2016. június 30., csütörtök

A NYÁRI VAKÁCIÓBAN IS OLVASNAK A ‘LÁZADÓ MUGLIK’





Míg a felnőttek olvasóköre szünetet tart nyáron, a középiskolások Lázadó muglik nevű olvasóköre a vakáció ideje alatt is működik a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok vezetésével zajlanak a kör találkozói,  a könyvtár nyári programjához igazodva, hétfő délutánonként. Legutóbb 2016. június 27-én délután Khaled Hosseini Papírsárkányok című regényéről beszélgettek, a témát folytatják a következő találkozón is. 
A témát folyatják a következő találkozón is, amelyet július 4-én délután tartanak a könyvtárban. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. A rendkívül érdekes, fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét.
Júliusban még két találkozót terveznek, július 11-én, hétfőn 17 órától Laurie Halse Anderson Hadd mondjam el című könyvéről fognak beszélgetni. A július 25-én délután sorra kerülő találkozón a Metró-regények világhírű szerzője, Dmitry Glukhovsky Futu.re című új sci-fi regénye lesz a beszélgetés témája.

2016. június 22., szerda

AZ OLVASÓKÖR JÚNIUSI TALÁLKOZÓJA: KEDVENC OLVASMÁNYAIKAT MUTATTÁK BE A KÖR TAGJAI




Az Olvasókör találkozójára hétfőn, június 20-án délután gyűltek össze a kör tagjai, ezúttal nyolcan. Az utóbbi hónapokban olvasott, számukra tanulságosnak és érdekesnek talált olvasmányokat mutatták be, olvastak fel tetszés szerinti rövid részletet. A bemutatott művek sorában változatos műfajok szerepeltek, az alkotások kapcsán felvetődött témákról is beszélgettek a résztvevők. A következő találkozót a nyári szünet után, szeptemberben tartják.

2016. június 20., hétfő

ÉLETEM, ERDÉLY - SERDÜLT BENKE ÉVA ERDÉLYI TÉMÁJÚ KÖTETEIT MUTATTÁK BE



Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő magyartanár és író mutatkozott be erdélyi művelődéstörténeti esszéköteteivel Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett közönségtalálkozón, 2016. június 15-én délután. A szerzővel Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa beszélgetett az Erdélyi bárka valamint az Életem, Erdély címmel megjelent esszékötetei kapcsán.
Serdült Benke Éva Sepsiszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen nőtt fel, tanárképző főiskolát végzett magyar-román szakon. Családjával 1979-ben elhagyták az országot, és Magyarországon telepedtek le. Tolna megyében, előbb Bonyhádon, majd Pakson tanított magyar nyelvet és irodalmat. Jelenleg Pakson él, mint magyar szakos nyugdíjas tanár. 
Legtöbb írásának témája Erdély rég- és közelmúltja, elfelejtett kulturális értékei, fő jellemzője pedig a szülőföld történelmi és kulturális eseményeinek a személyes nézőpontú megközelítése.  - hangzott el Kelemen Katalin felvezetőjében.
Erdélyi bárka című kötete 2013-ban jelent meg (Babits Kiadó, Szekszárd), tizennyolc erdélyi művelődéstörténeti, történelmi tárgyú esszét tartalmaz. Életem, Erdély (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) címmel 2014-ben jelent meg újabb kötete, amelyben Erdély nagy könyvtárairól (Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök könyvtáráról, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtáráról, a marosvásárhelyi Teleki Tékáról), és nyomdáink, iskoláink történetéről, szobrok, emlékművek sorsáról találunk írásokat.
S. Benke Éva Erdélyi tárgyú könyveiben mindig valamilyen személyes élményből születnek az írások. Például egy-egy utazás tapasztalatai, élményei, találkozások, vagy egy-egy érdekes helyszín, épület ragadja meg képzeletét és hívja elő az emlékezést. Időben és térben is barangolásra hívja olvasóját, Erdély történetének távolabbi és közeli múltjában barangolhatunk mindkét kötetet lapozva. Ha földrajzi térben helyezzük el az írásokat, többnyire a történelmi Erdély, Bánság és Partium területén található településekhez, helyszínekhez kapcsolódnak.
Városok, várak, kastélyok múltjában kalandozva, sokszor egy-egy szobor, műemlék, vagy tárgy történetén keresztül ismertet meg Erdély művelődésének, történelmének olyan személyiségeivel, akik néha még az erdélyi kultúra és irodalom történetében jártas olvasó számára is kevéssé, vagy alig ismertek. Például az Erdélyi bárka c. kötet egyik írtása Bohus Antóniáról, a világosi kastály úrnőjéről emlékezik. A magyar oktatástörténet és nőnevelés egyik meghatározó személyiségének, a Máramarosszigeten született Lővey Klárának a személyiségét idézi egy másik írása. A Thália erdélyi szekerén Máramarosszigeten, amely az ugyancsak máramarosszigeti színésznőnek Prielle Kornéliának állít emléket. A nagy színésznő halálának századik évfordulóján S. Benke Éva kezdeményezte kiállítás és megemlékezés szervezését szülővárosában.
A beszélgetés során Kelemen Katalin kérdéseire válaszolva a szerző beszélt arról, hogy miyen személyes élmények, találkozások hívták életre ezeket az írásokat. Például arról, hogy miért szól több írása is Máramaros vidékéről illetve Máramarosszigethez kötődő személyiségekről, mint kliderült a beszélgetésből, számos személyes szál köti ehhez a vidékhez.
Kastélyok és kastélylakók, sorsok Kerelőszentpál című írása és a kerelőszentpáli kastély történetén és pusztulásán keresztül mutatja be egy erdélyi történelmi család, a Hallerek történetét és huszadik századi sorsát.
Az erdélyi szellem fáklyavívői c. esszé a Teleki család történetéről szóló írás valóságos fordulatos történelmi regény, amely három évszázadon át követi a Telekiek sorsának fordulását a történelem viharaiban, megismeretve az olvasót a család neves tagjaival és megismerkedünk az Erdély Gödöllőjeként, a Maros ékköveként emlegetett gyönyörű gernyeszegi kastély történetével, 20. századi sorsával is. A kastély ma ismét a Teleki örökösök tulajdonába került.
Az erdélyi szellem és a Teleki család adta a nemzetnek ezeket a kiváló embereket, Teleki Sámuelt, Teleki Blankát, Teleki Samut, Teleki Sándort, Teleki Pált, művelt főket, politikusokat, forradalmárokat, művészket, műpártolókat. - olvashatjuk a kötetben.
Életem Erdély című kötetének írásaiban többek között Erdély legnevesebb könyvtárairól, iskoláink történetéről, is olvashatunk. Szobraink a múló időben címmel szobrok, emlékművek sorsáról szól, nem csak a történelmi Erdély, hanem Szerbia, Felsőmagyarország, Kárpátalja magyar emlékműveiről is.
Számos építészeti és más kulturális értékünk pusztulására, vagy veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet írásaiban Serdült Benke Éva. Könyvei segítenak megismerni múltunkat, ugyanakkor figyelmeztetnek is arra, hogy felelősek vagyunk értékeink megőrzéséért. Az elmúlt időszakban elpusztult erdélyi műemlékek sorsát bemutatva figyelmeztet, még van lehetőség arra, hogy építészeti örökségünket, megmaradt kulturális értékeinket megóvjuk, megmentsük, újjáépítsük.


2016. június 17., péntek

AZ OLVASÓKÖR JÚNIUSI TALÁLKOZÓJA



A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör 2016. június 20-án, hétfőn 16.30-kor tartja tizenhatodik (az idei évben hatodik) találkozóját. A kör animátora, Cseke Gábor író tájékoztatója szerint az elgondolás az, hogy a pár hónapos nyári szünet előtt az olvasókör tagjai az utóbbi hónapokban olvasott, számukra tanulságosnak és érdekesnek talált olvasmányokból (próza, vers, dráma) olvasnak fel tetszés szerint rövid részletet, miután ismertették az olvasmány keletkezéstörténetét, helyét a világirodalomban, az illető nemzeti irodalomban, a szerző pályafutásának érdekes, tanulságos részleteit.

2016. június 15., szerda

KINCSES SZIGETEK, BÁBJÁTÉK ÉS MESEOLVASÁS – GYEREKCSOPORTOK A KÖNYVTÁRBAN






A tanév utolsó napjaiban egyre gyakrabban érkeznek iskolai, óvodai csoportok könyvtárunkba. A látogatás alatt a gyerekek ismerkedhetnek a könyvtár rézlegeivel, szolgáltatásaival és koruknak megfelelő játékos foglalkozásokon is részt vehetnek a könyvtárosok irányításával. Június 15-én délelőtt két kisiskolás csoport is érkezett a csíkszentgyörgyi, Gál Sándor nevét viselő iskolából. A képes beszámoló alább: 
A kisdiákok miután megismerkedtek a könyvtár részlegeivel, Török Edit könyvtáros irányításával vehettek részt a Kincses szigetek nevű játékos könyvtárismereti foglalkozáson.
A kisebbeket - az óvodás csoportokat és elsősüket - rendre elvarázsolja a könyvtár barátságos és mesés légköre, hiszen a gyermekkönyvtárosok mesével várják őket, Nagy György Erika gyakran gitárkísérettel gyermekdalokra tanítja őket, Kopacz Katalin rendszerint felolvas számukra, vagy a könyvtári bábcsapat új bábelőadását tekinthetik meg az előadóteremben




2016. június 14., kedd

SERDÜLT BENKE ÉVA: ÉLETEM, ERDÉLY – KÖNYVBEMUTATÓ ÉS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ



Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő magyartanár és író mutatkozik be Erdélyi bárka és Életem, Erdély című köteteivel a csíkszeredai közönségnek 2016. június 15-én, szerdán délután 17 órakor kezdődő találkozón, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A szerzői estre szeretettel várnak minden érdeklődőt.
A szentivánlaborfalvi gyökerekkel rendelkező Serdült Benke Éva Sepsiszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen nőtt fel, tanárképző főiskolát végzett magyar-román szakon. Családjával 1979-ben elhagyták az országot, és Magyarországon telepedtek le. Tolna megyében, előbb Bonyhádon, majd Pakson tanított magyar nyelvet és irodalmat. Jelenleg Pakson él, mint magyar szakos nyugdíjas tanár. Amikor ismét módja nyílt rá, akkor "fedezte fel" magának újra Erdélyt. Írásai a 90-es évek elejétől jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Legtöbb írásának témája Erdély rég- és közelmúltja, elfelejtett kulturális értékei, fő jellemzője pedig a szülőföld történelmi és kulturális eseményeinek a személyes nézőpontú megközelítése. Írásai rendszeresen megjelennek az Átalvető című, erdélyiek által Magyarországon kiadott kulturális folyóiratban.
Erdélyi bárka című kötete 2013-ban jelent meg (Babits Kiadó, Szekszárd), tizennyolc erdélyi művelődéstörténeti, történelmi tárgyú esszét tartalmaz. A kötet írásaiban olvashatunk erdélyi kastélyok és lakóik történetéről, többek között az erdélyi művelődés történetében fontos szerepet játszó Teleki család kiemelkedő tagjairól, legendás nagyasszonyok életéről. Az '56-os forradalom okán Romániában meghurcoltakról szól a kötet egyik írása, az 1848-as tragikus nagyenyedi eseményekről egy másik írás.
Életem, Erdély (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) címmel 2014-ben jelent meg újabb kötete, amelyben Erdély nagy könyvtárairól (Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök könyvtáráról, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtáráról, a marosvásárhelyi Teleki Tékáról), és nyomdáink, iskoláink történetéről találunk írásokat. Szobraink a múló időben című írása nem csak az Erdély területén fölállított szobrok, emlékművek sorsáról szól, hanem Szerbia, Felsőmagyarország, Kárpátalja magyar emlékműveiről is. Időben és térben barangolásra hívja olvasóját a szerző, Erdély történetének távolabbi és közeli múltjában barangolhatunk vele együtt.
Korábbi kötetei: 2007-ben megjelent első kötete Pakson, egy kismonográfia, A meg sem ismert Palágyi címmel. Ezután egy irodalmi tárgyú esszékötete jelent meg 2011-ben, Elindultam szép hazámba címmel.

2016. június 10., péntek

A HAGYOMÁNYOS ÉLETMÓD A MINDENNAPOKBAN CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA




A Hagyományos életmód a mindennapokban című, néprajzi tanulmányokat, népismereti írásokat tartalmazó kötetet tegnap, 2016. június 8-án délután mutatták be könyvtárunk előadótermében. A kötet szerzői P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő és Salló Szilárd néprajzkutató. A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont legújabb kiadványaként megjelent igényes, szép kivitelezésű és gazdag tartalmú kötet kiadását Hargita Megye Tanácsa támogatta.
A rendezvény házigazdája a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin volt, aki  ismertette a kiadványt és beszélgetett a szerzőkkel.
P. Buzogány Árpád és Salló Szilárd mindketten a néprajz vonzáskörében tevékenykedő szakemberek, hangzott el a felvezetőben. P. Buzogány Árpád nevével, főleg olyan kiadványok szerkesztőjeként, szerzőjeként vagy társszerzőjeként találkozhatunk, amelyek Udvarhelyszék falvainak világát, hagyományos életmódját, szokásait, hagyományait, mindennapjait mutatják be. A kötetben közölt ismertető szerint eddig megjelent köteteinek száma megközelíti a húszat, de ezek mellett számos kiadvány gondozója, szerkesztője, társzerkesztője. Ezek a kötetek is tanúsítják, hogy keresztúrszéki falujában, Gagyban töltött gyeremekkora meghatározó kötődést jelent számára. Munkássága elsősorban Udvarhelyszékhez kötődik, néprajzi gyűjtéseinek feldolgozásai tanulmánykötetekben és önálló kiadványokként jelentek meg (népdalok, mesterségek, a kőrispataki kalapmúzeum első évei). A népköltészet műfajaival, népszokásokkal, népi mesterségekkel kapcsolatos anyagot, gyermekjátékokat, tájszavakat, népi szólásokat udvarhelyszéki településeken gyűjtött. Ezen kívül művelődésszervezőként a kulturális élet legkülönbözőbb területein találkozhatunk vele. Buzogány Árpádról az udvarhelyiek tudják, hogy folyamatosan jelen van számos rendezvény, könyvbemutató, konferencia vagy kulturális műhely-jellegű rendezvény szervezőjeként, házigazdájaként, aktív résztvevőjeként. Másfelől szépíróként, költőként, újságíró-riporterként nem csak az udvarhelyszéki olvasók körében ismert, Több műfajban is otthon van, vers-, próza, és gyermekirodalmi kötete is jelent meg, több műfajban is díjazták írásait.

Salló Szilárd néprajzkutató csíkszeredai születésű, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán 2006-ban végzett, ugyancsak néprajzi vonalon magiszteri képzésben vett részt, majd 2009-2012 között a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza volt. Disszertációját 2012 novemberében védte meg A csíki juhászok életmódja és tárgyi kultúrája címmel, ezzel szerezve meg a doktori fokozatot. Az elmúlt tíz évben szakmai, tudományos és ismeretterjesztő lapokban közülte tanulmányait. Kutatásainak nagy részét Csíkmadarason és a Gyimesekben végezte. Fontosabb kutatási témái a juhászok életmódja és a rontáshiedelmek. Néprajzi témájú kiállításokat és programokat szervez.


SPORTTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ ÉS KÖNYVBEMUTATÓ A KÖNYVTÁRBAN



Sporttörténeti vetélkedőre és könyvbemutatóra is sor került 2016. június 10-én, pénteken délután a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, a Román Olimpiai Akadémia Hargita Megyei Fiókintézetével és az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület „Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Körrel" közösen szervezte meg a XV. Országos Sporttörténeti Vetélkedőt, Kárpát-medencei döntővel a riói olimpia jegyében.
A vetélkedőt követően, 17 órától sporttörténeti érdekességekről szóló kötetet mutattak be, a Királyok, királynők, örök barátságok avagy az ötkarika és a sakk csodálatos világa című, frissen megjelent kötet szerzőivel, Marosi Bélával és Kiss Jánossal találkozhattak az érdeklődők. A könyvet Csíki András a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság vezetője ismertette.




