2014. április 28., hétfő

Könyvjelző készítés - Könyvtári napok










FORRÁSOK FÉNYE – TÉNYEK ÁRNYÉKA : KÖNYVBEMUTATÓ





 Hermann Gusztáv Mihály történész Források fénye - tények árnyéka című kötetét mutatták be a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozón a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2014. április 23-án délután. A bemutatón Sarány István szerkesztő beszélgetett a történésszel, többek között a történelmi mítoszok és történelmi valóság kettősségéről, a székelység történelme kutatásának időszerű kérdéseiről.

2014. április 25., péntek

"HA NEM HASZNÁL, NEM IS ÁRT..." - SZABÓ KÁROLLYAL, A DÍJNYERTES DOKUMENTUMFILM KÉSZÍTŐJÉVEL BESZÉLGETTÜNK






A Könyvtári Napok keretében szevezett közönségtalálkozón, 2014. április 23-án bemutattuk a  Ha nem használ, nem is árt... című díjnyertes dokumentumfilmet, amely az udvarhelyszéki hagyományos gyógynövényhasználat kérdéseit járja körül. A filmet a 24. Mediawave „Úton" Online Nemzetközi Filmversenyének Kisebbségi filmek kategóriába a legjobb filmek közé válogatták, és közönségszavazás alapján megkapta alegjobb filmnek járó elismerést. A találkozó vendége volt Szabó Károly, a film rendezője, akivel a vetítés után beszélgettünk a filmről.  
A film készítői, a Civitas Alapítvány projektvezetője, Pakot Mónika és Szabó Károly filmes szakember, rendező-operatőr 2013 nyarán, és az ősz folyamán 19 udvarhelyszéki faluba látogattak el, ahol 32 személlyel készítettek interjút. A filmmel az volt a céljuk, hogy bemutassák azokat a gyógynövényeket, amelyek megtalálhatók Udvarhelyszéken és amelyeket rendszeresen alkalmaznak a különböző betegségek leküzdésében. A hagyományos gyógymódok megismerését, hasznosságát tárja a néző szeme elé, generációk által összegyűjtött, olyan megőrzött tudást tesz közkinccsé, amely napjainkban is használható. 
A film készítése során olyan gazdag anyagot találtak az udvarhelyszéki falvakban, mesélte el Szabó Károly a találkozón, hogyb újabb filmtémák is közvonalazódtak, remélik, lesz majd folytatás.  A legfontosabb szerinte, hogy minél többen megnézzék a fil

2014. április 24., csütörtök

Olvastad már?


Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály

Fülszöveg:
1955 márciusában vagyunk valahol Közép-Ázsiában, egy kórház rákosztályán. Ide érkezik meg a belügyes Ruszanov (aki viszolyogva fekszik be a „közemberek” közé, és az az elve, hogy „mindenki bűnös, ha megvakarjuk”) és Kosztoglotov, aki az egyetemről a háborúba került, onnan a Gulagba, s szabadulása után most még a rákkal is meg kell küzdenie.
A rákosok kórtermében a szovjet társadalom jellegzetes képviselői fekszenek: egyesek, a hatalom kiszolgálói félnek a lassanként beinduló változásoktól, a személyi kultusz leleplezésétől, mások reménykednek, hogy igazi olvadás kezdődik, s az ország testéről visszahúzódik a rákos burjánzás: a táborok, a sztálinizmus, az embertelen diktatúra. S közben csodás gyógyulásról álmodoznak – talán az orosz népi gyógyászat, a nyírfagomba segíthet, ha a „hivatalos” orvosoktól már nincs mit várni.
A Rákosztály sok szempontból önéletrajzi mű. Maga Szolzsenyicin 1953-ban szabadult a lágerbõl, s utána Kazahsztánban jelöltek ki neki kényszerlakhelyet. Két év múlva a taskenti kórházban rákos daganatot diagnosztizáltak szervezetében. Élet és halál között lebegett, de legyőzte a betegséget, s úgy érezte, azért maradt életben, hogy beszámoljon a lágerlakó milliók szenvedéséről.
A Rákosztály-beli Kosztoglotovban saját életének ezt a pár évét írta meg: küzdelmét a súlyos betegséggel, s küzdelmét azért, hogy a lágerben töltött évek után értelmet találjon életének.
1968-ban a The Times irodalmi melléklete jelentette meg először a Rákosztály néhány részletét, amely Oroszországban (mint ahogy nálunk, Magyarországon is) csak a kommunista rendszer összeomlása után jelenhetett meg.

Hát ez nagyon tetszett. Egyetlen hibája, hogy lassan haladtam vele. Érdekes hely ez a rákosztály, ahol a száműzött és a száműző, a fiatal és az idős, az erőss és a gyenge, a diák és a professzor, lassan mind „egyformává” válik. Érdekes, hogy a betegség, a súlyos kór, a nagyon különböző helyzetű, különböző társadalmi rétegekből származó embereket hogyan köti össze. És lassan ezek a különbségek elenyésznek, a közös „sors” összehozza a betegeket. Olyan emberek kerülnek egymáshoz közel, akik más körülmények között soha szóba sem alltak volna egymással, esetleg soha nem is találkozhattak volna. Barátságok szövődnek, szerelmek kötődnek és nagyon gyakori a dráma, a tragédia is.
A betegeket, sorsukat megismerve, döbbenünk rá a szovjet valóságra, a kommunizmus borzalmaira, a lágerlákók, a száműzöttek, nehéz sorsára. A könyv majdnem minden sora Szolzsenyicin humanizmusáról tanuskodik. Szereplőit emberséggel, megértéssel és a nehézségeik átérzésével mutatja be. Érezhető, hogy személyes tapasztalat áll az elbeszéltek hátterében.


"Az ember belehal a daganatba, hát hogyan élhetne az ország, amikor tele van lágerekkel és száműzetésekkel?"
547. oldal,

A média világa - befejező előadás



 Székedi Ferenc közíró, médiaszakértő előadás-sorozatának hallgatósága mostanig nagy utat tett meg a kortárs média hátterének és összefüggéseinek alaposabb megismerésében, a tudatos médiahasználatban. A sorozat befejező előadásában újabb izgalmas téma került terítékre: médiakalózkodás az interneten, és a résztvevők az előadóval együtt megpróbálták azt is körüljárni, hogy vajon a világháló jogi szabályozására irányuló próbálkozások milyen mértékben tudják útját állni a tartalom-átmásolásoknak, illetve más olyan információ eltulajdonításoknak, amelyek jelentős károkat okozhatnak a tisztességes felhasználóknak.



Érzékeny kalandozások kamaszvilágban – közönségtalálkozó Dóka Péter ifjúsági íróval




Dóka Péter ifjúsági íróval, a budapesti Móra Kiadó szerkesztőjével  találkozhatnak az  olvasók a Könyvtári Napok renedezvénysorozata keretében.  A Kájoni János Megyei Könyvtárban  április 29-én, kedden 11 órától  szervezett  közönségtalálkozón Sarány István szerkesztő, újságíró beszélget az íróval.  Házigazda: Kopacz Katalin könyvtárigazgató.
Dóka Péter 1974-ben született Budapesten, 2001-ben magyar szakos egyetemi, 2004-ben német szakos főiskolai diplomát szerzett az ELTE-n. Novellákat egyetemista kora óta ír és közöl, egyetemista évei alatt filmezett. Jelenleg a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. Kamszokról szóló ifjúsági regényei révén ismert. Első regénye, Az ellopott zsiráf (2003) egy csapat gyerek kalandjait meséli el, akik felcsapnak nyomozónak, hogy megtalálják az Állatkertből rejtélyes körülmények között eltűnt zsiráfot.
Hogyan lettem médiasztár? (2005) című regénye egy zűrös családban élő kamaszfiú története, aki néhány hónap alatt országosan ismert reklámsztárrá válik.
2011-ben meg jelent Betyárvilág – Történetek betyárokról, pandúrokról című kötete Komjáthy István néprajzi gyűjtése alapján készült
A kék hajú lány című 2013-as meseregényét az utóbbi időben megjelent magyar gyermekkönyvek egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb színfoltjának tartják. Többek között erről és más történetekről is szó lesz a találkozón és beszélgetésen, amelyre   szeretettel várják a gyerek- és felnőtt olvasókat egyaránt.

