2016. május 30., hétfő

OLVASÓKÖR DIÁKOKNAK

Szeretettel várjuk az érdeklődő középiskolás diákokat a könyvtár előadótermébe, május 31-én, kedden délután 16 órára, a Lázadó muglik nevet viselő Olvasókör újabb találkozójára.
Idén áprilisban azzal a szándékkal indítottunk a középiskolások számára is olvasókört, hogy lehetőséget nyújtsunk az olvasni szerető tiniknek arra, hogy megoszthassák egymással - a kötelező olvasmányokon túl - friss olvasmányélményeiket, beszélgessenek az olvasottakról, ismerkedjenek új olvasmányokkal, többnyire kortárs, mai szerzők műveivel, amelyek hozzájuk, az ő korosztályukhoz szólnak elsősorban.
 

2016. május 25., szerda

AZ OLVASÓKÖR MÁJUSI TALÁLKOZÓJA: KENÉZ FERENC KÖLTÉSZETÉBŐL KOZMA MÁRIA NYÚJTOTT ÍZELÍTŐT





Az Olvasókör májusi találkozóját hétfőn, május 23-án délután tartottuk, tizenketten gyűltünk össze a könyvtár előadótermében.
A sóvárgás birodalma című Kenéz Ferenc kötet megjelenése kapcsán Kozma Mária író, a Pallas Akadémia kiadó főszerkesztője a Magyarországra áttelepült költő életútjáról, munkásságáról, jelentősebb köteteiről beszélt, költészetének sajátos jegyeire is kitérve. 
Sóvárgás birodalma többmúfajú szöveggyűjtemény, tartalmaz verseket, naplórészleteket, interjúkat - amelyet olvasva a Kenéz-életmű értékeit is tisztán láthatja az olvasó. A költészet lényegének a keresése, boncolgatása az egész Kenéz-életművön végigvonul, ezt a gondolatot versek, versrészletek felolvasásával illusztrálta Kozma Mária. A témáról tartalmas beszélgetés alakult ki. 
Kenéz irodalmi munkássága mellett komoly újságírói munkát is végzett, említette meg Cseke Gábor, aki fel is olvasott abból az internetes Kenéz-kötetből, amelyben húsz romániai magyar kisgyerek jövőképéről 1981-ben készült interjúk és a beszélgetések alapján később készült versek szembesülnek.
Az 1956-os forradalom irodalmi mejelenítése témájához kapcsolódó ismeretető is elhangzott, ezúttal dr. Pongrátz Gergely Corvin-köz 1956 cimű memoárjával kapcsolatos véleményéről Somay Pál számolt be.
Befejezésül Zsigmond Márton olvasta fel Hamvas Béla 1956-al kapcsolatos gondolatait.

ELLENZÉKBEN, ELLENSZÉLBEN - NAGY BENEDEK PARLAMENTI FELJEGYZÉSEIBŐL KÉSZÜLT KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA




2016MÁJ
25
Ellenzékben és ellenszélben. Politikusi feljegyzések oldalnézetből (1989 december – 1993 január) címmel frissen jelent meg Nagy Benedek közíró legújabb kötete, a csíkszeredai Pallas- Akadémia kiadó gondozásában. A szerző parlamenti naplójának első részét tartalmazó kötetet 2016. május 24-én mutatták be könyvtárunkban. Sarány István, a könyv szerkesztője beszélgetett a szerzővel, és a kötethez jegyzeteket és névmutatót készítő Vas Rékával.  
Nagy Benedek azon kevesek közé tartozik, akik szeretik dokumentálni munkájukat - hangzott el Sarány István felvezetőjében. A kötetben felidézett kilencvenes évek időszakáról egyre több memoár, visszemlékezés jelenik meg, ami történelmi távlatból nézve könnyebbé teszi a történészek munkáját. 
Nagy Bendek megírta 56-os emlékeit, börtönéveit, életének történéseit is, Erdélyi kötéltánc címmel 2013-ban megjelent életrajzi kötetének eredeti mottója: kudarcból kovácsolj életet, otthont, hazát.  Ez a mottó végigkíséri életét, hangsúlyozta Sarány István a bemutatón, és feltette a kérdést: Honnan a késztetés a naplóírásra? 
Az utókor tanulságára a megtörtént eseményeket rögzíteni hasznos dolog  fejtette ki válaszában a szerző. Új kötetének alapját parlamenti jegyzetfüzeteinek sora képezi. A füzetekből, mint kiderült a beszélgetésből, legalább 45 darab őrződött meg, teleírva az 1989-1996 közötti két parlamenti törvényhozási ciklus ülésein készült jegyzeteivel. A most megjelent kötet 1993-ig tartalmazza a feljegyzéseket, Vas Réka jegyzetei és az általa készített névmutató a szakmabeliek és az érdeklődő laikus olvasók, a mai fiatalok számára is könnyebben befogadhatóvá teszik a szöveget, amely a romániai magyar kisebbség 1989 utáni történetére, valamint az RMDSZ történetére vonatkozó számos adalékkal is szolgál. 
Vas Réka szerint a könyv a mai fiatal olvasó számára a korszak sajátos szellemiségébe, hangulatába nyújthat betekintést. A kötet másik értéke szerinte még az, hogy jelen ven benne a szubjektivitás, de a szerző soha nem bocsátkozik személyeskedésbe.
Nagy Benedek nem rejti véka alá a véleményét, új könyvében is markáns véleményt fejt ki, akár negatívat is az akkori események szereplőiről. A romániai rendszerváltás utáni korszak politikai küzdelmeit belülről, megélt, személyes élmények által, egy romániai magyar kisebbségi politikus szemszögéből láttatja a könyvben.
Sarány István kérdéseire válaszolva Nagy Benedek felidézte a könyvben tárgyalt időszak parlamenti csatározásait, saját vívódásait, kitért az elért eredményekre is, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folyó közdelemre. A találkozón jelenlevő Székedi Ferenc közíró, aki ugyancsak aktív résztvevője volt az 1990-es évek első felében a politikai küzdelmeknek - a csíki RMDSZ területi elnökeként is - hozzászólásában felidézte ezt a vitákkal tele időszakot, többek között az akkori Csíki Lapok elindítását, amely az első számítógéppel szerkesztett újság volt Csíkszeredában. A közösség iránti felelősség vállalását emelte ki Nagy Benedek közéleti pályája egyik fontos jellemvonásaként.

2016. május 23., hétfő

NAGY BENEDEK: ELLENZÉKBEN ÉS ELLENSZÉLBEN – KÖNYVBEMUTATÓ



Nagy Benedek legújabb kötete egy romániai magyar politikus szemszögéből láttatja a rendszerváltás utáni időszak román parlamenti életét, történéseit, a képviselői munka sikereit és kudarcait. Ellenzékben és ellenszélben. Politikusi feljegyzések oldalnézetből (1989 december – 1993 január) címmel frissen jelent meg a csíkszeredai Pallas- Akadémia kiadó gondozásában. A szerző parlamenti naplójának első részét tartalmazó kötetet Sarány István szerkesztette. 
A könyvet 2016. május 24-én, kedden 17 órától mutatják be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Sarány István szerkesztő beszélget a szerzővel.
A kötet névmutatója és a Vas Orsolya által készített jegyzetek a szakmabeliek és az érdeklődő laikus olvasók számára egyaránt könnyen befogadhatóvá teszik a szöveget, amely a romániai magyar kisebbség 1989 utáni történetére, valamint az RMDSZ történetére vonatkozó adalékokkal is szolgál.
"Az 1989 decemberét követő közel hét esztendő életem legmozgalmasabb korszakának bizonyult. A kiszámítható vidéki tanári létből, majdnem 53 évesen, hirtelen életformát kellett váltanom, belekerülve a nagypolitika teljesen képlékeny sodrába...A magyar parlamenti csoportban ketten voltunk dr. Bárányi Ferivel, akik szinte grafomán megszállottsággal lejegyeztünk minden lehetségest. Ezért hát innentől kezdve a jegyzetfüzetekben leírtakra támaszkodva próbálom felidézni azoknak a napoknak, heteknek és hónapoknak a történéseit: a vívódásokat, a reményeket és a kudarcokat, a vereségeket és a nagyon ritka győzelmeket, egyaránt." – írja a könyv születéséről a szerző. 
Nagy Benedek közíró 1937-ben született Kolozsváron. 1954-ben Csíkszeredában végezte el a középiskolát, főiskolai tanulmányait pedig a Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán kezdte. A történelem-filológia kari diákszövetség egyik vezetőjeként 1956-ban részt vett a diáktanács programjának megfogalmazásában, amiért 1956-1961 között ötévi börtönre ítélték. Szabadulása után 1965-től 1968-ig faipari munkás, villanyszerelő, 1968–1970 között bányaipari technikus, majd 1970–1973 között muzeológus, újságíró. 1971-ben történelemtanári diplomát szerezett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. 1974-től 1990-ig tanár, ugyanakkor az Előre Hargita megyei tudósítója, majd 1990-től a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja, 1990-1996 között az RMDSZ listáján parlamenti képviselő. 1994-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki. Később a vallásügyi államtitkárságon dolgozott tanácsosként, ebben a minőségében számos egyházi ingatlan visszaszolgáltatása az ő nevéhez is kötődik. Korábbi kötetei: Küzdelem hajnalig. Cikkek és ünnepi beszédek (1968-2003), (Csíkszereda, 2003); Egy sors volt ez is. Börtönéveim, 1956-1961, (Csíkszereda, 2004); Erdélyi kötéltánc. Megélt és visszaszerzett történeteim. (Csíkszereda, 2013).

ZSOMBORI VILMOS ELŐADÁSA ATOMFEGYVEREKRŐL, ATOMREAKTOROKRÓL, RADIOLÓGIAI BERENDEZÉSEKRŐL




Zsombori Vilmos geofizikus mérnök indított új tudományos ismeretterjesztő elődás-sorozatot könyvtárunkban, Atomreaktorok, atomfegyverek és radiológiai berendezések – velük vagy nélkülük? címmel 2016. május 19-én tartotta meg első előadását.
Zsombori Vilmos 2004-től a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Bizottság tevékenységéért felelős államtikárként, 2008-2015 között a nukleáris tervékenységért felelős területi igazgatóként tevékenykedett. Ebben a minőségében a romániai küldöttség vezetőjeként tárgyalt a bécsi atomenergiai ügynökség és az EURATOM vezetőivel a romániai EU-tagságot illetően a romániai uránbányák, a Turnu Severin-i nehézvízgyár, a Pitesti-i és a Magurele-i kutatóreaktorok, a Mioveni-i fütőelemgyár a Földvári dúsító, a Cernavoda-i atomreaktorok és a radioaktív hulladéktározók biztonságos működésével kapcsolatban. Szerepe volt a nukleáris területet szabályozó sarkalatos törvény elfogadásában a román parlamentben, betiltotta a kötelező radioaktív átvilágítást Romániában. Sokat javított a nukleáris rendszerben dolgozó szakemberek bérezésén és a biztonságos munkakörülmények megteremtésében.

2016. május 20., péntek

AZ OLVASÓKÖR MÁJUSI TALÁLKOZÓJA A KÖNYVTÁRBAN

Az Olvasókör májusi találkozójára a szokásos időpontban, a hónap harmadik hétfőjén, május 23-án, 16.30-kor várják a kör tagjait és minden érdeklődőt a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kör honlapján ezúttal is elérhető Cseke Gábor író ajánlója:
A találkozó napirendjén két irodalmi munka megbeszélése szerepel. Részletek alább: 
Elsőként Kenéz Ferenc A sóvárgás birodalma című "emlékkönyvéről" (2015) Kozma Mária irónő, a Pallas-Akadémia kiadó főszerkesztője ismerteti gondolatait. A kötet szerkesztőjeként közvetlen rálátása van a mű keletkezéstörténetére, beszámolója rávilágít arra, mi a helye egy ilyen emlékkönyvnek az illető szerző munkásságában, illetve a könyvkiadásban, mennyiben szól az olvasóhoz, illetve a szakemberhez egy-egy ilyen, formailag nehezen meghatározható, "műfajtalan", ám olvasmányos kiadvány. A kötetről ajánlás olvasható a Pallas Akadémia kiadó honlapján.
A második ismertetett könyv az 1956-os tényirodalom körébe tartozik, sokáig tiltólistán szerepelt, csak szamizdat kiadásban volt olvasható. Szerzője a magyar forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő, ám vitatott személyisége, a Corvin-köz parancsnokaként ismert Pongrátz Gergely, aki a bukás után hosszas nyugati emigrációban várta a hazatérés lehetőségét. Corvin-köz, 1956 című memoárja, mely legelőször 1982-ben, szerzői kiadásban látott napvilágot, mindenek előtt szubjektív élmények alapján állítja elénk a forradalmi események menetét, a szerző csatlakozását a szabadságharcosokhoz, nem rejtve véka alá a szabadságért küzdők emberi hibáit, tévedéseit.

KÖNYVTÁRUNK A 2016-OS CSÍK-EXPON





2016. május 18., szerda

ATOMFEGYVEREK ÉS ATOMREAKTOROK, RADIOLÓGIAI BERENDEZÉSEK – VELÜK VAGY NÉLKÜLÜK?

ZSOMBORI VILMOS előadás-sorozata
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében új tudományos témájú előadás-sorozatot indít Zsombori Vilmos geofizikus mérnök. A havonta két alkalomra tervezett előadások témája a radiológiai berendezések, a nukleáris fegyverek és az atomreaktorok. A sorozat első előadásaira 2016. május 19-én és 26-án, csütörtökön 17 órakor várja a téma iránt érdeklődő csíkszeredaiakat.
Zsombori Vilmos Székelyudvarhelyen született 1950 ben. 1976-1986 között geofizikus mérnök a Hargita megyei geológiai kutató és feltáró vállalatnál. 1986-1996 között a Hargita megyei mérésügyi hivatal vezetője. 1996-2000 Hargita Megye Tanácsának alelnöke, 2000-2004 között a megyei tanács elnöke. 2004-től a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Bizottság tevékenységéért felelős államtikár. 2008-tól szenátor, 2008-2015 között a nukleáris tervékenységért felelős területi igazgató. Ebben a minőségében a romániai küldöttség vezetőjeként tárgyalt a bécsi atomenergiai ügynökség és az EURATOM vezetőivel a romániai EU-tagságot illetően a romániai uránbányák, a Turnu Severin-i nehézvízgyár, a Pitesti-i és a Magurele-i kutatóreaktorok, a Mioveni-i fütőelemgyár a Földvári dúsító, a Cernavoda-i atomreaktorok és a radioaktív hulladéktározók biztonságos működésével kapcsolatban. Szerepe volt a nukleáris területet szabályozó sarkalatos törvény elfogadásában a román parlamentben, betiltotta a kötelező radioaktív átvilágítást Romániában. Sokat javított a nukleáris rendszerben dolgozó szakemberek bérezésén és a biztonságos munkakörülmények megteremtésében.

2016. május 11., szerda

ISMERJÜK MEG ÉRTÉKEINKET! – HARGITA MEGYEI HONISMERETI VETÉLKEDŐ DIÁKOKNAK

A vetélkedő eldöntője a XII. hargitai Megyenapokon
A Kájoni János Megyei Könyvtár Ismerjük meg értékeinket! címmel meghirdetett helyismereti témájú vetélkedőjének első fordulója 2016. május 3-án zárult. A Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezett vetélkedő első fordulójában, a feladatlap megoldása során legjobb eredményt elérő csapatokat várjuk az első forduló zárórendezvényére és a verseny elődöntőjére, amelyet a XII. Hargitai Megyenapok eseménysorozatának keretében, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, a 2016. május 12-én, csütörtökön, 12 órai kezdettel szervezünk meg.
A vetélkedőre a felhívásban megadott határidőig Hargita megye 18 településéről, 21 iskolából 46 csapat nevezett be. A határidőig 37 csapat teljesítette sikeresen az első próbát, oldotta meg és küldte be a feladatlapot.
A vetélkedő szervezői, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai gratulálnak minden résztvevő csapatnak és diáknak, remélve, hogy a feladatok megoldása során mindannyian sok-sok értékes és érdekes ismerettel gazdagodtak Hargita megye gazdag épített örökségéről, neves elődeink által ránk hagyott kulturális értékeinkről, helyi hagyományainkról, változatos természeti kincseinkről.
A verseny szoros volt, az első fordulóban, a feladatlap megoldása során legjobb eredményt elérő 15 csapat Hargita megye 11 településéről, a következő intézményekből érkezik az eldöntőre:
Csíkcsicsó, Kájoni János Általános Iskola;
Csíkdánfalva, Petőfi Sándor Iskolaközpont;
Csíkrákos, Cserei Mihály Általános Iskola;
Csíkszentimre, Arany János Általános Iskola (3 csapat);
Csíkszentmihály, Arany János Általános Iskola (2 csapat);
Csíkszentkirály, Vitos Mózes Általános Iskola;
Csíkszentsimon, Endes József Általános Iskola;
Csíkszereda, József Attila Általános Iskola;
Segítő Mária Római Katolius Gimnázium;
Kápolnásfalu, Kriza János Általános Iskola;
Zetelaka, Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskola.

A vetélkedő elődöntőjén résztvevő csapatok bemutatják az általuk előzetesen elkészített szöveges-képes ismertetőket lakóhelyük vagy környéke valamely kulturális vagy természeti értékéről, hagyományáról. Az első két próba alapján kialakuló rangsor dönti majd el, hogy mely csapatok jutnak tovább a vetélkedő döntőjébe, amelyre 2016. októberében kerül sor, ugyancsak a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A szervezők szeretettel várják a csapatokat a következő megmérettetésre!
Kapcsolattartó személyek: Kelemen Katalin és Máthé Izabella. További információk kérhetők a 0720 544 093 telefonszámon, vagy a honismerethargita@gmail.com elektronikus levélcímen.




MÁRTON ÁRON, ERDÉLY NEVELŐ PÖSPÖKE – MEGNYÍLT KÖNYVTÁRUNK KIÁLLÍTÁSA


A Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentum-kiállítással tiszteleg Márton Áron püspök életpéldája előtt, születésének 120. évfordulóján, a Márton Áron-emlékév jegyében. A kiállítás megnyitóját a XII. Hargitai Megyenapok keretében tartották május 10-én délután a könyvtár előadótermében, számos érdeklődő jelenlétében. A tárlat Márton Áron, Erdély nevelő püspöke címmel a nagy püspök neveléssel, oktatással kapcsolatos munkásságát állítja előtérbe. A megnyitón a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai is közreműködtek, Márton Áron püspök írásaiból szövegrészletek, valamint Ferenczes István Csíkszentdomokos balladái című versének részlete hangzott el.
Az esemény házigazdájaként Kelemen Katalin könyvtáros köszöntötte a jelenlevőket, tolmácsolva Hargita Megye tanácselnöke, Borboly Csaba üzenetét: 
Márton Áron püspök nevének hallatára nekünk, székelyföldi magyaroknak a hazaszeretet, az őszinte munka, az istenszeretet jut eszünkbe, és nemcsak az erdélyi magyarok, hanem az anyaországiak is tisztelettel tekintenek a nagy püspökre. Nemcsak azon kor embereit tanítja hitre, becsületre, amelyben élt, hanem a mai fiatalok számára is példaképként szolgál. Márton Áron püspök olyan mintakép, amelyre bátran nézhetünk fel, támaszkodhatunk a hétköznapokban is, éppen ezért fontos, hogy fiataljainknak is megtanítsuk, azon értékeket, amelyeket e nagy előd képviselt, mert a járható utak, a megfelelő állapotban lévő épületek mellett nagyon fontosak a szellemi értékek is. Bízom benne, hogy minél több ifjú gondolkodásában jelenik meg Márton Áron szellemisége, és e mentén építi jövőjét, alapít családot és járul hozzá hazája fejlődéséhez. - hangzott el az elnök üzenetében.
Kelemen Katalin a kiállítást ismertető bevezetőjében elmondta: "Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy Márton Áron püspök szellemi örökségét a maga teljességében, mélységében megragadni és felmutatni meg sem kísérelhetjük. Ennél jóval kevesebb, amire a magunk szerény könyvtári eszközeivel kísérletet teszünk. A ma megnyíló könyvtári kiállítás keretében legfeljebb szemelgethetünk Erdély nagy, gondolkodó püspökének életművéből, megpróbálva felmutatani sokrétű tanításából néhány olyan gondolatot, eszmét, amelyek ma éppen olyan igazak és aktuálisak mint születésük pillantában, amikor Márton Áron püspök papírra vetette, hogy egész népét tanítsa."
A kiállítás szerény anyagi eszközökkel készült a könyvtár saját gyűjteményeiből, munkatársaink által, korabeli erdélyi magyar kiadványokból, dokumentumokból, szövegekből és dokumentumfotókból állt össze.
Márton Áron püspök neveléssel kapcsolatos munkásságát mutatja be, életének főleg arra a közel nyolc esztendejére helyezve a hangsúlyt, amely püspökké szentelését megelőzte, az 1932-1939 közötti időszakra, amikor Kolozsváron, a katolikus egyetemisták fiatal lelkészeként, ifjúságszervezőként útjára indítja és szerkeszti az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot. 






2016. május 6., péntek

MÁRTON ÁRON, ERDÉLY NEVELŐ PÜSPÖKE – KIÁLLÍTÁS




Márton Áron püspök tiszteletére, születésének 120. évfordulója alkalmából A Kájoni János Megyei Könyvtár elődótermében 2016. május 10-én, kedden, 17 órakor nyitják meg a Márton Áron, Erdély nevelő püspöke című kiállítást, a XII. Hargitai Megyenapok rendezvényeinek sorában.
Márton Áron püspök munkásságának jelentős részét alkotja nevelői tevékenysége, neveléssel kapcsolatos írásai, gondolatai ma is érvényes, aktuális üzenetet hordoznak, akárcsak megírásuk idején, a mai nevelők, oktatók, papok, és szülők számára. 
Márton Áron születésének 120. évfordulóján Erdély püspökét mint nagy hatású nevelőt állítja előtérbe a könyvtár elődótermében nyíló dokumentum- és fotó kiállítás. A megnyitón közreműködnek a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai.
A nagy püspök gazdag szellemi hagyatékából a neveléssel kapcsolatos munkásságát, az ifjúsághoz és a jövő nemzedékeit nevelőkhöz szóló gondolatait, írásait mutatja be a tárlat, elsősorban az Erdélyi Iskola című folyóiratban, és a korabeli erdélyi magyar katolikus sajtóban, 1933-1945 közt megjelent írásai tükrében.
Kisebbségbe került népének igazi nevelője Márton Áron püspök. Kortársai közül György Lajos egyetemi tanár nevezte őt „Erdély nevelő püspökének", Venczel József szociológus „népnevelő, irányt-szabó és számon-kérő személyiségnek" nevezte a nagy püspököt.
„Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve." – hirdette Márton Áron. Fiatal kolozsvári papként, 1933 szeptemberében György Lajos nyelvész professzorral együtt indította útjára az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő folyóiratot. Munkatársai segítségével – akiknek sorában ott volt Venczel József, a neves társadalomkutató és a különböző szaktudományok jeles művelői – Erdély legszínvonalasabb nevelésügyi folyóirata született meg.
Maga mellé állítva Erdély szellemi elitjét, Márton Áron azzal a céllal adta ki a folyóiratot, hogy az ifjúság neveléshez segédanyagot nyújtson, az Erdélyi Iskola vezércikkeiben, tanulmányaiban elsősorban azok felé fordult, akik hivatásszerűen élik meg a nevelés feladatait.
A kiállításon a falakon látható pannókon Márton Áron püspök írásaiból, vezércikkeiből szemlézett, kinagyított szövegrészletek olvashatók, amelyek ma is elgondolkodtatnak, irányt mutatnak a mai nevelőknek és felnövő nemzedékeknek is. A Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményeiben megőrzött kiadványok eredeti példányai is láthatók, amelyek a két világháború között igen jelentős értéket képviseltek, amelyekről azonban 1990 előtt mélyen hallgatott a hivatalos kánon. A szövegek mellett fotók teszik szemléletessé a tárlatot, valamint Márton Áron püspök életét és munkásságát bemutató új kiadványok is megtekinthetők a tárlat anyagában.

2016. május 5., csütörtök

OLVASÓKÖR DIÁKOKNAK - AZ ELSŐ MÁJUSI TALÁLKOZÓ






A diákok olvasóköre 2016 áprilisában indult könyvtárunkban, május 3-án tartotta meg a közmegegyezéssel Lázadó muglik névre keresztelt olvasókör a második találkozóját, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok vezetésével. 




ISMERJÜK MEG ÉRTÉKEINKET! – HONISMERETI VETÉLKEDŐNK ELŐDÖNTŐJE




A Kájoni János Megyei Könyvtár Ismerjük meg értékeinket! címmel meghirdetett honismereti témájú vetélkedőjének első fordulója 2016. május 3-án zárult. A Hargita Megye Tanácsának támogatásával két szakaszban szervezett vetélkedő első fordulójában Hargita megye iskoláinak 5-7. osztályos tanulói, három fős csapatokban vehettek részt a verseny feladatlapjának megoldásával.
A felhívásban megadott határidőig Hargita megye 18 településéről, 21 iskolából 46 csapat benevezett be a vetélkedőre, ezek közül 37 csapat teljesítette a próbát, oldotta meg és küldte be a feladatlapot. Az első forduló feladatainak megoldása során legjobb eredményt (legtöbb pontot) elérő 15 csapatot várjuk a verseny elődöntőjére, amelyet a XII. Hargitai Megyenapok eseménysorozatának keretében, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, a 2016. május 12-én, csütörtökön 12 órai kezdettel szervezünk.
A szervezők gratulálnak a versenyen résztvevő minden csapatnak és diáknak! Részletek alább:

A szervezők gratulálnak a versenyen résztvevő minden csapatnak és diáknak! Reméljük, hogy a feladatlap megoldása során mindannyian sok-sok érdekes dolgot tudtatok meg Hargita megye gazdag épített örökségéről, neves elődeink által ránk hagyott kulturális értékeinkről, helyi hagyományainkról, változatos természeti kincseinkről, amelyekre az itt élők méltán lehetnek büszkék, és amelyek megőrzése a ti feladatotok is.