2016. szeptember 29., csütörtök

SZERELEM MÁSKÉPP? – NYÁRY KRISZTIÁN ERDÉLYI FELLÉPŐ KÖRÚTJA

Az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi történet című sikerkönyvek szerzője, Nyáry Krisztián találkozik az olvasókkal szeptember 29-én, csütörtökön 20 órától a székelyudvarhelyi G. Caféban, 30-án, pénteken 18 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban és október 1-én, szombaton 17 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Nyáry Krisztián 1972-ben született Budapesten. Néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, jelenleg könyvkiadással foglalkozik. 2015t-ől a Magvető Könyvkiadó és az Athenaeum Kiadó igazgatójaként dolgozott, 2016. július 1-jétől a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójának nevezték ki.
2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek kiemelt könyvsikerei. A kötet olvasásnépszerűsítő hatása miatt elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által adományozott Fitz József-könyvdíjat és XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál irodalomtanárokból álló zsűrijének Budai-díját. A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel, 2014-ben és 2015-ben megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Idén novemberben jelenik meg ötödik kötete, a magyar festők magánéletét bemutató Festői szerelmek.
Erdélyi körútján Nyáry Krisztián beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér író, a rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a G. Kulturális Egyesület, valamint a Gondűző Étterem és Szálloda, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kájoni János Megyei Könyvtár. A szerző kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálja őket. Mindenkit szeretettel várnak.

2016. szeptember 28., szerda

MESEHŐS LETTEM - NÉPMESE NAPJA A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN



A Magyar Olvasótársaság felhívására válaszolva a Kájoni János Megyei Könyvtár 10 évvel ezelőtt szervezte meg először a Népmese Napját, szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján. Idén ezt az alkalmat a kisbaconi Bodvaj Egyesület tulajdonában lévő Benedek Elek meséit megelevenítő illusztrációk és mesefigurák kiállításával ünnepeljük. A kiállítás anyaga szeptember 19 - október 9. között  megtekinthető.
A Népmese Napján 2016. szeptember 30-án, pénteken 12 órától sok népmese szereplője mutatkozhat majd be a könyvtárban. A Mesehős lettem című egyéni versenyre III-V. osztályos diákok nevezhetnek be. Részletek alább: 
A résztvevők feladata megeleveníteni kedvenc mesehősüket külső (öltözet) és belső tulajdonságai (bemutatkozás) alapján. A bemutatkozáskor ( max.2-3 perc) a résztvevő elmondja mesehőse nevét, azt, hogy melyik meséből érkezett és úgy mesél, hogy szavaiból, mimikájából, viselkedéséből következtetni lehessen annak jellemére. A zsüri pontozza a jelmezt, a beszédstílust, hanghordozást, az elmondottakat és azt, hogy milyen mértékben sikerült hitelesen megjeleníteni a könyvbeli mesehőst. A legjobbakat díjazzuk. Az értékelésnél emeli a pontszámokat, ha a tanuló ismer olyan népi játékot, melyet a szünetben megtaníthat a többieknek. A részvétel feltétele a bejelentkezés (név, iskola, osztály) telefonon (0753073489) vagy személyesen 15,00 óráig szeptember 16-26 között.
Kíváncsian várjuk a vállalkozó kedvű mesehősök jelentkezését!

2016. szeptember 27., kedd

A KÖNYVTÁRAK HELYISMERETI SZEREPÉRŐL TANÁCSKOZTAK A ROMÁNIAI MAGYAR KÖNYVTÁROSOK XI. VÁNDORGYŰLÉSÉN




A könyvtárak helyismereti szerepét és feladatait helyezte a középpontba a Romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése és szakmai konferenciája. A vándorgyűlés a hazai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet szakmai érdekképviseleti szervezetünk, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez, a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár társszervezőként járult hozzá idén a konferencia sikeréhez. Gyimesközéplokon 2016. szeptember 22-23. között került sor a szakmai találkozóra, több mint félszáz résztvevővel. A kétnapos rendezvényt a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatta.

 A romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei-, városi- és egyetemi könyvtárak munkatársai mellett idén is jelen voltak a Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárak képviselői, a községi könyvtárakat főként a Hargita megyeiek képviselték. Meghívottként részt vett a vándorgyűlésen Magyarországról a Csongrádi Városi Könyvtár küldöttsége.
A konferencia munkálatait Kopacz Katalin-Mária, a RMKE elnöke nyitotta meg, majd Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a vendégeket. „Jó látni, hogy mindenfele élnek a könyvtárak. A helyismeret kézen fogva jár a lokálpatriotizmussal, ezért is jó az idei téma. Aki ezzel foglalkozik, az kötődik a hazájához." – emelte ki a tisztletbeli elnök.
A hivatalos köszöntőbeszédek után a konferencia két napja alatt Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársának szakszerű moderálása biztosította az előadások és beszélgetések gördülékeny lezajlását. Házigazdaként Mihók Edit, a Gyimesközéploki Községi Könyvtár munkatársa szólt a résztvevőkhöz, betekintést nyújtva A gyimesi hegyek kőből vannak rakva... című kötet elkészülésének részleteibe is.
„A könyv a legértékesebb információforrás, hiszen tárolható, visszakereshető. Ennek a konferenciának az a különlegessége, hogy tapasztalatot tudunk cserélni, információkat tudunk gyűjteni, és van lehetőségünk egymástól tanulni" – emelte ki. Ezt követően a meghívott Gyimes-kutatók kaptak szót. Halász Péter néprajzkutató előadása révén a jelenlevők betekintést kaphattak Gyimes történetébe és néprajzába. Az 1960-as években kezdődött honismereti mozgalomról is beszélt Halász Péter, kiemelte, hogy a néprajz, műemlékvédelem és történelem kérdéseit is magába foglaló honismereti munka egyedülálló módon Magyarországon kapcsolódott össze. A kutató szerint a helyismereti munka az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. A beszélgetés során Tankó Gyula néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros, valamint Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesekről szóló helytörténeti-néprajzi témájú köteteit is megismerhették, végül filmet is láthattak Gyimesközéplokról. 
A konferencia a könyvtárak munkatársainak előadásaival folytatódott, a résztvevők betekintést kaptak különböző méretű és típúsú hazai könyvtárakban – megyei, városi és községi, valamint az iskolai és egyetemi könyvtárakban – végzett helyismereti munkába. A legtöbb előadás az egyes könyvtárak helyismereti tevékenysége területén elért eredményekről, kezdeményezésekről, megvalósítósokról, jó gyakorlatokról számolt be. Szó esett arról is, hogy a helyismereti tevékenységet is folyamatos kihívások elé állítja a digitális világ, és a globalizáció hatása is érvényesül. Ugyanakkor az információs technológia, az internet a helyismereti munka új irányait is meghatározza. Az internet révén a könyvtár falain kívül, a távoli használók számára, széles körben is elérhetővé válhatnak a helyismereti tevékenység eredményei. Az elért eredmények mellett kihívásokról és problémákról is szó esett a két nap beszélgetései során.
A vándorgyűlés előadásai és hozzászólásai alapján körvonalazódott, hogy a hazai könyvtárak igyekeznek tevékenységükbe beépíteni a rendszeres helyismereti munkát. Mihók Edit gyimesközploki könyvtáros munkája is páldázza, a helyi könyvtáros lehet a település helyismereti tevékenységének mozgatója. Könyvtárosként részt vállalt Gyimesközéplok monográfiájának összeállításában, meggyőződése, hogy az iskolai oktatásba is be kell vinni a helyismereti-helytörténeti foglalkozásokat, hogy a gyermekek, a fiatalok is ismerjék a település értékeit, hagyományait, saját gyökereiket.
A gyergyószentmiklósi városi könyvtár munkatársai, Poráczki Judit és Sándor Margit előadásából kiderült, hogy az intézményben, miután felismerték, hogy van igény rá, 5-6 éve kezdték rendszeresen gyűjteni a Gyergyói-medencére vonatkozó helyismereti kiadványokat, és odafigyelnek a helyi információk feltárására is.
Az iskolai könyvtárosok munkájába is beépül a helytörténet, a honismeretre nevelés. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa azt mutatta be, hogyan próbálja az iskolai könyvtári órákon és különböző tevékenységek, kiállítások, vetélkedők, előadások révén a diákok körében megismertetni saját iskolájuk történetét, értékeit, nagy személyiségeit.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa, Kiss László olyan rendhagyónak mondható iskolai könyvtári tevékenységekről számolt be, amelyeket az iskolai vallásóráktól távol maradó gyerekek könyvtári foglalkoztatása során alakított ki, figyelembe véve a gyerekek életkorát. Például kihasználva a mai gyermekek érdeklődését, okostelefonos applikációk segítségével oktatja helytörténetre is a tanulókat.
A konferencia második napjának előadásai során az egyetemi könyvtári kutató-tevékenységbe is betekintést kaptunk, a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár munkatársainak előadásai révén. Gurka Balla Ilona előadása a kolozsvári BBTE könyvtárszakos diákjainak az utóbbi tíz évben végzett helytörténeti kutatásait ismertette. Az előadó kiemelte, hogy a kolozsvári egyetem keretében a könyvtártudományi szak segítséget kíván nyújtani a helytörténeti munka hatékonyságának növeléséhez, ezért is támogatja a diákok helyismereti bibliográfiai kutatásait. Okos Okos-Rigó Ilona nyugalmazott könyvtáros Nyárádi Erasmus Gyula botanikus életéről és munkásságáról tartott előadásában hangsúlyozta, a hazai növényvilág nagy kutatójónak életműve a helyismereti kutatások területén is hasznosítható, fontos forrást jelenthet.
Szegedi Éva, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, doktorandusz, kutatási témájának eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Egy 19. századi főúri könyvtár helytörténeti szerepe című előadásából Gróf Mikó Imre könyvtárának összetételéről kaptunk képet, megtudhattuk, hogy a gyűjtemény nagyobb része az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárába, majd onnan az 1872-ben megalakult Ferencz József tudományegyetem könyvtárába került.
Kelemen Katalin előadása a csíkszeradai Kájoni János Megyei Könyvtárban végzett helyismereti tevékenység helyzetéről, céljairól számolt be. Az intézmény menedzsmentje prioritásként kezeli a regionális-lokális tartalmak online közzétételét és szolgáltatását. Az adatbázisok közvetítik a helytörténeti-, helyismereti kutatások eredményeit, segítik a helyismereti tájákozódást. A kialakított internetes felület révén, a korábbi helyismereti munkára alapozva 2016-ban két regionális tartalmú adatbázis építése és közzététele kezdődött el: a Hargita megyei személyiségek adatbázisa és a Hargita megyei helyismereti adatbázis, a régió kulturális és természeti értékeinek megjelenítése céljából. Az adatbázisok a könyvtár honlapjához kapcsolódva online elérhetők, a tartalom feltöltése, bővítése viszont még hosszú távú folyamat.
Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros a Mesélő falu című pályázat során a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított előadása zárta a második nap előadásainak sorát. A könyvtáros rendkívül érdekesen mesélt az idős csíkszentdomokosiak „mesévé szépült élettörténeteiből". „Szükség van a mesélőkre, fontos, hogy meséltessünk és továbbadjuk a hallotakat, hogy,megőrizzük értékeinket" – zárta előadását a könyvtáros.
Összegzés:
A vándorgyűlés lehetőséget teremtett arra, hogy az előadások és beszélgetések során képet kapjunk azokról a kihívásokról, illetve lehetőségekről, feladatokról, eredményekről és megvalósításokról, fejlődési irányokról, amelyek a hazai könyvtárak helyismereti tevékenységét is érintik.A résztvevő könyvtárosok egyetértettek abban, hogy a helyismereti munkát és információszolgáltatást a könyvtári tevékenység és tájákoztató munka szerves részének tekintjük, amely valós, létező használói igényekre válaszol. Hiszen a könyvtárak elősorban a helyi közösséget szolgálják – fontos tehát, hogy szerepet vállaljanak a közösség értékeinek megőrzésében, feltárásában és közzétételében.
Bármennyire különböznek egymástól az egyes könyvtárak sajátos problémái, vannak közös olyan törekvések, amelyek fontosak mindannyiuk számára, ilyen a közzösségi értékek megőrzése és közzététele. Egymás munkáját megismerve, a résztvevők megerősítést, biztatást kaphattak, hogy visszatérve mindennapi feladataikhoz, erőt merítsenek, tudva, – bármilyen típusú és méretű, könyvtárban dolgozzunk – nem hiábavaló a közösség szolgálatában végzett munka.




2016. szeptember 23., péntek

ZENÉS EMBERSZABÁS – HERCZKU ÁGNES, LACKFI JÁNOS ÉS SINHA RÓBERT KÖZÖS ELŐADÁSA

2016. szeptember 27., kedd, 18.00 óra 
Helyszín: a Csíki Mozi nagyterme
Zenés emberszabás című közös műsorával Csíkszeredában is bemutatkozik Lackfi János költő, Herczku Ágnes népdalénekes és Sinha Róbert gitárművész.
Az előadók a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében érkeznek székelyföldi körútra, amelynek állomásai Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda.
A jegyek ára 10 lej, elővételben vásárolhatók a Csíki Játékszín pénztáránál, vagy egy órával az előadás kezdete előtt a helyszínen.
Bővebben lásd alább: 
"Közel huszonöt év házasság, hat gyermek, egy unoka, két angyalka, egy asszony, egy Isten. Lackfi János elhangzó versei ennek a földi anyagból gyúrt, égi összetevőkkel is „megbolondított" történetnek egyes állomásai. A szerző Emberszabás című, idén ősszel CD-melléklettel megjelenő kötete beszél a nagycsaládos lét extrémsportjáról, az egy asszonyban lakozó ezer asszonyról, a hiányban jelenlévő teljességről, humoros botladozásainkról és áhítatos összeborulásainkról. Mai zsoltárok is egyes versek, férfihangra, érzelmesek, dühösek, robbanékonyak, esendők."
„Nap mint nap szabjuk egymást, elvárásaink vannak, a férfi szabásmintájához kell passzolnia a nőnek, a nő szabásmintájához a férfinak. Mert különben... Mert különben jön az, ami élet, ami huzavona, ami szemrehányás, ami bezzegelés, ami így se jó, úgy se jó – mégse lehet élni nélküle."

2016. szeptember 21., szerda

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA: EGY ELFELEDETT MAGYAR ÍRÓNŐ REGÉNYÉRŐL



Szeptember harmadik hétfőjén újra találkoztak a könyvtárban működő Olvasókörtagjai, ezúttal a huszadik század egyik neves nőírója, Földes Jolán újrafelfedezése szerepelt a találkozó naprindején. Cseke Gábor vitaindítójában ismertette a sokáig külföldi emigrációban élő szerző 1936-ban megjelent sikerkönyvét, A halászó macska uccája című regényt, amely miután megnyerte a londoni Pinker könyvkiadó cég nemzetközi regénypályázatát, több mint egytucat nyelven jelent meg.

2016. szeptember 19., hétfő

LÁZADÓ MUGLIK A KÖNYVTÁRBAN – OLVASÓKÖR TINIKNEK



Lázadó muglik néven idén április óta működő diák-olvasókör tagjai a nyári vakáció ideje alatt is találkoztak a könyvtárban, hogy megbeszélhessék egymással friss olvasmányélményeiket. A diákok számára indított olvasókör moderátorai, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok szeptembertől minden hónap harmadik keddjén várják az érdeklődő diákokat a jó hangulatú beszélgetésekre. A következő találkozó időpontja szeptember 20., kedd, 17 óra.
Az olvasásra ajánlott művek megtalálhatók a könyvtár kölcsönző részlegén, ugyanitt személyesen  lehet tájákozódni az olvasókört vezető könyvtárosoknál

2016. szeptember 16., péntek

EGY ELFELEDETT MAGYAR ÍRÓNŐRŐL – AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör szeptember szeptember 19-én, hétfőn 16. 30 órára hirdeti meg újabb találkozóját, – ezzel jelezve az őszi idény kezdetét a kéthónapos szünet után. A találkozóra ezúttal is minden érdeklődőt szeretettel várnak a könyvtár előadótermébe! Ezúttal a huszadik század egyik neves nőírója, Földes Jolán újrafelfedezése szerepel a napirendben. A sokáig külföldi emigrációban élő szerző elfeledett sikerkönyve, az 1936-ban írott A halászó macska uccája című regény több mint egy tucat nyelven jelent meg annak idején, miután megnyerte a londoni Pinker könyvkiadó cég nemzetközi regénypályázatát. Cseke Gábor vitaindító olvasónaplója megtalálható az Olvasókör honlapján, 
Bővebben: 
A regény számos kiadást ért meg – külföldön is –, össz-példányszáma jóval meghaladta a millió példányt. Ennek ellenére, a korabeli vezető kritika (mindenek előtt a Nyugat folyóirat) fanyalgását követve, az irodalomtörténet nem vett tudomást Földes Jolánról, aki írt még ugyan néhány újabb magyar regényt, de Angliában letelepedve, Yolanda Clarent néven szabályosan angol íróvá vedlett, s 1963-ban bekövetkezett haláláig szorgalmasan gyártotta angolul irt lektűrjeit, melyek közül néhány sikeres filmforgatókönyvként is bevált.
A magyar könyvkiadás több ízben is megpróbálta Földes Jolán elfeledett regényírói termését visszaemelni a köztudatba, de a próbálkozás mindeddig mérsékelt sikerrel járt. Az olvasóköri megbeszélés azt célozza meg, hogy tudatosulhasson a mai olvasóban:
„A halászó macska uccája, bár ízig-vérig magyar regény, sorsa és mondanivalója révén kiszakadt a magyar irodalomból: azt mondja el egy magyar háromgyermekes, kivándorolni kényszerült, hontalanná vált magyar családról, ami bárkivel és bárhol megtörténhetik a világon. (És mint látjuk, meg is történik.) Nem részletez, nem sztorizik, a mélyre ásás is távol áll tőle, viszont ahogyan az iró elmeséli a családtagok és legközelebbi ismerőseik több évtizedes történetét, a rájuk törő és sorsukra visszahulló történelemmel együtt, az gondolatokat ébreszt. A könyvben nyoma sincs az írói nagyot mondásnak, helyenként a szöveg akár közhelyesnek is tűnhet, de csak azért, mert konstrukciójában minimalista és a mesélést tartja egyedül mérvadónak. Sűrű szövésű történetében folyamatosan egymást követik a füveskönyvek mindent megvilágító bölcsességével vetekedő részletek, élethelyzetekből kibomló megállapítások, amelyek elkerülik a szájbarágást, a sarkításokat és ha logikájuk mentén végiggondoljuk őket, akár tanulsággá is válhatnak."

NÉPMESE NAPJA: BENEDEK ELEK MESEFIGURÁI ELEVENEDNEK MEG A KÖNYVTÁRBAN






A Magyar Olvasótársaság (HUNRA) felhívására válaszolva a Kájoni János Megyei Könyvtár tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a Népmese Napját szeptember 30-án, nagy meseírónk, Benedek Elek születésnapján, Idén ezt az alkalmat a kisbaconi Bodvaj Egyesület tulajdonában lévő, Benedek Elek meséit megelevenítő mesefigurák és illusztrációk kiállításával ünnepeljük. A kiállítás anyaga 2016. szeptember 19 – október 9 között ingynesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.

A következő mesékből származnak a kiállított mesefigurák: Kalászmese, Az okos lány, Többsincs királyfi, Három kívánság. Bolond Jankó, Rózsát nevető királykisasszony, Az égig érő paszuly, Furulyás Palkó, Ördög Rózsa, A só.

2016. szeptember 15., csütörtök

AMERICAN SHELF - AMERIKAI KÖNYVESPOLC FELAVATÁSA A KÖNYVTÁRBAN






Értékes könyvadománnyal gazdagodott a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az American Shelf – Amerikai Könyvespolc ünnepélyes átadása alkalmából az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm úr látogatott a Kájoni János Megyei Könyvtárba 2016. szeptember 12-én.
Az American Shelf egy 128 címből álló könyvadomány, amelynek 2593 dollár az összértéke.  Az American Shelf állományában szak- és szépirodalmi művek (klasszikus és kortárs amerikai irodalom, gyermekirodalom), valamint az angol nyelv tanulásához szükséges módszertani munkák találhatók.  Az ajándékot Hans Klemm nagykövet adta át, az avató ünnepségen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke,  Barti Tihamér alelnök, valamint Andrei Jean Adrian, Hargita megye prefektusa.
Az átadás alkalmával az Amerikai Egyesült államok bukaresti nagy követe, Hans Klemm úr és a vendégek megtekintették a könyvtár részlegeit. Kopacz Katalin Mária könyvtárigazgató köszönte meg az adományt,
Hans Klemm nagykövet elmondta, ez az első alkalom, amikor Hargita megyébe látogat, örömet okoz számára, hogy értékes ajándékot adhat az ittenieknek. Bátorította a jelenlévőket, hogy olvassák a kapott könyveket, kiemelte a szeptember 11-i terrortámadásról szóló kötetet. 
„Bátorítanunk kell – elsősorban a fiatal – generációkat minél több amerikai mű olvasására, mert sokat tanulhatunk belőle. Közös értékünk a szabadság, a demokrácia, amit mindig újra kell tanulni, és ezekből a könyvekből ez tanulható. A szabadságért való küzdelemhez lelkesedés is kell, olyanfajta lelkesedés, ami elődeinkben volt 1848-ban vagy 1956-ban, vagy az amerikai népben 1776-ban. Ahogyan az amerikaiak által is nagyra tartott, 120 éve született Márton Áron püspök fogalmazott: „Erőnk a lelkesedés. És ez mindenható!” Azt is agyunkba véstük, amit George Washington mondott: „Lehetetlen egy nemzetet Isten és a Biblia nélkül jól kormányozni.” Ennek jegyében munkálkodunk Hargita megyében, ennek jegyében működünk együtt felekezeteinkkel. Közösségünk egyik fő értéke a hit, amelyet nem hagyott el napjainkban sem” – hangzott el Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének beszédében
Az átadást követően kerekasztal beszálgetésre került sor a könyvtárban, ahol az amerikai nagykövet válaszolt az újságírók kérdéseire. Hans Klemm a megyéről, a székelységről alkotott tapasztalatairól beszélt. Kifejtette, Kovászna megyébe is ellátogatott korábban, így lehetősége volt megtapasztalni, hogy Székelyföld különbözik az ország többi részétől, pozitív benyomása van Hargita megyéről. A nagykövet véleménye szerint a székely népnek történelme van, büszke, harcos, védelmező nép. Az aktuális problémákra alapozva az újságírók a kisebbségi kérdésről is érdeklődtek a nagykövettől, aki elmondta számos más térségben is szembesülnek ezzel a problémával, védeni, tisztelni kell a kisebbséget.
Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban milyen kapcsolat fog kialakulni a megyével, azt válaszolta, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtárral kialakult kapcsolat az alapja lehet annak az együttműködésnek, amely a megye kulturális és oktatási fejlődését szolgálja. Valamint az elöljárókkal való találkozás folytatásaként közös terveket alkothatnak a megye gazdasági fejlődése érdekében
Az Amerikai Könyvespolc kötetei a továbbiakban bekerülnek a könyvtár állományába, hogy tanárok, diákok és minden érdeklődő rendelkezésére álljanak.