2014. május 5., hétfő

Olvastad már?

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Fülszöveg:
A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő regénye több mint egymillió példányban fogyott el világszerte. A kultuszregényből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Hát ez nagyon tetszett, de nagyon félelmetes és borzasztó is egyben. Nagyon ijesztő jövőképet fest, ha engedjük, hogy a diktatúrák, főként a vallási fundamentalista diktatúrák hatalomra jussanak. Olyan ez a Gileádi társadalom, ahol senki sem boldog, még a kiváltságosak sem, ahol az élet nem érték, ha mindenedet és mindenkidet elveszik, elveszíted, ami (aki) fontos volt számodra. Ebben a társadalomban mindenkinek pontos, meghatározott szerepe van, amelyet, ha nem teljesít tökéletesen jöhet a Telep, vagy a Feloldozás és a Fal. Ebben a világban senki sem szabad, mindent szigorú szabályok és szertartások határoznak meg. A tiltások sora nagyon hosszú. Mindenki rettegésben él, fél valamitől. A félelem, az irigység és a besúgás az élet minden pillanatában jelen van, akár csak az öngyilkosságok és a „kivégzések”. Minden eszközt bevetnek annak az érdekében, hogy tönkre tegyék az emberek életét és rettegésben tartsák őket. Az éjszakai gondolatai, visszaemlékezései a szolgálólánynak még szabadok.
Nekem az elején a Szép új világ járt az eszemben. Sok hasonlóság van a két jövőkép között. „Megyek az utcán, két példányban.” Ez és az ehhez hasonló mondatok, gondolatok döbbentenek meg a leginkább, mert akkor ráeszmélünk, hogy egy ilyen világban az egyén, a személy nem érték, itt csak a különböző kategoriák szerepe a fontos pl. Parancsnokok, feleségek, őrzők, Márták, nénik, Angyalok, szolgálólányok és szárnyas szemek…
Egy nagyon olvasmányos, jól megírt könyv, amely elgondolkodtat, azon, hogy mi lenne, ha…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése