2016. június 14., kedd

SERDÜLT BENKE ÉVA: ÉLETEM, ERDÉLY – KÖNYVBEMUTATÓ ÉS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ



Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő magyartanár és író mutatkozik be Erdélyi bárka és Életem, Erdély című köteteivel a csíkszeredai közönségnek 2016. június 15-én, szerdán délután 17 órakor kezdődő találkozón, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A szerzői estre szeretettel várnak minden érdeklődőt.
A szentivánlaborfalvi gyökerekkel rendelkező Serdült Benke Éva Sepsiszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen nőtt fel, tanárképző főiskolát végzett magyar-román szakon. Családjával 1979-ben elhagyták az országot, és Magyarországon telepedtek le. Tolna megyében, előbb Bonyhádon, majd Pakson tanított magyar nyelvet és irodalmat. Jelenleg Pakson él, mint magyar szakos nyugdíjas tanár. Amikor ismét módja nyílt rá, akkor "fedezte fel" magának újra Erdélyt. Írásai a 90-es évek elejétől jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Legtöbb írásának témája Erdély rég- és közelmúltja, elfelejtett kulturális értékei, fő jellemzője pedig a szülőföld történelmi és kulturális eseményeinek a személyes nézőpontú megközelítése. Írásai rendszeresen megjelennek az Átalvető című, erdélyiek által Magyarországon kiadott kulturális folyóiratban.
Erdélyi bárka című kötete 2013-ban jelent meg (Babits Kiadó, Szekszárd), tizennyolc erdélyi művelődéstörténeti, történelmi tárgyú esszét tartalmaz. A kötet írásaiban olvashatunk erdélyi kastélyok és lakóik történetéről, többek között az erdélyi művelődés történetében fontos szerepet játszó Teleki család kiemelkedő tagjairól, legendás nagyasszonyok életéről. Az '56-os forradalom okán Romániában meghurcoltakról szól a kötet egyik írása, az 1848-as tragikus nagyenyedi eseményekről egy másik írás.
Életem, Erdély (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) címmel 2014-ben jelent meg újabb kötete, amelyben Erdély nagy könyvtárairól (Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök könyvtáráról, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtáráról, a marosvásárhelyi Teleki Tékáról), és nyomdáink, iskoláink történetéről találunk írásokat. Szobraink a múló időben című írása nem csak az Erdély területén fölállított szobrok, emlékművek sorsáról szól, hanem Szerbia, Felsőmagyarország, Kárpátalja magyar emlékműveiről is. Időben és térben barangolásra hívja olvasóját a szerző, Erdély történetének távolabbi és közeli múltjában barangolhatunk vele együtt.
Korábbi kötetei: 2007-ben megjelent első kötete Pakson, egy kismonográfia, A meg sem ismert Palágyi címmel. Ezután egy irodalmi tárgyú esszékötete jelent meg 2011-ben, Elindultam szép hazámba címmel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése