2015. április 27., hétfő

Kortárs költők énekelt versei

NÉMETH VIKTOR budapesti zeneszerző-előadóművész verses-zenés műsora
N. HORVÁTH PÉTER költő Kentaurként című posztumusz kötetének bemutatója
A Könyvtári Napok keretében szervezett zenés-verses est keretében, 2015. április 30-án, csütörtökön 18 órakor Németh Viktor budapesti zeneszerző- előadóművész kortárs költők megzenésített verseivel mutatkozik be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. N. Horváth Péter (1955-2012) költő Kentaurként ( Marosvásárhely, 2014) című, posztumusz kötetét Beluk Ibolya, a kötet szerkesztője ismerteti.
Németh Viktor előadásában kortárs magyar költők általa megzenésített versei szólalnak meg, Csáky Anna, Kiss Judit Ágnes, Oláh András, Tóthárpád Ferenc versei mellett N. Horváth Péter azon versei is elhangzanak, amelyekkel Németh Viktor a 2015. április 25-26-án Budapesten megrendezendő Vers- Dal Fesztiválon is fellép.

Arcok, történetek, szerelmek című közönségtalálkozó Fábián Jankával


Az Arcok, történetek, szerelmek címmel szervezett közönségtalálkozón Fábián Janka magyarországi író, a népszerű Emma-sorozat, a Lotti öröksége, A német lány és a Rozmaring című könyvek szerzője lesz könyvtárunk vendége 2015. május 29-én, 18 órakor. Oláh-Gál Elvira újságíró beszélget az íróval a Könyvtári Napok rendezvényei keretében.

Jože Hradil szlovén író- Képek arc nélkül című könyvének bemutatója







Jože Hradil szlovén írót, műfordítót láthattuk vendégül a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozón, április 23-án délután.
Hradil Képek arc nélkül című, 2013-ban magyarul is megjelent családregényét Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE tanszékvezető docense mutatta be, és beszélgetett az íróval. A regény néhány részlete is elhangzott, a közönséggel is érdekes beszélgetés bontakozott ki a bemutatón.






2015. április 17., péntek

TŰNŐ IDŐK – Lázár Anna verseskötetét mutatták be könyvtárunkban




Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be tegnap este, árprilis 15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, a Márton Árpád képzőművész által illusztrált kiadványt Takács Éva méltatásában ismerhette meg a csíkszeredai közönség.




 

Lázár Anna frissen megjelent verseskötetét először Budapesten, a Litea könyvesboltban mutatták be egy hónappal ezeltőtt. A szerző Lövétén született, napjainkban Budapesten él. Így vall önmagáról: "Örökös otthontudattal küszködő székely vagyok, büszke indíttatásomra, szülőföldemre, gyökereimre, hozott kultúrámra. Írott könyveim kiinduló- és visszatérő pontja mindig a székelységem marad." Eddig négy kötete jelent meg Lázár Annának, a korábbi önéletrajzi kötetek, a Honkereső és a Sodródók bizonyos fokig előlegezik és magyarázzák is a most megjelent verseket.
A Lövéte köröpölő című, szülőfaluját idéző néprajzi témájú képes albuma 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Szép Könyv díjat nyert művészeti kategóriában, ez a kötet az otthonosság érzetét nyújtja a világban való vándorlások között a lélek kereső útjain – mondta el a  bemutatón Takács Éva.
A Tűnő idők című kötet versei rövidek,  tömörek, súlyosak. "Mint a jó versek általában, olvasásuk után bennünk maradnak, kérdéseket támasztanak, továbbgondolásra és önvizsgálatra késztetnek: mennyire vagyok őszinte önmagammal, mekkora elvárásaim vannak önmagam iránt, mennyire tudok megfelelni ezeknek az elvárásoknak? –  emelte ki Takács Éva könyvismertetőjében, amely a Hargita Népe 2015. április 16-án megjelent lapszámában olvasható. 
Lázár Anna verseit Márton Árpád képzőművész grafikái fordítják le a látvány nyelvére úgy, hogy hozzáteszik saját vívódásait, sajátos látásmódját, ugyanúgy rátapintva lelkünk kényes pontjaira, mint a szövegek.