A bátor kiskacsák- bábelőadás

 


Több, mint 80 gyermeknek nyújtott maradandó élményt a könyvtár Fakalinka bábcsoportja, szerdán április 23-án. A bátor kiskacsák című bábjátékot a Petőfi Sándor Általános Iskola kisiskolásai nagy érdeklődéssel nézték, együtt örültek, izgultak és énekeltek a szereplőkkel.  Az előadás alatt a gyermekek is szinte szereplőkké váltak. Válaszolgattak a mesehősöknek.Nem ígérték meg a rókának, hogy nem árulják el, sőt bekiáltásaikkal felhívták a kacsák figyelmét a veszélyre. Nagyon izgultak a kiskacsákért. A bábjáték alatt nagyon jó hangulat uralkodott a könyvtár előadótermében. Gyermekek és "bábosok" egyaránt jól érezték magukat.









Portrék, metszők, metszetek - kiállításmegnyitó



A Könyvtári Napok programsorozat első rendezvénye, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Portrék, Metszők, Metszetek kiállításmegnyitója volt, amelyre 2014. április 22-én délután ötkor került sor.
 A rendezvényt Kopacz Katalin, a könyvtár igazgatója nyitotta meg, hangsúlyozva Róth András Lajos történész, könyvtár őr komoly munkásságát, továbbá méltatta a kiállítás anyagát.



A kiállítás a sokszorosítás művészetének egyik ágát, a portrémetszetek készítésének technikáját, történetét mutatja be. A falakon a metszetek kinagyított másolatai vagy azok részletei láthatók. A megnyitó közönsége néhány eredeti kiadványt is láthatott a tudományos könyvtár gyűjteményéből. A portrékat természetesen információs táblák is kísérik, melyek az ábrázolt személyről, illetve a metszet készítőiről szolgálnak bővebb információval.
 „A portrék  egy része hiteles arckép, de vannak fiktív alakokat megjelenítő alkotások is – mondta el Róth András Lajos. A metszetek árulkodnak a választott sokszorosító eljárásról, a művész rajztehetségéről, a metsző rátermettségéről, a nyomdász felkészültségéről, a kiadói vállalkozás nagyságáról. Szerencsés esetben a művészek nevéről is.



 

  A tudományos könyvtár gyűjteményéből szemelvényezve régi korok nagy mestereinek több grafikai műve, többféle típusú portrémetszet tekinthető meg a tárlaton. A könyvgrafika és portrémetszés technikáin túl a régi korok világában kalandozhatunk a kiállított metszeteket, portrékat szemlélve.

 

 
 A kiállítást április 23-tól meg lehet tekinteni a könyvtár előadótermében.

2014. április 23., szerda

Kivégezzük nagyapádat- regényes est Szávai Gézával




Április 28-án,  hétfőn ,18 órától   a könyvtár előadótermében Kivégezzük nagyapádat címmel  Szávai Géza regényes estjére várjuk az érdeklődőket.

Burgum Bélus Csíkban nyomoz


Április 28-án,  hétfőn 12 órától Burgum Bélus Csíkban nyomoz   Szávai Géza budapesti író találkozik  gyerekolvasóival.   


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc – rendhagyó történelemóra



Április 25-én 17 órától, a könyvtár előadótermében,  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc címmel  rendhagyó történelemórán vehetnek részt az érdeklődők
Az előadó  Dr.    Dobszay Tamás történész, egyetemi docens (Budapest, ELTE BTK, Történeti Intézet).
  

A Legnagyobb Történet – Az ősrobbanástól az ember megjelenéséig




Április 25-én 19   órától,   A Legnagyobb Történet   Az ősrobbanástól az ember megjelenéséig  című természettudományi előadás-sorozat  nyitó előadására várjuk az érdeklődőket a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe. Készítette és bemutatja Luka Levente informatikus és Nagy Péter tanár.