2016. december 30., péntek

IRODALMI ÉVZÁRÓ CSÍKBAN: KOLLÁR ÁRPÁD, KOVÁCS ANDRÁS FERENC ÉS MARKÓ BÉLA VOLT A KÖNYVTÁR VENDÉGE





A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irodalmi találkozóval zárta az évet 2016. december 29-én délután. Három kortárs költő volt az est vendége: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla. A teltházas irodalmi esten házigazdaként Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író kérdezte a költőket  irodalomról, formákról, műfajokról, és műfajok átjárhatóságáról, költői, írói szerepről, irodalom és közélet kapcsolatáról. A hangulatos est folyamán a közönség nagy örömére a költők fel is olvastak verseikből.
A rím szavunk az ófrancia rime-ből származik – innen az irodalmi évzáró címe, ugyanis a három meghívott közül kettő is francia szakon végzett.
Az est három meghívottja közül Kollár Árpád az, aki nem kötött formákban versel, az újvidéki születésű, Magyarországon élő költő a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között. Legutóbb gyerekvers-válogatással állt a nagyközönség elé. A Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat. Elsőként őt kérdezte Murányi Sándor Olivér, arról, hogy a formák mit jelentenek számára. Kollár Árpád elmondta, nagyon érdeklik őt is a kötött formák, hogy milyen költői hagyományaink vannak.
Markó Bélát arról faggatta Murányi, hogyan sikerült megőríznie magában az alkkotást miközben hosszú ideig politikusként volt jelen a közéletben. Markó elmondta, majdnem egy évtizedig nem írt verset, gyerekversekkel tért vissza hosszabb szünet után az irodalomhoz. A költő kedvelt versformája a szonett. Legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 – 2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg.
Kovács András Ferenc – közismert költői jelnevén KAF – a kortárs magyar líra világirodalmi rangú képviselője, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg.
Murányi arról kérdezte elsőként Kovács András Ferencet, mennyire kell, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet. Tulajdonképpen az lenne ideális, ha nem kellene, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet - hangzott a válasz. Verseiben azért lecsapódnak a közélet aktuális problémái, bár nem politizál, tizenéves korától kialakult benne az érzékenység a közéleti problémák iránt.
KAF szerint a lapkiadás, a könyvkiadás bajban van elsősorban Magyarországon, és az értelmiség hiába szól bele. Az idén támogatás hiányában megszűnt és a rendszerváltáskor induló 2000 című magyarországi folyóirat búcsúszámából felolvasta a  SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY, MADAGASZKÁR című versét.
Mindhárom költő olvasott fel verseiből, Markó Béla Erdélyi dal, Közvéleménykutatás, Cukorspárga és Rímkényszer című verseit hallhatták a jelenlevők a költő felolvasásában.
Kollár Árpád nemrég megjelent gyermekverskötetének címadó versét, a Milyen madár című verset, továbbá a Karácsony és az Anya ma nem anya című verseit olvasta fel.
Kovács András Ferencnek a York napsütése zengő tombolás című kötetéből hallhattuk az Orpheusz ismét alászáll. Cs. Gyimesi Évának szeretettel és az Ágyő, te őszi öltöny! című költeményeket, az Egerek könyvéből a Márszeji víg egerek hadimarsa hangzott el KAF előadásában. A találkozó végén sokan dedikáltatták a versesköteteket a szerzőkkel.







2016. december 27., kedd

Az idei év utolsó irodalmi estjére várjuk olvasóinkat és minden érdeklődőt a Kájoni János Megyei Könyvtárba, csütörtökön, 2016. december 29-én, 16.30 órára.
A rím szavunk az ófrancia rime-ből származik – ez a címadója az irodalmi évzárónak, amelyen a három fellépő költő közül kettő is francia szakon végzett. A meghívottak: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla, akiket költészetről és valóságról kérdez Murányi Sándor Olivér, az irodalmi est házigazdája. 
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várunk, zárjuk együtt az irodalmi évet!
A meghívottakról bővebben alább: 
Kollár Árpád (Zenta, Szerbia, 1980) Magyarországon él. Magyar és szociológia szakon végzett a szegedi bölcsészkaron, ahol jelenleg doktori hallgató. A Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között.
Tanulmányokat, kritikákat, esszéket is publikál. Első verseskötetéért több, debütáló szerzőnek járó díjban is részesült. A Például a madzag (FISZ, 2005) című kötetben a határ kiemelt fogalom, ennek tágításának és szűkítésének, átjárhatóságának Kollár központi helyet ad lírájában. Nem Szarajevóban (FISZ, 2010) című könyve emlékekből, pontos és finom tárgyleírásokból építkezik, s miközben lírája az aprólékos megfigyeléseknek köszönhetően rendkívül személyes, mégis a kulturális háttér árnyalt érzékeltetése e költészetet egyetemes szintre emeli. Legutóbb gyerekvers-válogatással állt a nagyközönség elé. A Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé.

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959) – közismert költői jelnevén KAF – 1984-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát. A világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselője. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg – ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a „tudós költő" (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük akár nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8.) legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 – 2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg. A költő 1958–1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja volt, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. 2004–2007 majd 2009–2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is.
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várnak.

2016. december 21., szerda

ABSZTRAKT, GRAFITTISZERŰ FORMAVILÁG - KOPACZ LÁSZLÓ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT KIÁLLÍTÁS A KÖNYVTÁRBAN




Kopacz László csíkszeredai képzőművész újabb alkotásai tekinthetők meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.  Az Underground Totemek című kiállítás megnyitójára népes érdeklődő közönség gyűlt össze tegnap, 2016. december 20-án délután. Túros Eszter művészetörténész méltatta a kiállított alkotásokat, amelyek formavilágára az absztrakt és a figurális sajátos összekapcsolódása, a grafittiszerű ábrázolásmód jellemző.  
A fiatal képzőművész Csíkszeredában született 1992-ben, a Nagy István Művészeti Középiskolában, majd a kolozsvári képzőművészeti és formatervezői egyetemen végezte tanulmányait, ugyanitt mesterképzésen vett részt. Volt már ösztöndíjjal Londonban, jelenleg ugyancsak egy ösztöndíj-programnak köszönhetően Budapesten tanul. Több pályázaton és kiállításon is részt vett munkáival, első egyéni kiállítása 2013-ban volt látható szintén a csíkszeredai könyvtárban.
Kopacz László aránylag hamar rátalált egy graffitiszerű, absztrakt formavilágra, amit folyamatosan tökéletesít és csiszolgat. Az egyetemi évek alatt ehhez hozzákapcsolódott egy igen erőteljes realisztikus fonal, jelenleg e kettő között próbál egy „közös hangot" találni.
A cím nem véletlen, igazi underground figura maga az alkotó is, hiszen az extrém sportok világában szocializálódott, bár ő maga soha nem grafittizett, a kiállított alkotások egyértelműen a grafittik világát idézik - mondta el Túros Eszter a fiatal művészről, aki absztrakt és figuratív találkozási lehetőségeit keresi saját szűrőin keresztül.
Emlékezetes, összetéveszthetetlen képi világú alkotó Kopacz László. Attól igazán izgalmas ez a kiállítás, hogy két, egymással nagyon ellentétes, de  mégis valahogy egymással kibékülő kifejezésmódot társít, egy már-már fotorealizmusba hajló ábrázolásmódot társít egy grafittik világát idéző, expresszív, de tiszta színvilágú kifejezésmóddal. E két ábrázolásmód sajátos ötvöződése, illetve a kettő közötti átjárás keresése tükröződik a mostani kiállításon látható alkotásokban is - hangzott el a művészettörténész felvezetőjében. 
A kiállítás címében is jelzett totemek, az ősi, törzsi kultúrák világát is megidézik az alkotások, amint a képzőművész elmondta, a közelmúltban régi kultúrákat is tanulmányozott,  ezek jel- és formavilága is vonzza. 




2016. december 16., péntek

UNDERGROUND TOTEMEK - KOPACZ LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA



UNDERGROUND TOTEMEK címmel nyílik új festészeti kiállítás a könyvtár előadótermében, a fiatal csíkszeredai képzőművész, Kopacz László legújabb alkotásaiból.
A kiállítás megnyitójára szeretettel várjuk a kortárs képzőművészet iránt érdeklődőket 2016. december 20-án, kedden 18 órára a könyvtár előadótermébe. A megnyitón Túros Eszter művészettörténész mutatja be a fiatal művészt és méltatja a kiállított alkotásokat.
Kopacz László Csíkszeredában született 1992-ben, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban érettségizett 2011-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, a Művészeti és Design Egyetem festészet szakán végezte, idén fejezte be a mesterképzést. A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa, és jelenleg a budapesti Művelődési Szint (MÜSZI) galériánál tevékenykedik. Számos alkalommal szerepelt csoportos kiállításokon alkotótársakkal, 2013 őszén Csíkszeredában, a megyei könyvtár előadótermében Puskás Lászlóval közösen állította ki munkáit.

2016. december 12., hétfő

A KISTELEPÜLÉSI KÖNYVTÁRFEJLESZTŐ PROGRAM 2016-OS ÉVI ZÁRÓRENDEZVÉNYE




2016 december 9-én Könyvtári nap keretében zárult a Farkaslaki Községi Könyvtárban a Kistelepülési könyvtártámogató program 2016-os évi kiadása.
Farkaslaka volt a harmadik résztvevője a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2015-ben indított, Hargita Megye Tanácsa által pénzügyileg jelentősen támogatott programnak, melynek célja korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz juttatni és szoktatni a megye falvaiban lakó gyerekeket és felnőtteket. A farkaslaki könyvtári nap gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt tanulságos és szórakoztató programokat kínált. A fiatalok irodalmi vetélkedő által eleveníthették fel gyermekkori és jelenlegi olvasóélményeiket. A negyedik osztályos tanulók, az elektronika korában egy újrafelfedezett régi japán mesélőtechnikával, a papírszínházzal előadott mesével szórakoztatták a közönséget. Kész átverés bizalomkeltő cím alatt a szervezők tréfás falugyűlésre hívták a helyi gazdaság és vidékfejlesztés iránt érdeklődő felnőtteket, majd elméleti Farkaslakoma zárta a könyvtári napot. A bemutatott ételreceptek, mint például az egérhúsleves vagy a töltöttcica még kipróbálásra szorulnak, de a kistizenéves előadók meggyőzték a közönséget arról, hogy ismerik a konyhai szakkifejezéseket, a műveletek sorrendjét, csupán az alapanyagok kiválasztása tért el a székely konyha hagyományaitól.
 A Farkaslaki Községi Könyvtár a programban való részvétel folyamán több mint 100 új olvasót regisztrált, közülük sokan megjelentek a könyvtyári nap egyes rendezvényein, de voltak akik a zárórendezvényen ismerték meg az elszalasztott lehetőséget. A vetélkedők győztesei és az előadók könyvjutalomban részesültek, a gyerekek között tanszereket, a részvevő felnőttek között tréfás góbénaptárakat sorsoltak ki a szervezők.


2016. december 9., péntek

BORSODI L. LÁSZLÓ: UTOLÉR, SZEMBEJÖN – KÖNYVBEMUTATÓ”



Borsodi L. László költő frissen megjelent prózaverskötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban december 8-án, csütörtökön délután. Több mint százan érekeztek az eseményre, néhányan ki is szorultak az előadóteremből. Az Utolér, szembejön címmel megjelent kötet a harmadik a költő prózaverskötetei sorában, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg, akárcsak az előző két kötet, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese beszélgetett az est folyamán a költővel és az illusztrátorral.
Bővebben: http://konyvtar.hargitamegye.ro/…/borsodi-l.-laszlo-uj-proz…


2016. december 8., csütörtök

GAZDA JÓZSEF VOLT A KÖNYVTÁR VENDÉGE: A HAJÓTÖRÖTT CÍMŰ ÚJ REGÉNYÉT MUTATTÁK BE


A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör decemberi találkozóján Gazda Józsefet, a  80. évét betöltött neves szociográfiai-, és művészeti írót látta vendégül. Idén októberben jelent meg Budapesten Gazda József új regénye, A hajótörött,  amely 1956-ban játszódik, a magyar szabadságharc előtti hónapok Romániájában. A meghívottal életéről, munkásságáról és új könyvéről Cseke Gábor író, az olvasókör vezetője beszélgetett.
A házigazdák nevében Kelemen Katalin üdvözölte a vendéget és mutatta be röviden életpályáját, munkásságát.
A Kovásznán élő Gazda József író, nyugalmazott tanár neve Kárpát-medence szerte ismert, számos könyv, főleg művészeti monográfiák, útirajzok, szociográfiák szerzője. Életrajzi adatait az érdeklődő megtalálhatja lexikonokban és az interneten is, számos interjú, beszélgetés és egy portréfilm is elérhető a (You tube csatornán), amelyekből megismerhetjük nem mindennapi életpályáját, munkásságát. Gazda József idén töltötte be 80. évét, akik ismerik, tudják róla, hogy kutatói munkáját nyugdíjazása után sem hagyta abba, az erdélyi művelődési életben ma is jelentős szerepet tölt be. 
Az est folyamán tartalmas beszélgetés bontakozott ki, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva Gazda József beszélt új regénye, A hajótörött témaválasztásáról. Kiderült az is, hogy az alaptörténet maga megtörtént eset, a regény hősét élő személyről mintázta, a regény azonban fiktív környezetbe helyezi a cselekményt.    A történelem szörnyű arcát akarta megmutatni, amely körülöttünk van, és amit még nem írt ki kellőképpen az irodalom - mondta el a regényről a szerző.
Korábban megjelent munkáiról, művészeti témájú írásairól és a népi-nemzeti szociográfiai műfajban született írásairól is kérdezte Cseke Gábor az írót. Az első ilyen témájú munkája az Így tudom, így mondom című, 1980-ban megjelent kötet volt, ez indította el a ''nemzeti szociográfia'' műfajának megteremtése utján. A kötet számos dokumentumértékű fotót tartalmaz, a szerző saját felvételeit.




2016. december 7., szerda

BORSODI L. LÁSZLÓ: UTOLÉR, SZEMBEJÖN – KÖNYVBEMUTATÓ



Új prózaverskötettel jelentkezett Borsodi L. László, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában megjelent kötetet a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2016. december 8-án, csütörtökön 17 órától mutatják be, a szerzővel Sarány István szerkesztő beszélget. 
„Az Utolér, szembejön az összegzés és a számvetés könyve: számvetés a lét átmenetiségével, szembenézés a személyes és az általános emberi megsemmisüléssel, világok pusztulásával, a záróra és a kapualj fenyegetettségében szembesülés és szembesítés a tér-idő felszámolódásával, az eszkatológiai remények hiányával...
....A léttel való számvetés mellett a Feljegyzések a földről és a Parton című kötetekben megalkotott világokat egységbe foglaló és a kötettriptichon költői univerzumának belső ívét lezáró, egyben a megteremtett, belakott, megélt és alkotói szempontból befejezettnek tekintett költői nyelvet is mérlegre tevő mű."
A kötet  borítója és a versekhez társuló grafikák Ráduly Margit képzőművész munkái.
Borsodi L. László költő, kritikus, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán 2000-ben államvizsgázott, azóta egykori iskolája, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára. 2016-ban védte meg doktori disszertációját, amelynek témája Baka István költészete. A Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferenseként is tevékenykedik. Verseivel, prózaverseivel, tanulmányaival és kritikáival 1995 óta van jelen az irodalmi lapokban, antológiákban, iskolai évkönyvet és folyóiratot szerkeszt. 2015-ben Székelyföld-díjban részesült a folyóiratban megjelent írásaiért. Verseskötetei: Átmenetek (Szent Bonaventura Kiadó, Kolozsvár, 1998), Viszonylatok (Csíkszereda, 2000), Ellenpontok (Csíkszereda, 2003), Félemelet (Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2007), Feljegyzések a földről (prózaversek, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2012), Parton (prózaversek, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013), Balázsolás (gyermekeknek szánt prózaverskötet, Pallas-Akadémia, 2016).

2016. december 5., hétfő

GAZDA JÓZSEF: A HAJÓTÖRÖTT - KÖNYVBEMUTATÓ



Gazda József kovásznai közíró és művészeti író A hajótörött című regénye a Móricz Zsigmond Alapítvány Hét Krajcár Kiadó gondozásában jelent meg idén novemberben. A könyv első bemutatóját Budapesten tartották, majd itthon, Sepsiszentgyörgyön is megismerhette a közönség. Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban a 2016. december 7-én, szerdán 17 órakor kezdődő közönségtalálkozón Cseke Gábor író beszélget a szerzővel új könyvéről és munkásságáról.
Gazda Józsefnek kiemelt témája a magyar nemzet viszontagságos, mégis felemelő sorstörténete. Ebbe a szerzői vonulatba illeszkedik A hajótörött című regény is, amely 1956-ban játszódik, a magyar szabadságharc előtti hónapok Romániájában. Vágó György sorsán keresztül jeleníti meg ezt az elrémítő kort, amelyet Lenin és Sztálin neve fémjelez, s amelynek az iszonyata fölött átnéz a világ, s amelyben a kisebbségi sorsban élő magyarokra kettős bilincs szorult: a többségi elnyomásé és a kommunizmus szörnyeszméjéé.
A regényt Tulit Ilona ajánlja az olvasó figyelmébe, az általa jegyzett fülszöveg szerint:
„A lét peremére sodort kisember nézőpontjából megidézett 90 napnyi elbeszélt időbe fél évszázad szörnyű történései sűrűsödnek: Kelet-Európa és a többszörösen is megpróbáltatott magyarság sorsa."
„Az elbeszélő és a szereplő múltat faggató szavaiban a történelmi események filozofikus elmélkedésekkel, az irodalommal, a politikával, az etika alapvető kérdéseivel ötvöződnek. A lendületes, szenvedéllyel megírt szöveg a nézőpontok és szólamok váltogatásával többféle értelem-összefüggést teremt, folytonosan megszólítva, állásfoglalásra késztetve az olvasót is."
Gazda József művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. Kézdivásárhelyen született 1936. április 8-án. A Székely Mikó Kollégium elvégzése után 1958-ban a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. Magyar nyelv és irodalom tanárként dolgozott 40 éven át, 1964-től 1998-ig a kovásznai líceumban tanított. Művészettörténeti és műkritikai írásai mellett diákokból álló művészegyüttesével 1975-től számos Tamási-darabot bemutatva, elsősorban falvakat látogató körutakon az iskolai színjátszás kibontakozását szolgálta. Művészeti monográfiákat, útirajzokat, szociográfiákat írt. Kutatói munkáját nem hagyta abba, az erdélyi művelődési életben továbbra is jelentős szerepe tölt be. Fontosabb kötetei: Gyárfás Jenő (1969); Nagy Imre (kismonográfia, 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980); Nagy Albert (kismonográfia, 1982); Hát én hogyne siratnám: csángók a sodró időben. (1993); Gazdáné Olosz Ella (1994); Az Istennel még magyarul beszélgetünk, magyar szórványok a Kárpát-medencében (2002); Emlékek Ázsiája. (2003); Magyarok Amerikája (2004, társszerző: Bernád Ilona); A tűz októbere, 1956 magyar sorsokban (2006); A megpecsételt vég - Kilencven év Erdély földjén (2010); A harmadik ág: magyarok a szétszórattatásban (2013); Vezényelt történelem (2014).
Díjai, elismerései: Bethlen Gábor-díj (1994), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Tamási Áron-díj (2013), Háromszék megye kultúrájáért-díj (2013), Magyar Örökség-díj (2014).

2016. november 28., hétfő

HARGITA MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁROSOK MÓDSZERTANI TALÁLKOZÓJA



 2016. november 24-én Borboly Csaba tanácselnök részvételével zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Hargita megyei közművelődési könyvtárosok módszertani találkozója.
A találkozó témája a könyvtárak működési szabályzatának alkalmazása, valamint a községi könyvtárak és könyvtárosok aktuális problémáinak feltérképezése, megvitatása volt. Borboly Csaba tanácselnök ismertette a Megyei Tanács számára lehetséges beavatkozási területeket, konkrétan, mit tett a Megyei Tanács a községi könyvtárak fejlesztéséért és milyen módon részesülhetnek a továbbiakban a községi könyvtárak a Megyei Tanács támogatásában.
Hargita megyében jelenleg a Megyei Könyvtár, nyolc városi könyvtár és negyvenkét községi könyvtár működik.



2016. november 25., péntek

AZ OLVASÓKÖR NOVEMBERI TALÁLKOZÓJA



A 2016. november 28-án, hétfőn délután, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében sorra kerülő, immár tizenkilencedik találkozón közmegegyezéssel két témát tűzött napirendre az Olvasókör. Az első egy 56-os regény: Tibor Fischer A béka segge alatt (Magyar Könyvklub, 2005). A második téma: Mit üzen a mai olvasóknak a 2016-os irodalmi Nobel-díj (A Bob Dylan jelenség)?
A magyar származású, de angliai neveltetésű és kultúrájú regényíró (sz. 1959, Stockport), aki a rendszerváltás éveiben (1988-1990 között) Budapestről tudósította a The Daily Telegraph-ot. Ezalatt került kapcsolatba a magyarországi politikai-társadalmi valósággal (lásd a 2014-ben a VS-nek adott interjúját), első komolyabb irodalmi sikerét A béka segge alatt című regényével érte el (1992), s 1993-ban a Granta irodalmi folyóirat a húsz legjobb fiatal angol író közé választotta; műveit huszonöt nyelvre fordították le. A regény alapanyagát az iró kosárlabdázó szüleinek a sorsa szolgáltatta, a háború utáni, magyar népi demokrácia éveiből. Tibor Fischer szülei ugyanis az 56-os szabadságharc bukása után nyugatra disszidáltak. A cselekmény 1944-től, a második világháború végétől 1956 november elejéig terjedő időszakot fogja át, amikor a főhős, aki maga is belekeveredik a forradalmi eseményekbe, nyugatra menekül.
A köri megbeszélésen Zsombori Vilmos vállalta a mű objektív, pozitivista bemutatását, a kritikai megközelítést Cseke Gábor végzi el.
Az idei irodalmi Nobel-díj világszerte élénk vitákat váltott ki, magának a díjazottnak a hozzáállása és vélekedése az ügyben sem egyértelmű. Az olvasókörön megkíséreljük egyrészt megismertetni egymással a különböző szempontú esztétikai vélekedéseket, másfelől a magyarul elérhető Bob Dylan szövegek ismeretében megközelíteni a költő-énekes művének eszmei-esztétikai üzenetét, megfogalmazni, mit nyújt számunkra ez az életmű.
A kör honlapján, amelyet Cseke Gábor író működtet, további támpontokat találhat az érdeklődő a találkozó témáiról.