EMKE-díjak – 2015: a Monoki István-díjat Kelemen Katalin vehette át




Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idén ünnepli fennállásának 130. évfordulóját, szombaton, 2015. április 11-én került sor az egyesület ünnepi közgyűlésére és az EMKE-díjak átadására Kolozsváron. Könyvtárunk munkatársa, Kelemen Katalin vehette át idén az EMKE Monoki István-díját.


Szombaton délelőtt 10 órától került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésére, a „130 éves az EMKE" jelige jegyében, délután 14 órától pedig az EMKE díjkiosztó ünnepségére. Az EMKE-díjakat évente az erdélyi magyar kulturális és közélet olyan képviselői kapják, akik munkájukkal hozzájárulnak a közösség szellemi értékeinek megőrzéséhez, továbbadásához és gyarapításához.
Tizenkét díjat adtak át idén, elismerésként az erdélyi magyar közművelődési élet különböző területein végzett tevékenységért. EMKE-díjak – 2015 az EMKE honlapján.
Az esemény első mozzanataként elhangzott, az EMKE a látszatát is el szeretné kerülni annak, hogy egyik díjat fontosabbnak tartja a másiknál, ezért ábécésorrendben nyújtották át az ünnepelteknek. Felmerült, hogy pénzt is mellékeljenek a díjakhoz, anyagi okokból azonban erre nem volt módja az egyesületnek, így vállalkozók, mecénások támogatását várják. A nemrég elhunyt Kötő József kritikusról is elneveznek egy díjat, ezt háromévente tervezik kiosztani olyan politikusoknak, akik segítették az erdélyi magyar közművelődést – hangzott el az eseményen.
Kelemen Katalin a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményeinek és adatbázisainak építéséért, a székelyföldi kulturális tartalmak feltárásához, közzétételéhez való hozzájárulásáért, a helyismereti kutatómunkát segítő tevékenységéért, valamint a könyvtári közművelődési tevékenység szolgálatában kifejtett munkájáért vehette át a Monoki István-díjat.
(A Monoki István-díjról és a korábbi díjazottakról a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján olvashatunk).
A díjazottról Kopacz Katalin, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke mondott laudációt, méltatásában olyan embernek nevezte, "aki úgy érez, gondolkodik, cselekszik, hogy mindennek, mindenkinek a javára legyen, aki mindig azt keresi, hogy másokat szolgáljon."

A GYÁRFÁS JENŐ AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE TAGJAINAK II. KIÁLLÍTÁSA




A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban működő Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének tagjai márciusban csoportos kiállításon mutatkoztak be a csíkszeredai művészetkedvelő közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A KÖNYVTÁRI NAPOK idei programsorozata keretében, 2015. április 22-én, szerdán 18 órakor a csoport tagjainak alkotásaiból újabb kiállítás nyílik a könyvtárban.
Ezúttal a következő alkotók mutatják be munkáikat a tárlaton: Cotoara Aranka Aurelia, Fadgyas Tibor, Gál István, Nagy Tibor, Nyeső Ildikó, Popovici Éva, Szentpály Kovács István, Suciu Katalin Mária, Tamás Erika, Virág Mária Krisztina, Zoltán Anne Marie, Zoltán Sándor.
A tárlatot Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a Gy.J.A.K.Sz. vezetője, valamint Dulányi B. Aladár, a Kónya Ádám Művelődési Ház igazgatója szeretettel ajánlja a csíkszeredai művészetkedvelő közönség figyelmébe. Remélve, hogy ezzel a kiállítással sikerül átfogó képet adni a szövetség tagjainak változatos téma- és formavilágáról, ezáltal felkelteni az érdeklődést alkotásaik iránt:
Több generáció alkotói is jelen vannak a szövetségben, az alkotók széles palettán próbálják megörökíteni, leképezni a bennünk és körülöttünk levő világot a tájképtől, a csendéleten, portrén át a nonfiguratív és absztrakt alkotásokig valamint fotómontázsig, számítógépes grafikai megoldásokig, a személyes látásmódjuknak és világszemléletüknek megfelelően olajfestményeken, grafikákon, szobrokon, kerámiában, textil és nemezképeken.” 

Képek arc nélkül- Jože Hradil szlovén író könyvbemutatója




Jože Hradil (1935) szlovén író, műfordító vendégeskedik városunkban, a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok nagykövetét tisztelhetjük személyében, akinek nevéhez a legtöbb szlovénra fordított magyar kortárs és klasszikus fűződik. Képek arc nélkül (Slike brez obrazov) című regénye egy huszadik századon átívelő családtörténet, számtalan magyar vonatkozással.
A KÖNYVTÁRI NAPOK keretében szervezett irodalmi esten találkozhatnak az íróval a kortárs irodalom kedvelői, 2015. április 23-án, 18 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hradil magyarul is megjelent regénye kapcsán Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara, Humántudományok Intézetének docense beszélget az íróval.

Hradil családregénye Mariborban jelent meg Képek arc nélkül címmel 2012-ben, az Európa Kiadó adta ki magyarul 2013-ban, Körtvélyessi Klára fordításában.
"Muravidék központja, Muraszombat a huszadik század során hol az Osztrák-Magyar Monarchiához, hol a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, hol Magyarországhoz, hol Jugoszláviához tartozott. Ma a Szlovén Köztársaság városa. Mozgalmas történelmének szemtanúi, egy nagycsalád szétszóródott tagjai próbálják ebben a regényben emlékképek és valóságos fényképek segítségével összerakni saját mikrohistóriájukat. A történetnek számtalan magyar vonatkozása van, a családtagok közül ugyanis többen Magyarországon telepedtek le, és lélekben is magyarokká akartak lenni, vagy - a rendszerváltás után - Nyugaton próbáltak szerencsét. Mások, mint a szerző magyar édesapja is, Jugoszláviában élték le az életüket. " – olvashatjuk a regényről az Európa Kiadó honlapján:
"Emlékezés és felejtés, identitásőrzés és spontán vagy erőszakos asszimiláció, tolerancia és mindenféle kirekesztő politika okozta emberi torzulások kavalkádja jelenítődik meg a regényben. Az emlékek mintegy száz évet fognak át: a 19. század végéig nyúlnak vissza. A cselekmény a magát Jurijnak nevező narrátor gyermekkorában, a második világháború elején indul, és a jelenig tart." (Tapodi Zsuzsa: Identitáskonstrukciók három délszláv regényben. Ivo Andrić Omér pasa, Milorad Pavić Kazár szótár, Jože Hradil Képek arc nélkül).
Jože Hradil (Muraszombat, Szlovénia, 1935) műfordító, szótárszerkesztő, író. A ljubljanai egyetemen szerzett diplomát angol-szlavisztika szakon. Beiratkozott magyart tanulni a debreceni nyári egyetemre, majd ösztöndíjat kapott az ELTÉ-n. Kortárs és klasszikus magyar írók műveit fordította és adta ki a Pomurska zalozba kiadónál, amelynek főszerkesztője volt. Neki köszönhető az első szlovén–magyar és magyar–szlovén szótár.

ZILELE BIBLIOTECII

Vă aşteptăm cu drag la evenimentele organizate în cadrul ZILELOR BIBLIOTECII în perioada 20-30 aprilie 2015.

27–30 aprilie: ZILELE IERTĂRII: Nu se percep taxe de întârziere pentru publicaţiile cu termenul de restituire depăşit.
Programe, evenimente:
http://biblioteca.judetulharghita.ro/ro/nd/240/zilele-bibliotecii-judetene-kajoni-janos--2015

2015. április 16., csütörtök

Az Olvasókör áprilisi találkozója


Az Olvasókör újabb találkozójára 2015. április 20-án, hétfőn 17 órára várjuk az érdeklődőket a könyvtár előadótermébe. Ezúttal a beszélgetés Kulisszatitkok nagyjainkról címmel irodalom, alkotás és magánélet viszonyának témája körül bontakozik ki, amelynek kapcsán a kör tagjai beszélnek egy-egy általuk választott alkotóról és életéről.
A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján elérhetők a javasolt témák, az előző találkozókon elhangzottakról beszámoló írások, és számos böngészésre, olvasásra csábító érdekesség: https://sites.google.com/site/olvasokoer/
A könyvtárban tavaly decemberben megalakult olvasókör találkozóin részt vehet minden érdeklődő, bármilyen megkötéstől függetlenül, bármikor lehet csatlakozni a kör tagjaihoz. Minden hónap harmadik hétfőjén, délután öt órakor tartjuk a kör találkozóit a könyvtár előadótermében.

Könyvtári napok


A Kájoni János Megyei Könyvtár hagyományos rendezvénysorozata a KÖNYVTÁRI NAPOK.
2006 óta minden év áprilisában több napon át tartó programsorozatot szervezünk, kapcsolódva A könyv és a szerzői jogok világnapjához, amelyet április 23-án ünnepelnek, Romániában a könyvtárosok napját is ekkor ünneplik.
Az eseménysorozat fő támogatója Hargita Megye Tanácsa.

Idén április 20 – 30. között várjuk a könyvtári napok eseményeire az érdeklődő közönséget, különböző igényekre figyelő, változatos és gazdag programkínálattal készülnek erre a hétre.
2015-ben Az olvasás éve jegyében hirdette meg kulturális programjait a könyvtár. Az év folyamán minden nagyobb könyvtári esemény és hagyományosan szervezett program – így természetesen a Könyvtári Napok rendezvényeinek középpontjában is a könyv-, illetve az olvasás áll, erre irányul elsősorban a figyelem.
PROGRAMOK a könyvtár honlapján
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/240/konyvtari-napok-2015--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-programsorozata

FAMILIA – EXPOZIŢIE DE FOTOGRAFIE


FAMILIA – EXPOZIŢIE DE FOTOGRAFIE

Consiliul Judeţean Harghita organizează în perioada 14-22 mai 2015, în colaborare cu instituţiile si autorităţile locale şi organizaţiile civile, cea de-a XI-a ediţie a Zilelor Judeţului Harghita. FAMILIA, sărbătorită pe plan internaţional în ziua de 15 mai (Ziua Internaţională a Familiei) şi mediul înconjurător vor constitui genericul manifestărilor din acest an.

Biblioteca Judeţeană "Kájoni János" se implică prin organizarea unei expoziţii cu fotografii despre familie.
Invităm familiile harghitene să realizăm împreună această expoziţie, aşteptăm să ne trimiteţi poze de familie din toate localităţile judeţului.

Detalii pe situl bibliotecii: http://biblioteca.judetulharghita.ro/ro/nd/234/familia--expozitie-de-fotografie

,,EGYÜTT LENNI JÓ“ – CSALÁDI FOTÓKIÁLLÍTÁS



,,EGYÜTT LENNI JÓ“ – CSALÁDI FOTÓKIÁLLÍTÁS
A Kájoni János Megyei Könyvtár felhívása
Hargita Megye Tanácsa, alintézményeivel közösen, helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel összefogva 2015. május 14-22. között szervezi meg a XI. Hargita Megyenapokat. A Család Nemzetközi Napját május 15-én ünnepeljük, ezért az idei rendezvényosorozat kiemelt témája: Környezetünk és a család. A Kájoni János Megyei Könyvtár erre az alkalomra család témájú fotókiállítással készül.
Az ,, EGYÜTT LENNI JÓ " elnevezésű fotókiállítás célja a család összefogó, megtartó erejének megjelenítése. Kiállításunkkal a Hargita megyében élő családokat szólítjuk meg, várjuk fotók beküldését a megye valamennyi településéről.
A felhívás teljes szövege a könyvtár honlapján:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/…/egyutt-lenni-jo---csaladi…

Iskola másként : Mesetarisznya












A Mesetarisznya egy H. Ch. Andersen mesét rejtegetett a József Attila Általános Iskola negyedik osztályos tanulói számára. Arra kerestük a választ, hogy mi az, ami a felolvasott történetből hozzájuk szól, segít-e ez a mese bizonyos élethelyzetek megoldásában. Közben érdekes vita alakult ki arról, hogy olvasni érdemesebb, vagy rajzfilmet nézni.