2015. szeptember 15., kedd

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA




A nyári szünet után szeptemberben ismét találkoznak az Olvasókör tagjai. Az idei hetedik találkozót a hónap harmadik hétfőjén, szeptember 21-én, a szokásos 17 órai kezdettel tartjuk, a könyvtár előadótermében. Továbbra is az eddig érintett témakörökben – orvos az irodalomban, illetve jeles személyiségek életrajzi vonatkozásai – hangzanak majd el újabb könyvismertetők és viták. A kör találkozói továbbra is nyitottak, várunk mindenkit, aki szeretné megosztani olvasmányélményeit, vagy csak meghallgatni másokat.
A korábban bemutatott témák, könyvismertetők és más érdekességek mellett a szeptemberben bemutatásra, vitára kerülő művekről is tájékozódhanak az érdeklődők a Cseke Gábor író által közzétett ismertetők révén az Olvasókör honlapján. 
A tervek szerint a következő művekről és témákról lesz szó a szeptemberi találkozón:
Dr. Kercsó Attila Hagyaték című kisregénye 1994-ben jelent meg Gyergyószentmiklóson, amelyben az orvos-író megírja választott erkölcsi példaképének, dr. Fejér Dávid gyergyói körorvosnak a regényesített életrajzát. Cseke Gábor fogja ismertetni a könyvről a szerző olvasónaplója megírásának körülményeit. Kercsó Attila írói és gyógyító felelőssége címen olvashatunk a témáról a kör honlapján is: " A regény azért is érdekes, hiszen szerzője maga is gyakorlati gyógyító emberként élte le életét a gyergyóiak között, előbb a járványos betegségek esküdt ellensége volt, később, nyugdíjas korában a hajlott korúakat és a rászorulókat istápolta: a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárához betérők nyavalyáira írt recepteket. Élete tehát tökéletesen rímelt regényhősének sorsára - ritkán van írónak ekkora szerencséje."
A Németországban élő, Aradról származó közíró, Hollai Hehs Ottó Szent Istvántól Polgár Juditig című portrékötetének bemutatását Péter Blanka, a kör egyik ifjú tagja vállalta. A ma már könyvritkaságnak számító kiadvány bemutatja a külföld percepciója szerinti száz legismertebb magyar szellemi és sportteljesítmény csúcstartóját.
Egy érdekes háborús naplót is megismerhetnek a szeptemberi találkozó résztvevői, Sandu Nicoleta bemutatásában. Az Ata naplója szerzője G. Beke Margit műfordító (Görög Imre tanár férje és a neves magyar matematikus, Beke Manó lánya) az első világháború idején, férje háborús fogságba esésekor elhatározza, hogy naplót ír: egyrészt férje miatt, hogy a nemrég született kislányuk, Ata fejlődéséről, nyiladozó értelméről beszámoljon, másrészt a kislány részére, hogy amikor felnő, könnyebben megérthesse szülei-nagyszülei sorsának alakulását. A kislányból később Ata Kandó néven nemzetközi hírű fotóművész vált, aki Robert Capával dolgozott együtt, maga is szüleihez, családja erkölcsiségéhez méltó humanista életművet hagyott maga után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése