2016. február 29., hétfő

EMLÉKMŰSOR OLOSZ LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJÁN Helikoni esték 2016/1


A Helikoni esték sorozat keretében, Olosz Lajos költő születésének 125. évfordulójára emlékműsort szervez a Helikon−Kemény János Alapítvány Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az emlékestre 2016. március 2-án, szerdán 17 órára várják az irodalomkedvelőket.
A kisjenői csonkafenyő címmel Cseke Péter irodalomtörténész tart bevezető elődást Olosz Lajos pályaképéről. Képek Olosz Lajos családi albumából címmel a költő unokája, dr. Kiss Olosz Klára előadása következik, H. Szabó Gyula, a Helikon−Kemény János Alapítvány elnöke Olosz Lajos és a helikoni közösség című előadása zárja a rendezvényt.
Olosz Lajos Az Arad megyei Ágyán született, 1891. augusztus 23-án, a közeli Kisjenőn telepedett le 1917-ben, itt élte le élete nagy részét. Ügyvédi irodát nyitott, jogászként tartotta fenn családját, de szabad idejében a költészetnek hódolt. Az Erdélyi Szemle, a Pásztortűz, az Ellenzék munkatársa a húszas években. Az irodalomtörténet "a szabadvers bűvöletében" alkotó költők közé sorolja, haláláig több ízben is sikerült megújítania költői eszköztárát. Első verseskötete, a Gladiátorarc 1923-ban jelent meg. Költészete „csiszolatlan gyémántok nyers és szigorú világa” – állapította meg Reményik Sándor. Az Erdélyi Helikon egyik alapítója volt, 1926 -ban részt vett Marosvécsen az első helikoni találkozón. Mély barátság fűzte Reményik Sándorhoz és Áprily Lajoshoz, akikkel közel két évtizedet átölelő, irodalmi értékű levelezést is folytatott. 1944-ben sok dél-erdélyi magyar értelmiségivel együtt munkatáborba internálták, a Bihar-hegységbe. Rabságáról több verse, illetve feleségéhez intézett levelei vallanak. 1977. április 26-án halt meg, Köröskisjenőn temették el. Születésének 100. évfordulóján emléktábla került szülőháza falára. Az általa vezetett nagyzerindi irodalmi kör halála után munkássága iránti tiszteletből felvette a Olosz Lajos Irodalmi Kör nevet.
Verskötetei: Gladiátorarc,1923; Égő csolnakon, 1926; Barlanghomály, 1931; Versek, 1968; Legszebb versek, Albatros, 1971; Hattyúének, Kriterion, 1972. Halála után kiadott kötetek: Szeplőtlen oltár. Válogatás istenes verseiből (az aradi Kölcsey Egyesület és a zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör kiadása, 1997); Kis/Olosz/könyv. Hittel a mélységek felett. A költő 1944-45-ös lágernaplója, családi levelezése és a lágerben sorstársairól készített rajzai, Marosi Ildikó bevezetőjével és Kissné dr. Olosz Klára gondozásában. (Pallas-Akadémia, Csíkszerda, 2001); Félig élt élet. Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése (Polis Kiadó, Kolozsvár, 2003); Percek közt virágok. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Csanádi János. (Királyhágói Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2004); Könyörtelen mesék. Olosz Lajos összes versei. (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004).
Forrás: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon http://lexikon.kriterion.ro/szavak/3287/
Olosz Lajos verseiből itt olvashatunk: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/oloszlajos.htm

Dr. Tőkés Gyöngyvér tartott előadást a digitális világ és a gyerekek témában

 Egészségmegőrzés támában indított új előadás-sorozatot februárban a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Juventutti Alapítvány. Gyermekbarát és/vagy ártalmas digitális világ címmel dr. Tőkés Gyöngyvér egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének vezetője, szociológus, a BBTE oktatója tartotta az első előadást február 26-án, pénteken 16 órától és beszélgetett a szülőkkel és jelen levő érdeklődőkkel az internet használatához kapcsolódó jó példákról, lehetőségekről, veszélyekről, megoldásokról, a bizalom és helyes attitűd kialakításáról.


2016. február 25., csütörtök

SZÉKELY JELKÉPEK, PECSÉTEN, CÍMERBEN - könyvbemutató



2016. február 29-én, hétfőn 17 órai kezdettel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatják be a Székely jelképek pecséten, címerben címmel megjelent tanulmánykötetet a szerzők. A kötetbemutatón jelen lesz Mihály János történész, a kötet szerkesztője, dr. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész, Bernád Rita Magdolna levéltáros-történész, Zepeczaner Jenő történész-muzeológus, Bicsok Zoltán levéltáros-történész és dr. Szekeres Attila István címerkutató történész. A rendezvény szervezői a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa, társszervező a Kájoni János Megyei Könyvtár. 
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában megjelent és a székelység évszázados jelképeit ismertető könyv szerzői a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai, a téma neves szakemberei, akik a tudományos igényeknek is megfelelő, ugyanakkor közérthetően megírt szaktanulmányaikkal jelentős mértékben hozzájárulnak a székelység által évszázadokon keresztül használt szimbólumok történetére vonatkozó ismereteink gyarapodásához. Bernád Rita Magdolna székely püspökök címereiről és pecsétjeiről, Bicsok Zoltan csík-, gyergyó- és kászonszéki nemesek állatalakos magánpecsétjeiről, Mihály János Székelyudvarhely város, dr. Pál-Antal Sándor pedig Udvarhelyszék címeres pecsétjéről közöl tanulmányt. A jelenkorral két közlés foglalkozik. Dr. Szekeres Attila István a 20. századi heraldikában használt székely jelképeket vette számba, Zepeczaner Jenő pedig Hargita megyei települések új címereit mutatja be.
A Székely szimbólumok nyomában (2009), a Jelképek a Székelyföldön (2011) és a Címer és pecsét a Székelyföldön (2012) című kötet megjelenését követően a Székely jelképek pecséten, címerben a negyedik önálló kiadvány, amely a több éve folyó hazai jelképtörténeti kutatások eredményeit tartalmazza. A könyv gazdag illusztrációs anyaggal egészül ki.

2016. február 24., szerda

Tamási Áron felolvasó maraton - megnyitó a Kájoni János Megyei Könyvtárban





Tamási Áron művei szólalnak meg ma, 2016. február 23-án a nemzetközi felolvasó maratonon, 9 ország 170 településén, közel 40 000-en olvasunk fel, a nagy székely író halálának 50. évfordulójára emlékezve. Évről évre többen csatlakoznak a felolvasáshoz szerte avilágban, ez az esemény megmozgatja a közösségeket, megszólít gyerekeket, fiatalokat és időseket egyaránt. Méreteiről, hangulatáról, összefogaló beszámolót fogunk közzétenni.
A csíkszeredai és a Hargita megyei felolvasók száma rekordot döntött idén, mintegy 4000-en olvasunk fel a város 20 intézményében, a megye 60 településén, közel 19 000-en. A határokon átívelő rendezvényt idén immár nyolcadik alkalommal szervezzük meg, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A központi megnyitó ünnepség délelőtt tíz órakor elkezdődött a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, ahol Tamási Áron műveiből készült könyvkiállítás fogadta a felolvasókat.
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében egymást váltják a helyi iskolák csoportjai, a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai érkeztek elsőnek. Török Edit könyvtáros, rendezvényfelelős köszöntő szavai után Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Szarka Gábor konzul köszöntötte elsőként a felolvasókat. Kiemelte, örül annak, hogy már harmadik alkalommal részt vesz a Főkonzulátus kis csapatával a felolvasáson, azért is, mert fontosnak tartják, hogy minél többen vegyék kezükbe a könyveket, az olvasás haszna az is, hogy általa magyar nyelvkincsünket gyarapíthatjuk.
Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője indította a felolvasást, megköszönte a szervezőknak hogy Tamási műveit választották az idei felolvasásra, megemlítve, hogy az általa vezetett Hargita Kiadó Székely Könyvtár sorozatának hat kötetében adták ki az író műveit. A Rézangyal című Tamási novellát olvasta fel, az író 1931-ben megjelent Helytelen világ című kötetének kezdőnovelláját. A felolvasás végén hozzátette: "A főhőssel, Galambos Lázárral együtt vallom, kevesebb jelszóra, ilyen-olyan szólamra, lózungra van szükség, inkább csendesen dolgozni, olvasni, és akkor talán egyszer majd megjön az eredmény..."
Meglepetésként a Petőfi Irodalmi Múzeum archívumában megtalálható felvételről Tamási Áron hangját hallhatták a jelenlevők, az író Cinciri Hám című meséjéből hangzott el részlet a felvételen.
Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karai könyvtárának menedzsere vette át a stafétát, Tamási Áron egyik levelének felolvasásával. A Főkonzulátus csapata folytatta az olvasást, Szarka Gábor konzul az Ábel Amerikában részletét olvasta fel, amelyben Tamási szülei emlékét idézte fel, Szarka-Dobi Gyöngyi ugyancsak ebből a kötetből Tamási híres, szállóigévé vált mondatát tartalmazó részletet olvasott fel.
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - ismételtem el magamban. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával."
Takács Éva felolvasásában hallhattuk a Rügyek és reménység című 1931-es kötetből az Okos szekér című novellát, majd Balássy Csaba a Bánffy Miklós című írást olvasta fel, amelyben a neves erdélyi mecénás-író portréját rajzolta meg Tamási.
A Petőfi Sándor Általános Iskola negyedikes tanulóinak felolvasásában A hazug sün című mese következett, közben ]jabb csoportok érkeztek, a Nagy Imre általános Iskolából, az V-VI. osztályosok az Ábel a rengetegben című regény részleteit olvasták fel, majd a hetedikesek folytatták az Ördögváltozás Csíkban című novellával. A Venczel József Szekközépiskola diákjai is felovastak 
A könyvtár előadótermében egymásnak adták át a stafétát a csoportok, kisgyerekektől idősekig nagyon sokan, közel háromszázan szólaltattuk meg a nagy székely író műveit a nyolc órán át tartó folyamatos felolvasáson. Az egymás után érkező csoportok egyaránt örömmel olvasták a korosztályuknak megfelelő Tamási műveket, az iskolán kívüli közös olvasás igazi élményt jelentett a felolvasó diákoknak, az irodalommal, egy nagy magyar író műveivel való találkozás új, szabadabb élményét.
A felnőttek számára is különleges élmény volt ezúttal is a felolvasás, alkalom arra, hogy rövid időre kiszakadhassunk a mindennapokból. A délutáni órákban többnyire felnőttek olvastak a könyvtár előadótermében, idén is időt szakítottak a felolvasásra a Hargita Népe szerkesztőségének tagjai, a Németh Géza Kulturális Egyesület, és a könyvtári Olvasókör tagjai közül is érkeztek felolvasni, de érkeztek sokan egyéni felolvasók, családok és gyerekek is.
A délután hat óráig tartó folyamatos felolvasáson ki-ki olyan alkotást, vagy részletet választott az író gazdag életművéből, amely leginkább közel állt hozzá. Sorra szólaltak meg Tamási novellák, és regényrészletek, levelek, önéletrajzi írások, az író gazdag életművének számos ismert és kevésbé ismert darabja. Az Ábel-trilógia vagy a Bölcső és bagoly részleteit sokan választották a nap folyamán, de népszerű volt a Szülőföldem is, vagy a novellák közül ihallhattunk jűnéhányat: Ördögváltozás Csíkban,  Erdélyi csillagok, Rendes feltámadás,  Hajnali madár, Angyalok éneke, Igaz ember, igaz festő, és sok más elhangzott. Tamási publicisztikájából is választottak néhányan, elhangzott többek között a Jussomat ne vitassátok és utolsónak az Az erdélyi magyar irodalom körül című 1923-as írása.
A Tamási Áron felolvasómaraton szervezői köszönik minden felolvasónak, aki bárhol a nagyvilágban csatlakozott a felolvasáshoz, akár intézményekben, csoportosan, vagy otthon egyedül, vagy családi körben, hogy idén is sikerült minél több embernek átadni az olvasás örömét!
A felolvasás helyszíneiről, számos településről érkeztek a rendezvény Facebook oldalára hírek, beszámolók, fotók országhatárainkon innen és túlról.
Köszönjük mindenkinek, hogy megosztották velünk élményeiket a közös olvasásról! Kiemelt köszönettel tartozunk a média, a sajtó munkatársainak, akik az eseményről tudósítottak számos helyszínen.
A sajtóban a rendezvényről:
Tamási Áront így még sosem olvastak. Székelyhon.ro, 2016. február 23.
Iochom Zsolt videofelvétele a Tamási Áron felolvasómaraton megnyitóján. Székelyhon.ro, 2016. február 23
Olvasómaraton idétlen időkben. Péter Beáta. Krónika.ro  2016. február 23. 
Olvasómaraton idétlen időkben. Erdély.ma. VIDEÓ. 2016. február 24.
Közel negyvenezer résztvevő olvasta Tamási műveit. Pál Bíborka. Hargita Népe, 2016. február 24
.Együtt kötelezőt. Háromszéki Eszter. Hargita Népe, 2016. február 24.

2016. február 22., hétfő

GYERMEKBARÁT ÉS/VAGY ÁRTALMAS DIGITÁLIS VILÁG – dr. Tőkés Gyöngyvér előadása





Egészségmegőrzés témában indul új előadás-sorozat februárban. Ötletgazda és szervező a Juventutti Alapítvány (régi nevén Juventus Alapítvány), társszervező a a Kájoni János Megyei Könyvtár.
2016. február 26-án, 16 órától Dr. Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék vezetője (Marosvásárhely) tart előadást Gyermekbarát és/vagy ártalmas digitális világ címmel a könyvtár előadótermében. Az érdeklődők az internet használatával kapcsolatosan felmerülő lehetőségekről, veszélyekről, megoldásokról, a bizalom, és a helyes attitűd kialakításáról beszélgethetnek az előadóval.
Az előadásra a belépés ingyenes, a résztvevők az erre szánt összegeket jótékony célra ajánlhatják fel. 
Lehetőség lesz a helyszínen hozzájárulni a másfél éves Gál Dorka műtéteinek támogatásához. A gyergyóditrói kislány már több műtéten van túl, amelyekkel a veleszületett fejlődési rendellenességeket korrigálják, hogy a kislány lábra állhasson.
Az előadások és beszélgetések célja, hogy hónapról-hónapra, új hasznos és érdekes információkkal szolgáljon a gyermekeik egészséges nevelését fontosnak tartó szülők és más érdeklődők számára. A témák között szó lesz a gyermekkori elhízásról, a digitális világ kártékony és jótékony hatásairól a gyermekek életében, valamint a mentálhigiéné nevelésben betöltött szerepéről, de drogprevenció, gyermekallergia, beszédhibák, gyermek-szülő kapcsolat is terítékre kerül majd.

Erdély délkeleti bástyája - a Bucsecs-hegység látványos világa Székely Árpád bemutatásában




 A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében Székely Árpád geográfus legújabb túrakönyvét mutatták be tegnap, 2016. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Bucsecs – Erdély délkeleti bástyája című, gyönyörő természetfotókkal illusztrált, szép kivitelezésű kiadvány bemutatójára zsúfolásig megtelt a könyvtár előadóterme a hegyvidéki turizmus iránt érdeklődő csíkszeredaiakkal. Zsigmond Enikő szakíró méltatta a kiadványt, majd a szerző ismertetője következett, a vetített képekkel illusztrált előadásban a jelenlevők megcsodálhatták a Déli-Kárpátok hegyvonulatának különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát.


 

Közelebb a tengerhez




Három nap jövés-menés, jókedv, emlékezés, álmodozás, tervezgetés a Kájoni János Megyei Könyvtárban
...2016 február 17 - 19 között, a Román Haditengerészet Közelebb a tengerhez nevű, intézményünkben is zajló programja alkalmával.
A könyvtár olvasói mellett, többszáz látogató tekintette meg a Román Tengerészeti Múzeum kiállított tárgyait, valamint Alexandru Ghinea és Nicolae Găgeanu tengeri tájképeket ábrázoló festményeit.