2016. június 9., csütörtök

KIS JÁNOS – MAROSI BÉLA: KIRÁLYOK, KIRÁLYNŐK, ÖRÖK BARÁTSÁGOK AVAGY AZ ÖTKARIKA ÉS A SAKK CSODÁLATOS VILÁGA

XV. Országos Sporttörténeti Vetélkedő és könyvbemutató
2016. június 10-én, pénteken délután 14 órai kezdettel kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, a Román Olimpiai Akadémia Hargita Megyei Fiókintézetével és az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület „Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Körrel" közös szervezésben a XV. Országos Sporttörténeti Vetélkedőre, Kárpát-medencei döntővel a riói olimpia jegyében. A rendezvény keretében hirdetik meg a Hargita megyei iskolák olimpia-történeti vetélkedőjét általános- és középiskolai diákok számára.
Ugyancsak a könyvtár előadótermében a 17 órakor kezdődő találkozón sporttörténeti érdekességekről szóló kötetet mutatnak be. A Királyok, királynők, örök barátságok avagy az ötkarika és a sakk csodálatos világa című, frissen megjelent kötet szerzőivel találkozhatnak az érdeklődők.
Kis János (Nagykanizsa, az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület és a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnöke) számos országos és nemzetközi sport- és szellemi vetélkedő győztese, Közép-Európa sporttörténeti bajnoka 2012-ben és 2014-ben, tizenhét sporttörténeti kötet szerzője és társszerzője. A csíkszeredai Marosi Béla építőipari mérnök és vállalkozó, rejtvényszerkesztőként több erdélyi lap külső munkatársa volt 1984 és 2014 között. Hobbija a rejtvények mellett a sporttörténet és a vetélkedők. Közös, sporttörténeti érdekességeket tartalmazó kötetük első részében olyan történetekről olvashatunk, mint például az olimpiai bajnok esete, aki túlélte a Titanic katasztrófáját 1912-ben, vagy aki átúszta a La Manche csatornát. A második részben a sakk csodálatos és különleges világába nyújtanak betekintést a szerzők.

2016. június 7., kedd

HAGYOMÁNYOS ÉLETMÓD A MINDENNAPOKBAN - KÖNYVBEMUTATÓ

A Kájoni János Megyei Könyvtárban június 8-án, szerdán 17 órától mutatják be a Hagyományos életmód a mindennapokban című kötetet. A néprajzi tanulmányokat, népismereti írásokat tartalmazó kötet szerzői P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő és Salló Szilárd néprajzkutató. Mintegy tíz éven át végzett néprajzi kutató- és gyűjtőmunkájukból nyújtanak ízelítőt a változatos tematikájú írások, amelyek földrajzilag megyénk három különböző tájegységéhez kötődnek. A tanulmánykötet a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában jelent meg, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A bemutató társszervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár.
A könyvbemutató házigazdája Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa lesz.
A kötetben földrajzi tájegységek szerint sorolták három csoportba a szerzők és szerkesztők a változatos tematikájú néprajzi tanulmányokat, amelyek korábban különböző szakmai, tudományos kötetekben, folyóiratokban láttak napvilágot.
Csíki hétköznapok címmel Salló Szilárd közöl tanulmányokat a csíki juhászatról és a csíki pásztorbotok mintakincséről, valamint egy csíkmadarasi rózsafüzér társulat tevékenységéről. A tanulmányok második csoportja a gyimesi szokások és hiedelmek sajátos világába nyújt betekintést.
P. Buzogány Árpád írásai is korábbi gyűjtéseit dolgozzák fel. Udvarhelyszék Keresztúr fiúszékéhez tartozó Gagy és Kőrispatak települések mindennapjaiba vezetnek. A fa megmunkálásához és hasznosításhoz köthető hagyományos mesterségeket ismerjük meg az első tanulmányból. A lakodalom régi rendjét mutatja be Kőrispatakon, illetve a hagyományos állatnevek változásában is nyomon követhető nyelvi divat terjedését egy másik írásban , a földdel és kenyérrel kapcsolatos szólásokat vizsgálja a Gagy menti népnyelvben a kötet utolsó írása.
Az igényes, szép kivitelezésű könyv tanulmányait a szerzők által készített fotók illusztrálják.
P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő Székelykeresztúron született 1965-ben. Gyermekkorát falujában, Gagyban töltötte. Keresztúron és Csíkszeredában járt középiskolába, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kulturális mediátor szakot végzett. Volt helyettes tanár, könyvtáros, az Udvarhelyi Híradó regionális lap művelődési és felelős szerkesztője, jelenleg a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont közművelődési szakembere. Több irodalmi pályázaton díjazták írásait. Verset, prózát, gyermekverset, műköltészeti mesét, versfordítást, tanulmányokat, riportokat, interjúkat közöl. Másfél tucat önálló kötetét adták ki. Néprajzi gyűjtéseinek feldolgozásai tanulmánykötetekben és önálló kiadványokként jelentek meg (népdalok, mesterségek, a kőrispataki kalapmúzeum első évei). A népköltészet műfajaival, népszokásokkal, népi mesterségekkel kapcsolatos anyagot, gyermekjátékokat, tájszavakat, népi szólásokat udvarhelyszéki településeken gyűjtött.
Salló Szilárd 1983-ban született Csíkszeredában. Néprajzkutatóként 2007 óta dolgozik, hét évig a Csíki Székely Múzeum néprajzos-muzeológusa volt, 2014-től a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont néprajzi szaktanácsadója. Felsőfokú tanulmányait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán végezte 2002 és 2006 között. Ezt követően szintén néprajzi vonalon magiszteri képzésben vett részt, majd 2009-2012 között a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza volt. 2012 novemberében védte meg disszertációját A csíki juhászok életmódja és tárgyi kultúrája címmel, ezzel szerezve meg a doktori fokozatot. Az elmúlt tíz évben bel- és külföldi konferenciákon vett részt, tudományos és ismeretterjesztő lapokban publikált, továbbá néprajzi témájú kiállításokat és programokat szervezett. Kutatásainak nagy részét Csíkmadarason és a Gyimesekben végezte. Főbb kutatási témái a juhászok életmódja és a rontáshiedelmek.

NEM CSAK A HÚSZÉVESEKÉ A NET! - ÚJRA ELINDULT AZ INGYENES SZÁMÍTÓGÉPES OKTATÁS NYUGDÍJASOK SZÁMÁRA



 2016 május elején újra elindítottuk könyvtárunkban az ingyenes számítógépes oktatást, ahol az idősebb korosztály tagjai alapfokú számítógépes és internethasználati ismereteket sajátíthatnak el. Heti négy alkalommal, két-két csoportban zajlik az idősek számítógépes oktatása, André Katalin és Vitos Zsófia könyvtárosok irányításával.


ISMÉT TALÁLKOZTAK A KÖNYVTÁRBAN A LÁZADÓ MUGLIK, AZAZ A TINIK OLVASÓKÖRÉNEK TAGJAI



Kedvelik a középiskolások a számukra áprilisban elindított olvasókör találkozóit, ahol megoszthatják egymással olvasmányélményeiket. A Lázadó Muglik névre keresztelt tini-olvasókör legutóbbi, 2016. május végi találkozóján tizenhárom diák vett részt, jó hangulatban folyt a beszélgetés Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok vezetésével.



2016. június 1., szerda

ATOMFEGYVEREK ÉS ATOMREAKTOROK, RADIOLÓGIAI BERENDEZÉSEK – VELÜK VAGY NÉLKÜLÜK? – ZSOMBORI VILMOS ELŐADÁS-SOROZATA



A Kájoni János Megyei Könyvtárban Zsombori Vilmos geofizikus mérnök indított új tudományos témájú előadás-sorozatot 2016 májusában. Az előadások témája a radiológiai berendezések, a nukleáris fegyverek és az atomreaktorok. A  következő előadásra 2016. június 2-án, csütörtökön délután 17 órára várja a téma iránt érdeklődő közönséget a könyvtár előadótermébe.  A további júniusi előadások időpontja:  június 9., 16. és 23., 17 óra.