2017. szeptember 18., hétfő

MESEBÖLCSŐ – Csernik Pál Szende székely mesemondó lábbábos előadása

 „A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére.” vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó, a Lábita Színház bábosa, aki szeretettel vár minden mesekedvelő családot, kicsiket és nagyokat, MESEBÖLCSŐ címú előadására, 2017. szeptember 21-én, csütörtökön délután 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Magyarországon élő Csernik Pál Szende nem csupán mesemondó, hanem lábbábos, aki ízes székely beszédével és a lábára húzott bábok életre keltésével varázsolja el közönségét: „A bábok összenőttek a meséléssel, úgy belefonódtak, hogy egymás nélkül árván maradnának. Kicsit úgy érzem, hogy két felem van: a bábos és a mesemondó. E kettő egyet alkot bennem, és jöhet egy kert vagy egy színpad."

SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER: CSEMPÉSZÁRU – könyvbemutató és közönségtalákozó




 
Szakács István Péter író lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívottja, a 2017. szeptember 20-án, szerdán 17 órától kezdődő közönségtalálkozón mutatják be a szerző Csempészáru című prózakötetét, amely Vida Gábor szerkesztésben a csíkszeredai Bookart Kiadónál jelent meg tavaly év végén. A találkozón Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője beszélget a szerzővel.
A Székelyudvarhelyen élő Szakács István Péter mintegy húsz esztendeje jelen van a kortárs magyar prózairodalomban, a Siklódy Ferenc által illusztrált Csempészáru immár a nyolcadik kötete. A szerző apokrif írásoknak nevezi a kötet szövegeit. Történetei három tematika köré épülnek, kérdéseket fogalmaz meg bennük az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit ábrázolja. Bővebben alább: 


„Apokrif az, amit eltitkolnak, ami törvényen kívül áll. Változat, lehetőség, tiltott gyümölcs. E könyv írásai ilyenek, legyen az mese, bibliai történet vagy éppenséggel Szindbád-novella. Olyasmiről szólnak, ami ősidők óta izgatja az embereket." – áll a kötet borítóján.
Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957) prózaíró, irodalomtörténész, publicista, Steven Cook írói álnéven is publikált. Szülővárosában érettségizett 1976-ban, 1984-ban a kolozsvári BBTE bölcsészkarán magyar–francia szakos tanárként diplomázott. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára. 1992-ben irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. Első írását 1982-ben az Igaz Szó közölte. Novellákkal szerepelt folyóiratokban és antológiákban. 1990–93 között az Ablak című folyóirat társszerkesztője, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője.
1994-ben Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban elnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Korábbi kötetei: Francia tavasz. Novellák. (Mentor, Marosvásárhely, 1996); A belga utazó. (Mentor, Marosvásárhely, 2001); Szavak prérijén. A kanadai magyar irodalom egy évszázada (Polis, Kolozsvár, 2002); A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely 2002);
Jerikói lonc. Új elbeszélések ( Kráter, Pomáz, 2003); Le nem hallgatási botrány. (Válogatott publicisztikai írások. Csíkszereda, 2007). Elízium panzió. Történetek Kornis Dániel körül (Bookart, Csíkszereda, 2013).
Interjú Szakács István Péterrel. Bárka Online

KAPONAY RÉKA: AZ ŐRZŐ HAJNALA - könyvbemutató




Egy világutazó fiatal lány különleges regénye az álmaink fontosságáról
Kaponay Réka valóra váltotta mindazt, amiről a vele egykorúak álmodni is alig mernek: 16 éves korára 6 kontinens több mint 35 országában járt, mindennapi tapasztalata, hogy az életünk egy nagy utazás, és már egy saját regénnyel is büszkélkedhet.
A magyar származású ausztrál lány szüleivel és ikertestvérével 2012 óta járja a világot. Élményei hatására írta meg első regényét, Az Őrző hajnalá-t, amellyel arra szeretné bátorítani a fiatalokat, hogy merjenek kilépni a megszokásokból, és valósítsák meg álmaikat. Kaponay Réka regénye először angol nyelven jelent meg 2016 tavaszán, azóta viszi e különleges történet hírét a nagyvilágban. Friss interjú Kaponay Rékával:  Még csak 16 éves, de elképesztő kalandokon van túl a magyar lány
Az ifjú írónő Hargita megyébe is ellátogat, három helyszínen is találkozik itteni olvasóival, a csíkszeredai fiatalok a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatnak Kaponay Rékával, a 2017. szeptember 19-én délelőtt 10 órai kezdettel tartott közönségtalálkozón. Bővebben a könyvről: 
A világokon és idősíkokon átívelő fantasy kalandregény a látszólag csendes, andalúz kisvárosban, Arcos de la Fronterában játszódik. A település megdöbbentő titkot rejt. Olyan titkot, amelynek napvilágra kerülése alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit eddig a világunkról tudni véltünk.
A rejtély kulcsa Füko, a két és fél éves patterdale terrier, akit különleges feladata és szerepe más világokon átívelő kalandokba sodor: meg kell védenie a világot a rémálmok igájába hajtó, ősi, gonosz erőktől.
Az Őrző hajnala hátborzongatóan izgalmas utazásra hív a fantázia birodalmába.
Már világszerte számos rajongója van, most pedig végre a magyar olvasók is megismerhetik a regényt és hihetetlenül fiatal, világlátott szerzőjét.
„Csodálatosan megírt, rendkívül sokrétű és különleges történet. Hihetetlen, hogy ilyen fiatal a szerzője!"
Kingsley Dennis, a Főnix generáció írója
„Leteszed a könyvet, de veled marad a kétely: vajon ébren vagyunk, vagy álmodunk?"
Kaponay Réka
A kötet angol nyelvű trailere

AZ OLVASÓKÖR SZEPTEMBERI TALÁLKOZÓJA: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében




Az Olvasókör idei őszi idényét 2017. szeptember 18-án, hétfő délután 16.30-kor nyitjuk, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az irodalmi értékű naplók megismerését folytatva szeptemberi megbeszélésünk témája: Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja és munkássága apokrif naplója tükrében. A felvezetőt Cseke Gábor író tartja:
''A jeles személyiség mélyebb megértéséhez segít hozzá az az apokrif napló, amelynek szerzője a francia Bernard Le Calloc'h tanár úr, szenvedélyes Kőrösi kutató, aki maga is szorgalmasan ápolja a nagy utazó szellemiségét. máig több száz tanulmányt, beszámolót, dolgozatot írt róla, mintegy előmunkálatként ahhoz az elképzelt naplóhoz, amit Kőrösi Csoma Sándor tudósi elfoglaltsága miatt már nem tudott papírra vetni, ám kellő hozzáértéssel kihámozhatónak tűnt levelezéséből, feljegyzéseiből, cikkeiből és tanulmányaiból.''
Az ajánló teljes szövege elérhető az Olvasókör honlapján.
Érdemes átolvasni a Kőrösi Csoma Sándorról szóló irodalomnak szentelt különoldalt a kör honlapján:
Kőrösi Csoma Sándor nagy kalandja

2017. szeptember 11., hétfő

EGYHÁZTÖRTÉNELEM, PÁPÁK, KERESZTÉNYSÉG – GOMBOS ZOLTÁN CSABA BÉLYEGKIÁLLÍTÁSA

Egyháztörténelem, pápák, kereszténység címmel nyílik meg Gombos Zoltán Csaba bélyegkiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A 2017. szeptember 13-án, szerdán délután 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitón Ft. Bilibók Géza tusnádfürdői plébános beszélget Gombos Csaba Zoltán bélyeggyűjtővel, a kiállítás szervezőjével.
A rendezvényen fellép a Csíkcsicsói Lányschola, támogató a Csíkcsicsói Közbirtokosság.
Gombos Zoltán Csaba 1977-ben született Marosvásárhelyen. Tanulmányait szülővárosában kezdte, a középiskolát Gyulafehérváron, felsőfokú tanulmányait pedig Magyarországon (Szegeden) végezte, és Kolozsváron diplomázott. Teológiai végzettsége mellett több idegen nyelvet tanult, de tetszését legjobban az olasz nyelv nyerte el, és ezt sajátította el olyan szinten, hogy szakmai pályafutását fordítóként, tolmácsként és nyelvtanárként kezdte. Jelenleg négy gyerekes családapa, Csíkcsicsóban tevékenykedik katolikus kántor-karnagyként és plébániai kisegítőként.
A „bélyegészet tudományával" már kisgyermek korában megismerkedett, édesapja is bélyeggyűjtő volt, heti rendszerességgel jártak bélyegklubba, ahol adtak-vettek, beszélgettek az újdonságokról, katalogusokról, árfolyamokról. Így már gyermekkorában megtanulta, hogyan kell bánni a bélyegekkel, hogyan kell katalogizálni őket, mit érdemes, és hogyan kell gyűjteni, mi az, ami értékes.
A kiállításon látható gyűjteményt 2007 körül kezdte el gyűjteni. Vallásos tematikájú könyvek olvasása, kiállítások érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy mintegy hitvallásként, keresztény misszióként, tanúságtételként megmutassa gyűjteményének egy részét.
Elmondása szerint a bélyegészet gyakorlatilag az élet minden területét átöleli, amit lehet ábrázolni, azt megtaláljuk bélyeg formájában is, legyen szó történelemről, művészetekről, sportról, állat- és növényvilágról, hírességekről, mesevilágról, és lehetne sorolni. A mostani kiállítás a vallásról szól, rendkívülisége és Erdélyben talán egyedisége – ilyen formában – mindenki számára kellemes élményt nyújthat.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.

2017. augusztus 30., szerda

PEER KRISZTIÁN: 42 – közönségtalálkozó

Peer Krisztián magyarországi költő, forgatókönyvíró, dramaturg lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a 2017. szeptember elsején, délután öt órárakor kezdődő közönségtalálkozón. A szerző legutóbbi, 42 címmel megjelent, nagy visszhangot kiváltó verseskötete áll a találkozó középpontjában, a meghívott beszélgetőtársa Tamás Dénes sepsiszentgyörgyi író, egyetemi oktató lesz. A sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásának meghívottjaként érkezik Peer Krisztián Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is találkozhatnak vele olvasói. A találkozók támogatója a budapesti Szépírók Társasága.
A Petőfi-, Déry Tibor- és Füst Milán-díjas Peer Krisztián 1974-ben született Dorogon, tizenévesen már publikált, húszéves volt, amikor, 1994-ben, első könyve, a Belső Robinson megjelent, a kötet közönség- és szakmai sikert aratott. Három év múlva újabb emlékezetes könyv, a Szőranya követte, 2002-ig a szerző még két verseskötettel jelentkezett (Név, 1998; Hoztam valakit magammal, 2002).
Az idei Könyvhétre jelent meg 42 című verseskötete a Jelenkor kiadónál, Mocsár Zsófia rajzaival, fotóival, a kötet szerkesztője: Borsik Miklós. Visszatérő kötetében az alanyiság határait feszegeti. Barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Mocsár Zsófia látványtervezőnek a halála után a kötet, amit addig szerkesztett, hirtelen más lett. Késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy Zsófi meghalt. Peer visszatérését a könyv mottójának is tekinthető nyitóbekezdés foglalhatná össze leginkább: „Dehogynem veszhet el. / Dehogynem baj, hogy elveszett. / Dehogy veszhet el egészen." (a Könyvesblog nyomán).
Peer Krisztián 42 című kötetéről a Bárkaonline oldalán olvasható kritika.

Itt olvashatunk bele a kötetbe
.

2017. június 26., hétfő

UTAZÓ KÖVETEK: Magyarországi irodalmi lapok erdélyi találkozója

A mai magyar irodalom kérdései, a kortárs magyar irodalmi folyóiratok és lapok szerkesztése, kiadása lesz a témája a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. június 28-án, szerdán 17 órakor kezdődő irodalmi estnek és közönségtalálkozónak. A meghívott beszélgetőpartnerek rangos kortárs magyar irodalmi lapok szerkesztői, "az irodalom utazó követei": Ágoston Zoltán (Jelenkor), Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy). Moderátorként Murányi Sándor Olivér író beszélget a meghívottakkal a mai magyar irodalmi folyóiratok helyzetéről, az irodalmi lapszerkesztés és kiadás kulisszatitkairól.

2017. június 23., péntek

Elfeledett lovaslegendáink – Cseri Dávid könyvbemutatója




Cseri Dávid, magyarországi lovas író, a Lovas Nemzet rovatvezetője és az Epona Spanyol Lovasiskola munkatársa Erdélybe látogat, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is tart könyvbemutatót.
Elfeledett lovaslegendáink – Örkénytábortól a tengerentúlig címmel 2016. áprilisában jelent meg Cseri Dávid harmadik könyve. Az Erdélyi Lovas Egyesület szervezésében az erdélyi lovasok, olvasók vetítéssel, elbeszélésekkel egybekötött könyvbemutatón ismerhetik meg a szerzőt és vásárolhatják meg a kötetet. Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, 2017. június 27-én, kedden 17 órára várjuk a bemutatóra az érdeklődő közönséget.

2017. június 19., hétfő

Tuzson Edit Ásó, kapa s a piszkavas című könyvét mutatták be a könyvtárban









Tuzson Edit Ásó, kapa s a piszkavas című könyvének bemutatójára nagyon sokan jöttek el a könyvtárba 2017. június 14-én délután. A csíkszeredai elsőkönyves szerző könyvének alcíme 77 kép egy házasságból. Az esemény házigazdájaként Bedő Melinda köszöntötte a vendégeket, a kötetről dr. Dósa Zoltán író, pszichológus, egyetemi tanár beszélgetett a szerzővel. A bemutató oldott-közvetlen és humoros hangulatát Nagy Lóránt gitárjátéka és a Bartalis Gabriella színmévésznő által felolvasott írások tették teljessé.
A gitárjáték és felolvasás mellett a beszélgetés során érdekes gondolatok hangzottak el  a házasság problémás oldalairól és szépségeiről is, amelyről a szerző őszinte hangon vall a kötet  rövid írásaiban, a férfi és női agy működésének különbségeiről is szó esett. A bemutató végén sokan dedikáltatták könyvét a szerzővel.
A sajtóban a rendezvényről:
Keresztes Bea:  A házasság kérdésére nincs jó válasz. Hargita Népe, 2017. június 15.




2017. június 14., szerda

GÁL ELEMÉRRE EMLÉKEZTÜNK - az Olvasókör találkozója



Az Olvasókör júniusi találkozóján a Kájoni János Megyei Könyvtárban Gál Elemérre (1929- 2007), a zsögödi születésű íróra, tanárra, szerkesztőre emlékeztünk. Az író halálának tizedik évfordulója adott alkalmat a megemlékezésre. Bár életútja más vidékekre vezette Gál Elemért, nem szakadt el soha a szölőföldtől, lélekben itthon maradt. Beszámoló a könyvtár honlapján:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/…/gal-elemerre-emlekeztunk-…

2017. június 13., kedd

Lauren Frankel: Adevăr sau provocare



Romanul "Adevăr sau provocare" de Lauren Frankel a apărut în anul 2015, cu titlul original în limba engleză „Hyacinth Girls”. În anul 2016 a apărut versiunea în limba română, la editura Trei, tradusă şi adnotată de Bogdan Coşa.

Titlul original se referă mai mult la personaje, în timp ce titlul acordat de către traducător are legătură strânsă cu acţiunea romanului. Ambele titluri sunt potrivite, dar cititorul versiunii în limba română are şansa de a le corela, mulţumită intervenţiei inspirate a traducătorului.

„Adevăr sau provocare” este o carte care îndeamnă la atenţie faţă de cei din jurul nostru, fie rude, prieteni, colegi, cunoscuţi sau chiar şi necunoscuţi. Acordând atenţie, reuşim să ne apropiem de cunoaştere, atât cititorul adult, cât şi cititorul adolescent, fiecare în felul său. Lectura romanului este potrivită atât pentru adolescenţi, cât şi pentru adulţi. Pentru adulţi poate constitui o redescoperire a experineţei proprii, iar pentru adolescenţi,  o revelaţie a lumilor paralele. Adultul şi adolescentul se pot adânci fiecare în lumea lor, pot recepta romanul la nivelul propriu de cunoaştere şi experienţă. Pot să desemneze inclusiv personajul principal şi să se concentreze pe oricare dintre firele acţiunii.

Unul dintre fire poate să fie constituit din şirul de întâmplări prin care trece o tânără de treisprezece ani la şcoală, acasă şi în cercul de prieteni. Se vorbeşte deschis despre lucruri ascune, care rareori ies la iveală, acoperite fiind de reguli şi convenţii.
Alt fir poate să fie devenirea adultului, privind în urmă până la vârsta adolescenţei, evocând gândurile şi sentimentele de atunci şi judecând în acord cu vârsta şi experienţa adultului.
Autoarea îşi dovedeşte măiestria şi prin felul cum împleteşte aceste două fire precum şi prin realismul şi sensibilitatea prezentării interacţiunii personajelor de diverse vârste.
Deosebit de frumoasă este metafora copacului prezentat ca izvor de forţă, rezistenţă şi element de protecţie. Găsim în roman iubire necondiţionată, înţelegere totală şi ocrotire dusă la extrem. Altă calitate a romanului este tratarea nuanţată şi profundă a relaţiei dintre victimă şi agresor, a adevărului perceput de către fiecare şi a celui agreat de societate.
Cunoaşterea dobândită duce în finalul romanului la schimbarea în bine şi la capacitatea de acţiune. Personajele principale supavieţuiesc unei perioade extrem de dificile, din care ies călite, intărite, capabile să ofere sprijin celorlaţi şi să acţioneze eficient în interesul propriu.

Întrebarea „Tu îţi cunoşti copiii?” se va întipări în memoria cititorului adolescent şi adult, şi le va ghida comportamentul în cea mai bună direcţie posibilă. Autoarea, educator şi bibliotecar de profesie, împărtăşeşte din experienţa profesională proprie, dovedind în acelaşi timp calităţi de scriitor care merită aprecierea publicului.



Meg Medina: Fata care a îmblânzit vântul





Romanul Fata care a îmblânzit vântul”, de Meg MEDINA, a fost publicat în Statele Unite, în anul 2012, cu titlul original The Girl Who Could Silence the Wind. Cartea a apărut în limba română doi ani mai târziu, în 2014, la editura RAO, tradusă de Cristina Barbu.

Cititorul pragmatic, văzând doar titlul în sine, se poate gândi la un personaj tânăr, la o fată care să fie geniu al tehnologiei.
Cititorul predispus la abordări romanţate, datorită acestui titlu, se poate gândi la realizarea imposibilului. Lectura romanului oferă prilej de cugetare despre autocunoaştere şi relaţionare cu cei apropiaţi, despre încrederea în sine şi aşteptările celorlalţi. În acest context, posibilul şi imposibilul au sens doar raportat la viaţa fiecăruia, iar veriga de legătură suntem noi înşine.

Personajul principal al romanului este prezentat din primele clipe ale vieţii sale prin formulări paradoxale şi, în acelaşi timp, deosebit de frumoase:
„Din momentul în care Sonia Ocampo sosi pe lume, vânătă şi tremurând, speranţele, visurile şi temerile celorlalţi au cântărit greu pe umerii săi.”
„Blestemul se abătu fără niciun avertisment asupra vieţii Soniei Ocampo, înainte ca ea măcar să se fi născut, deghizat în noroc.”

Romanul oferă prea puţine indicii pentru precizarea locului acţiunii. Întâmplările se petrec undeva, într-un orăşel dintre munţi, numit Tres Montes, dar şi într-un oraş mare, denumit „capitala”, şi nimic în plus. Drumul dintre Tres Montes şi capitală este, de asemenea, loc al acţiunii: sălbatic, splendid, misterios, primejdios.
Căutând indicii în afara textului, aflăm cu uşurinţă date biografice ale autoarei: este fiica unor emigranţi cubanezi, născută în Statele Unite. După propria mărturisire, nu a fost niciodată în Cuba, dar ţara de origine a părinţilor a fost prezentă în familie, ca motiv permanent de îngrijorare. Cuvintele spaniole din versiunea în limba română, probabil preluate ca atare de traducător din textul original în limba engleză, conturează o atmosferă „latino”, asemănătoare mult difuzatelor telenovele. Cele mai multe personaje secundare se încadrează în această atmosferă, în sensul că adesea nu sunt ceea ce par a fi. Vorbele frumoase şi formulările politicoase pot ascunde intenţii josnice, iar comportamentul aparent dur poate ascunde grijă şi intenţii bune.

Cititorul, fie chiar şi cel pragmatic, cu mare probabilitate, se va lăsa furat de frumuseţea naraţiunii. Totuşi, va rămâne mult timp nedumerit: de ce îndoiala apare în roman ca certitudine? Uneori, şi cei mai puternici, înzestraţi, talentaţi, educaţi oameni se îndoiesc de capacităţile lor. Este de înţeles ca Sonia, o fetiţă născută, crescută, educată într-o comunitate mică şi izolată, să fie încercată de îndoieli. Astfel, efortul de a-şi ascunde îndoielile denotă spirit de sacrificiu şi grijă faţă de ceilalţi. Pe de altă parte, unele pasaje din roman induc impresia de certitudine. Dacă Sonia şi părinţii ei sunt siguri că fetiţa nu deţine calităţile pe care ceilalţi i le atribuie, atitudinea se apropie de impostură, iar judecata se schimbă...

Romanul „Fata care a îmblânzit vântul” este o poveste frumoasă, despre alţi oameni, alte locuri şi alte vremuri. Principala sa calitate este optimismul, iar absenţa a ceea ce se numeşte „universalitate” este principalul neajuns.

"Ásó, kapa s a piszkavas " a könyvtárban

Június 14-én, 17.00 órai kezdettel könyvbemutatóra hívjuk az érdeklődő közönséget. Tuzson Edit Asó, kapa s a piszkavas című könyvét dr. Dósa Zoltán író, pszichológus, egyetemi tanár ismerteti. A találkozó hangulatát Bartalis Gabriella színésznő és Nagy Lóránt klasszikus gitáros közreműködése színesíti.

2017. június 9., péntek

GÁL ELEMÉR EMLÉKEZETE - az Olvasókör júniusi találkozóján




A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör következő találkozójára várják a kör tagjait és minden érdeklődőt. A június 12-én, hétfőn délután 16.30 órakor kezdődő találkozó keretében ezúttal a zsögödi születésű író, szerkesztő, újságíró és tanár, Gál Elemér (1929 - 2007) életművét idézzük fel. Itthon, szülőföldjén kevesen ismerik az írót, aki immár tíz esztendeje, 2007. május 31-én távozott közülünk. A kerek évforduló alkalmat ad a megemlékezésre. Bár életútja más vidékekre vezette – tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte, 1994-ben Egerben telepedett le – írásaiban és beszélgetésekben is gyakran megidézte a szeretett Hargitát, székely voltát mindig büszkén vállalta, kapcsolata a szülőfölddel eltéphetetlen maradt.  Részletek:
Gál Elemér irodalmi munkásságáért több posztumusz díjban részesült, 2007-ben Irodalmi Nívódíjjal tüntették ki, értékes szellemi hagyatékát Egerben élő özvegye, Zolcsák Anna gondozza. Az egri Bródy Sándor Könyvtárban szervezett emlékest keretében június 13-án mutatják be az író Héthavas című regényének új, harmadik kiadását.
A csíkszeredai olvasókör találkozóján az író életpályáját Kelemen Katalin ismerteti. A Gál Elemér írásaiból elhangzó naplótöredékek, esszék és novellák egy olyan alkotó világába engednek bepillantást, aki – Lisztóczky László szavait idézve: „az erdélyi magyar értelmiségi szellemi és erkölcsi gazdagságával, fölényével tudott a korabeli Eger egyik világítótornyává válni.
Bővebben a Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján.
Gál Elemér életművét ismertető szócikk a Hargita megyei személyiségek adatbázisában könyvtárunk honlapján érhető el.

2017. június 8., csütörtök

Szent László nyomában Székelyföldön





A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola negyedikes csapatai mérték össze tudásukat június 7-én a Szent László nyomában Székelyföldön című játékos könyvtári foglalkozáson. Jó volt együtt játszani és tanulni.

NAGY SZIDÓNIA ÉVA EGYÉNI TÁRLATA A KÖNYVTÁRBAN










Nagy Szidónia Éva csíkszeredai képzőművész alkotásaiból nyílt egyéni kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. június 6-án délután. A tárlat megnyitójára sokan eljöttek, megtelt érdeklődőkkel a könyvtár előadóterme. Túros Eszter művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat.
Hét év után először jelentkezett Nagy Szidónia Éva egyéni kiállítással, a könyvtárban bemutatott alkotásokat több év terméséből válogatta a művész.
Túros Eszter szerint Nagy Szidónia alkotásait szemlélve mágikus térbe lépünk, az alkotó nem fél a színektől és formáktól, képei az otthonosság érzetét keltik a nézőben. A fraktálszerű rendszerekben való alkotásmód jellemző Nagy Szidóniára, például a mandalaforma, amelyet előszeretettel használ, mindig egy személyes történet közvetítője, belső útra invitálva a nézőt.
A kiállítás megnyitójáról a sajtóban: Keresztes Bea:  A képekben rejlő mágia. Hargita Népe, 2017. június

2017. június 2., péntek

Harctéri fotónyomatok – első világháborús fotók kiállítása a könyvtárban











Az első világháború emlékezetét felelevenítő kiállítás megnyitójára és előadásra került sor 2017. május 31-én délután a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a XIII. Hargitai Megyenapok eseményeinek sorában. Ötven ritka és értékes háborús fotográfiát láthatott a közönség dr. Katona József budapesti orvos magángyűjteményéből. Katona József elmondta, a kiállítás a Nagy Háború centenáriumára készült azzal a céllal, hogy ízelítőt adjon a borzalmas világégésről. Eredeti fotódokumentumokat mutat be, amelyek hiányoznak a hamisan írt történelemkönyvekből.
A Nagy Háború alatt az Érdekes Újság által meghirdetett fotópályázatokra készültek. A pályázatokon amatőr és profi fotósok vehettek részt. Az öt pályázatra összesen 6800 kép érkezett, az újság ezeket fokozatosan közölte. A komoly zsűrizést követően a képekből különleges fotónyomatok készültek. 120 fotónyomatból 10 album készült. Dr. Katona József apai nagyapjától, a szintén dr. Katona József, első háborús kórházparancsnoktól örökölt egy ilyen albumot. A találkozón Katona József vetítéssel kísért előadása képeslapok, dokumentumok, fényképek, segítségével nyújtott betekintést a 20. század eleji magyar katonai orvoslás és a világháború történetébe.


2017. május 17., szerda

Marc Levy: Ea & el



Ea & el, cartea scriitorului francez Marc Levy, este un exerciţiu de imaginaţie plasat în mari oraşe de pe trei continente, având în comun timpul actual, cu inevitabila sa globalitate.
Romanul original, intitulat în limba franceză  Elle et lui, a apărut în februarie 2015 şi încă din acelaşi an este accesibil publicului român în traducerea Alizei Peltier, prin grija Editurii Trei.

Ea şi el s-au cunoscut pe Internet, prin intermediul unui site de întâlniri. S-au cunoscut, în sensul că au aflat unul despre celălalt şi s-au întâlnit faţă în faţă. De fapt, cunoaşterea reciprocă a fost un proces lung, „intermediat” de întreaga acţiune. Autorul acordă cititorilor acces mai larg la contextul evenimentelor, dezvăluind aproape simultan destine simetrice, dar paralele. Paralelismul este perturbat de farse şi trădări, unele josnice, altele „magnifice”, după cum însuşi autorul se exprimă.
Locul principal al acţiunii este Parisul, al cărui imagine conturată în roman se deosebeşte prea puţin de a celorlalte oraşe legate de acţiunea romanului. Cititorul are libertatea să individualizeze oraşul, în funcţie de experienţa personală, dobândită prin educaţia şi lecturile anterioare.
Personajele, ale căror destine iniţial paralele se apropie, sau, din contră, se distanţează, lasă să se întrevadă gânduri despre prietenie şi dragoste, despre talentul de scriitor sau actor, despre succesul profesional şi celebritate. Spre deosebire de tratarea ambiguă a acestor teme, decriptarea mesajelor de pe siteul de întâlniri poate constitui un adevărat ghid practic pentru cei interesaţi. Vizionarea Parisului de la înălţime este poate cea mai frumoasă scenă a romanului, idee excelentă, care ar fi meritat mai multă amploare, eventual un fragment descriptiv, care să confirme celebritatea autorului.

Principala calitate a romanului Ea & el este imaginaţia, iar principalul neajuns este lipsa de profunzime. Pentru cititorul care, pe lângă acţiunea captivantă, caută prin lectură prilej de reflecţie, balanţa timpului alocat lecturii şi a satisfacţiei intelectuale aferente se menţine în echilibru fragil, cu tendinţa de deplasare în direcţia pierderii de timp.