcsolatai, hagyományai felől közelítette meg. A téma iránti érdeklődést jelezte, hogy szép számú érdeklődőt vonzott az előadás, annak ellenére, hogy  számos rendezvény zajlott a városban.  A csíksomlyói búcsú csak egy a sok-sok szál között, ami a székelységet és a csángókat összekapcsolja – hangzott el az előadás bevezetőjében.
„A moldvai katolikus csángómagyarok lelki gondozását a középkor óta a csíksomlyói ferences szerzetesek végezték. De a XVII. század elején a Vatikán a protestantizmus erdélyi terjedése miatt missziós területnek nyilvánította az egykori Etelközt, és attól kezdve már csak olasz és lengyel papokat küldtek hozzájuk, akik nem tudták anyanyelvükön szolgálni a moldvai magyarokat. Számukra gyakorlatilag egyetlen lehetőség maradt az anyanyelvű vallásgyakorlatra, mégpedig a csíksomlyói búcsún való részvétel. A moldvai vajda a XVI. században a határ mentén lévő Szent Péter-havasát a csobotfalvi Szent Péter egyházmegyének ajándékozta, hogy a somlyói búcsúra érkező csángóknak a székelyek három napra szállást és ellátást adjanak. Ez a kapcsolat tette lehetővé a Szeret és a Tázló mentén élő csángó falvak katolikus lakossága számára, hogy régebben gyalogosan, újabban autóbuszokkal, katolikus, de renegát papjaik tiltása ellenére részt vegyenek Csíksomlyón a pünkösdi búcsún, s ha csak egyszer is egy esztendőben, anyanyelvükön hallgathassák Isten igéjét.” - fejtette ki  Halász Péter eleőadásában,  kitérve a székelyek és csángók mai kapcsolatainak alakulására is. Az előadáson énekszóval közreműködött Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány, aki a moldvai csángó hagyományban élő népénekekkel idézte meg a pönkösdi búcsú hangulatát.
Iochom Zsolt videófelvétele megtekinthető a székelyhon portálon

2013. május 15., szerda

A mese mindennapjai – Benedek Elektől Lázár Ervinig

 -  előadások és műhelybeszélgetés a meséről, a mai magyar gyermekirodalomról, Lázár Ervinről,  a modern magyar mese megteremtőjéről 
 
 

A IV. Székelyföld Napok keretében három székelyföldi városban, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön szervezték meg A mese mindennapjai – Benedek Elektől Lázár Ervinig című műhelytalálkozót.  
A körutat a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezte, partnerei: Bod Péter Tanítóképző (Kézdivásárhely), Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda), Kaposvári Egyetem, Magyar Olvasástársaság (HUNRA), PONT Kiadó, Fordulópont folyóirat (Budapest). Támogató: Nemzeti Kulturális Alap (Budapest).
A csíkszeredai találkozó házigazdája a Kájoni János Megyei Könyvtár volt, a mai magyar  olvasáskultúra, gyermekkultúra és gyermekirodalom jeles, elismert magyarországi szakembereivel találkozhattak az érdeklődők.  Vendégeink voltak: Komáromi Gabriella irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató (Budapest), Szávai Ilona, a budapesti Pont Kiadó vezetője, a Fordulópont folyóirat főszerkesztője és Gombos Péter egyetemi tanár, író, a Magyar Olvasástársaság elnöke (Kaposvár). Komáromi Gabriella gyermekirodalom-történésznek Lázár Ervinről, a nagy magyar meseíróról írt monográfiáját hozták ajándékba az előadók Erdély 50 könyvtárának. A helyszínen kedvezményesen vásárolhattak a jelenlevők a monográfiából, a PONT kiadó kiadványaiból, a Fordulópont folyóirat régebbi számaiból ajándékba kapott a könyvtár és a jelenlevők.  Főleg pedagógusok és könyvtárosok,  de érdeklődő szülők is jelen voltak a találkozón. 
Szávai Ilona, a budapesti Pont Kiadó vezetője volt a találkozó háziasszonya, röviden felvezette a találkozó témáját, beszélt a kiadó céljairól, kiadványairól, főként a Gyermekekről – Gyermekekért – Gyermekeknek programról. Lázár Ervin A bolond kútásó című meséjét idézi Szávai Ilona most megjelent könyve, a Boldog kútásók és állványozók – avagy merre, magyar gyermekkultúra? A  könyvben a magyar gyermekkultúra mai állapotából kiindulva egész jövőnket érintő, közérdekű kérdéseket vet fel.

Gombos Péter a modern mese születéséről beszélt, előadása rávilágított arra, hogy a modern mese a népmesével folyton párbeszédben áll, hogy miért válhatott Lázár Ervin a modern mese szülőatyjává. Rámutatott, hogy nélküle nem tartana ott a mai magyar gyermekirodalom, ahol ma tart, nem születhetett volna meg Békés Pál, Lackfi János, vagy Máthé Angi  mesevilága. 

Komáromi Gabriella irodalomtörténész,  a Lázár Ervin élete és munkássága című monográfia szerzője nagyszerű előadásában a „lázár ervini négyszögletű kerek világ” újabb titkaira,  részleteire derített fényt.
Lázár Ervin mesevilágában nem tökéletes lények élnek, hanem olyanok mint mi. A lázári mesében  nincs boldog vég, de az élet nagy és súlyos kérdéseire adott válaszok ott vannak  ezekben a mesékben. A műben benne van Lázár Ervin teljes személyisége, amely nélkül nem vizsgálható az életmű - mutatott rá az előadó.



2013. május 14., kedd

Festészeti tárlatmegnyitó a könyvtárban







Festészeti tárlatot nyitottak meg május 13-án, hétfőn délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az erdélyi származású, jelenleg Németországban élő Islik Katalin Gyökerek című kiállítását Keresztes Evelin képzőművész méltatta. 
 

Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntőjében elhangzott szavai szerint a könyvtár életében úttörő eseménynek számít a képzőművészeti kiállítás. Kiemelte, hogy a könyvtár nem akar versenyezni egyetlen galériával sem, főleg műkedvelő művészek bemutatkozására szeretnének lehetőséget nyújtani, de  a helyi művészeti iskola diákjainak munkáit is szívesen látná a könyvtár falain. Islik Katalint élete úgy alakult, hogy nem lehetett hivatásos művész, kolozsvári egyetemistaként autodidakta módon fejlesztette művészeti ismereteit. Felnőttként, már Németországban kezdett  újra festeni,  alkotásait  gyakran ihletik itthoni tájak,  számára a festészet szülőföldje iránti vágyának megnyilatkozása is.
“Az én gyökereimről szól ez a kiállítás” - vallja a művésznő,  “a mi gyökereinkről is szól”- tette hozzá Keresztes Evelin.
A kiállításmegnyitót Györfi Erzsébet és Elekes Emőke előadásában elhangzott régizene darabok és a művészekkel való közvetlen hangulatú beszélgetések tették igazán meghitté. 








2013. május 13., hétfő

Süteménymustra a Kájoni János Megyei Könyvtárban










A házi sütemények népszerűsítésére több helyszínen is megszervezte a Székely Konyha csapata a Süteménymustrát, az esemény házigazdája Jánossy Alíz a Székely Konyha magazin főszerkesztője volt. Az első találkozóra, amely a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében zajlott, tizenhárom süteménnyel neveztek be a csíkszeredaiak, de sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre, amely jó alkalom volt a receptcsrére, a finom sütemények kóstolására is, a közönség is szavazhatott a legfinomabb süteményre. A három tagú zsűri - Ladó Zsolt, a Fehérasztal Lovagrend Erdélyi Egyesületének tagja, Makkai Beáta cukrász és Berényi Erzsébet könyvtáros - döntése alapján éppen a tizenharamadikként benevezett sütemény lett a nyertes. Makai Beáta különdíját a rózsafánk 12 éves készítője, Pap Éva nyerte. Első helyezett Pap Edit rebarbarás süteménye, második Orendi Enikő csokis-meggyes szelete, harmadik pedig Cseh Enikő mézeskalácsa lett.