2013. szeptember 23., hétfő

Nagyszámú érdeklődőt vonzott a fiatal képzőművészek kiállításának megnyitója.



Könyvtárunk kiállítóterme első alkalommal ad otthont ifjú, pályakezdő képzőművészek alkotásainak. 21+21 - amint a kiállítás címe is jelzi, a fiatal csíkszeredai alkotók, Kopacz László és Puscas Lászlóhuszonegy évesek, jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem végzős hallgatói. Annak dacára, hogy azonos időben zajlott a városban egy másik képzőművészeti esemény, a szeptember 19-i, csütörtök délutáni kiállításmegnyitó 210 érdeklődőt vonzott, köztük nagyon sok fiatalt. A helyi művészek, valamint a fiatal alkotók volt tanárai közül is sokan is eljöttek megtekinteni a kiállítást.





Kopacz Katalin könyvtárigazgató nyitotta meg a kiállítást, bemutatva a közönségnek az ifjú művészeket. Kelemen Andrea zongoraművész és Papp Csongor fuvolművész - a Nagy István Művészeti Líceum tanárai – előadásában Bartók zeneművek és a Kájoni Kódex dallamai hangzottak el, az est ünnepélyes hangulatát emelve. A több mint hatvan alkotást felvonultató kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatta. A Nagy István Művészeti Líceum aligazgatója,Imecs László, a fiatalok volt tanára, felidézte az iskolás éveket, pályájuk alakulását a mostani kiállításig, ami igazi megmérettetést jelent számukra.


„Két régi barát, két ifjú tehetség, két kifejezésmód – közös élményvilág, hasonló hangnemek" - hangzott el Túros Eszter művészettörténész jellemzése a fiatal alkotókról, aki szerint örvendetes, hogy az alkotók huszonegy évesen már ilyen termékenyen dolgoznak, hogy ilyen gazdag kiállítással lephették meg szülővárosukat. Kopacz László alkotásait elmezve kiemelte, hogy sokszor a személyes köréből választja alanyait, portrésorozatának szereplői családtagok, önmaga és ismerősei nagyon is élethűek, már-már fotóraelista portrék. Különös hangulatot kölcsönöz a kiállításnak, hogy ennek mintegy ellenpontjaként jelen vannak olyan munkái, amelyek az alkotó fantáziájának szüleményei.

„Absztrakt és figuratív, a hétköznapok tárgyai és a képzelet furcsa szereplői szerves egységben népesítik be ezt a nagyon sajátos, szubjektív világot. A valós és a fiktív itt egyenrangú, együttesen vezetnek bennünket a világ megismeréséhez. A bohóc figurája folyton színre lép, felhívja magára a figyelmet, irányítva azt. Mintha ő lenne a főszereplő, ez a valós, mégis mesebeli, groteszk figura, aki folyton kellemetlenkedik, szórakoztatva–összemosva valóság és képzelet határait. És mintha egy különös, kedves bohóc nézne ránk önmagáról készített portréján is." jellemezte Túros Eszter a kiállított alkotásokat.

Puscas László térplasztikái is megmozgatják a szemlélő fantáziáját: „Jól megmunkált, kitalált lények, szerkezetek, melyek nem rugaszkodnak túl messzire a valóságos formákról, alakzatoktól, mégis túlmutatnak azokon a képzelet, a mese, a fikció javára, teret nyitva, teret engedve a nézők fantáziájának is. Emberi játék ez, amelyben mélyen él még a gyerekkor élményvilága, derűje, ugyanakkor egy nagyon öntudatos, a világról folyamatosan véleményt formáló viszonyulást is takar" - emelte ki a művészettörténész.







A két fiatal művész egy-egy művét intézményünknek adományozta. Kopacz László a Moszat című alkotását, Puscas László szobrász pedig könyvtárunk névadójának, Kájoni Jánosnak a mellszobrát, amely a könyvtárépület előcsarnokában kapott helyet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése