2017. január 31., kedd

A fiatalok ma is olvasnak



NEM CSAK A HÚSZÉVESEKÉ A NET! - 2017-BEN IS ELINDULT AZ INGYENES SZÁMÍTÓGÉPES OKTATÁS NYUGDÍJASOK SZÁMÁRA





2017 januárjában ismét ingyenes képzést indítottunk nyugdíjasok számára a Kájoni János Megyei Könyvtárban, alapfokú számítógépkezelői és internethasználati ismereteket sajátíthatnak el a képzésre jelentkező idősek.
Az ingyenes számítógépes oktatásra január 17-étől kezdődően egy hónapon át a könyvtár első emeletén, a felnőtt kölcsönző részlegen kerül sor. Hetente két alkalommal, minden kedden és csütörtökön délelőtt André Katalin és Vitos Zsófia könyvtárosok irányításával sajátíthatják el és gyakorolhatják a résztvevők a számítógép és az internet használatához szükséges alapvető ismereteket.

2017. január 26., csütörtök

Papírszínház a gyermekrészlegen


DOMOKOS PÁL PÉTERRE EMLÉKEZTÜNK A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN




A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett csíkszeredai rendezvények sorában Domokos Pál Péterre emlékeztünk a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. január 23-án. A könyvtár előadóterme ezúttal is szűknek bizonyult, olyan sokan érkeztek az eseményre. Halász Péter néprajzkutató előadásával, könyv- és fotókiállítással, valamint dokumentumfilm bemutatásával idéztük fel Domokos Pál Péter, a csángók vándorapostolának is nevezett néprajzkutató és Széchenyi-díjas zenetörténész életművét, halálának 25 éves évfordulóján.



Az ünnepi rendezvény elején csángó népdalok csendültek fel Domokos Pál Péter tiszteletére, Timár Karina, magyar-néprajz szakos moldvai diáklány gyönyörú énakhangomn szólaltatta meg a népdalokat.
A könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin felvezetőjében arról beszélt, hogy a magyar kultúra megünneplésének méltó módja megemlékezni Domokos Pál Péter életművéről.
Halász Péter néprajzkutató Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára című előadása elején hangzott el:
„A Magyar Kultúra Napját nem úgy kellene ünnepelnünk, ahogyan általában ünnepeljük. Hogy esztendőként egy napon, egy-egy kipipálható akcióval letudjuk a témát. Hanem úgy, ahogy legjobbjaink élték a magyar kultúrát az analfabéta moldvai csángóktól az olyan emberekig, mint akire itt most emlékezünk. Akik benne éltek ebben a kultúrában, eszerint dolgozva, eszerint imádkozva, énekelve, eszerint táncolva és – eszerint gondolkodva. Amint tette ezt Domokos Pál Péter, amíg 25 esztendővel ezelőtt el nem szólította közülünk a Fennvaló. De példája itt maradt közöttünk, és érdemes fölelevenítenünk, hogy jobbá válhassunk általa!"
Halász Péter felelevenítette, hogy a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néprajzszakos munkatársa, Lukács László az 1990-es években, lészpedi emberekkel beszélgetve hallotta, hogy az 1932-ben, falujukban járt Domokos Pál Péterre úgy emlékeznek: „Magyarország királya látogatott hozzájuk, álruhában, hogy meglássa, miként élnek, hogyan beszélgetnek a csángómagyarok ott, a Beszterce völgyében. Magam is többször tapasztaltam, úgy beszéltek róla egykori moldvai ismerősei, házigazdái vagy leszármazottaik, ahogyan csak a szájhagyományban élő legendás alakokról szólnak az apáról fiúra szálló emlékek."
Előadásában a néprajzkutató rámutatott: „A legtöbb néprajzkutató munkája során többé-kevésbé érzelmileg is kapcsolódik a vizsgált etnikumhoz. Gondoljunk csak Kós Károlynak a Kalotaszeghez, Istvánffy Gyulának a palócokhoz, vagy Györffy Istvánnak a nagykunokhoz fűződő kapcsolatára. Amikor a néprajzi szakember nem csupán kutatásának tárgyát látja a vizsgált népcsoportban, de a magyarság nagy sorskérdéseinek egyikét fedezi fel bennük. De talán egyetlen néprajztudósunk sem forrt össze olyan szorosan a vizsgált csoporttal, mint a huszonöt esztendeje meghalt Domokos Pál Péter, aki – akárcsak népmeséink szegény emberének legkisebb gyermeke – elindult a világba szerencsét próbálni, s megtalálta – hogy a legendához tartsuk magunkat – a maga királyságát."
Domokos Pál Péter nem csak csodálatos dalaikkal, szépséges viseletükkel, kincseket hordozó nyelvükkel, hanem minden elesettségükkel, jogfosztottságukkal, szenvedésükkel, bizonytalan identitásukkal, önpusztító széthúzásukkal, azaz teljes sorsukkal együtt vállalta a moldvai csángó magyarokat. „Ugyanakkor tudta, hogy a Romániához került erdélyi magyarságnak a saját gyökereibe kell kapaszkodjon. Ezért nemcsak ő maga öltözött ünnepnapokon székely ruhába, de arra törekedett, hogy az egész Székelyföldön, vagy legalábbis Csíkban, visszaadja a hagyomány: a viselet, a dalok és a táncok, a faragások, a kerámiák becsületét. Kezdeményezte és megvalósította az ezer székely lány ünnepét, szőttes-bálokat, kórustalálkozókat tartott az általános iskolák számára, segítette a Csíki Székely Múzeum megszervezését." - emelte ki előadásban Halász Péter.
Domokos Pál Péter személyiségének talán legfontosabb vonása Halász Péter megfogalmazásában „az, hogy a szükségből erényt tudott kovácsolni, és rendszerint megtalálta a maga számára a legfontosabb feladatot. Vagy talán a feladat talált rá? Mindenesetre rendre egymásra találtak, szellemi életünk javára. Munkásságát túlzás nélkül úgy jellemezhetjük, hogy elsősorban a magyar művelődéstörténet fehér foltjainak megszűntetésére törekedett. Mégpedig tudatosan! „Életem fő célja az volt – mondta később –, hogy a magyar műveltség hiátusait pótoljam. Ha bármiféle okmányt találtam, vagy olyasmire leltem, amivel a magyar műveltség épületét magam is építhettem, okvetlenül megfogtam a téglácskát és a helyére tettem."

2017. január 19., csütörtök

DOMOKOS PÁL PÉTERRE EMLÉKEZVE HALÁLÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL – A MAGYAR KULTÚRA NAPJA



A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvények sorában 2017. január 23-án, hétfőn délután 17 órai kezdettel Domokos Pál Péterre emlékezünk a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Csíksomlyón született neves néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának fáradhatatlan kutatója halálának 25. évfordulója ad alkalmat a megemlékezésre, amelyre a szervezők, a Kájoni János Megyei Könyvtár, valamint Hargita Megye Tanácsa szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Domokos Pál Péterre emlékezve címmel Halász Péter néprajzkutató tart előadást, a neves elődhöz kapcsolódó személyes élményeit is felidéve. A megemlékezést teljesebbé teszi a néprajzkutató életét és műveit felidéző fotó- és dokumentumkiállítás, valamint egy róla készült dokumentumfilm vetítése. Timár Carina, a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagja előadásában moldvai csángó népdalok hangzanak fel.
Bővebben: 
Domokos Pál Péter (1901- 1992) „valóságos vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat, és gyűjtötte az ottan élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot (...)" – írta róla a kortárs tudós, Szabó T. Attila.
Csángó népzenei gyűjtésének kiadása mellett munkássága jelentős a magyar zenetörténet számára is, a 18. századi magyar zenei emlékek, kéziratos források felkutatása és feldolgozása terén. Szerteágazó tudományos munkásságának egyik jelentős eredménye az " ...édes hazámnak akartam szolgálni" című kötet (Bp., 1979), amelyben dallamokkal kiegészítve adta ki újra Kájoni János Cantionale Catholicum című híres egyházi énekeskönyvét, és Petrás Incze János Tudósítások című munkáját. Rendületlenül címmel könyvet írt Márton Áron püspökről. Nem feledkezhetünk meg a székely népet a saját értékeire ráébresztő tevékenységéről, Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkásságáról, a helyi népviselet és hagyományok felélesztésében vállalt szerepéről sem. A tennivalókban mindig azt kereste, amivel szűkebb és tágabb hazájának leginkább használni tud.

2017. január 18., szerda

AZ OLVASÓKÖR JANUÁRI TALÁLKOZÓJA: NAPLÓK VILÁGA



 Az olvasókör 2017. január 16-i találkozóján szép számú érdeklődő jelent meg, olyanok is, akik több hónapja nem tudtak eljönni, ugyanakkor újak is csatlakoztak a csapathoz. A találkozó az eltervezett időben és ütemben zajlott.
Cseke Gábor ismertette kezdetben az idei rendezvények dátumát és gyakoriságát; az idei nagy téma az előzetes megbeszélés szerint az irodalmi naplók világa. Bővebben: 
A bevezetőben Cseke Gábor a naplókról szükséges legelemibb esztétikai tudnivalókat, majd a kör figyelmébe ajánlott kb. másfél tucat olyan napló formában született olvasmányt, melyek elérhetőek mindenki számára s amelyek olvasmánynak is szórakoztatóak. A továbbiakban nagyjából ezek mentén képzeljük el vitáinkat, de jelentkezhetnek új (napló) javaslattal is azok, akik vitainditóra vállalkoznak.
Ezután Péter Katalin mutatta be Karinthy Frigyes két kamaszkori naplóját, ismertetve keletkezésük történetét, helyüket a nagy humorista életművében. Beszélt Karinthy első irodalmi próbálkozásairól, amelyekre éppen a naplók korában került sor, majd jellemző részleteket olvasott fel belőle. A kör tagjai ezáltal jellemző leckét kaptak abból, milyen módon épül fel egy olyan - amúgy irói - napló, amely nem az olvasóközönségnek, csak a személyes öröklétnek készül.



2017. január 17., kedd

„ZIUA CULTURII NAŢIONALE - A ROMÁN KULTÚRA NAPJA”



Könyvkiállítással, előadássorozattal és Eminescu-versekkel emlékeztünk a román kultúra napjára a Kájoni János Megyei Könyvtárban január 16-án. A román kulturális értékeket bemutató könyvek kiállítása egész héten megtekinthető a könyvtár előterében.
http://hargitanepe.eu/eminescu-verseket-olvasnak-fel/




2017. január 16., hétfő

A ROMÁN KULTÚRA NAPJA

2010-ben Mihai Eminescu költő születésnapját választották a Román Kultúra napjává.
Mihai Eminescu 1850. január 15-én született. Az irodalomkritika a legjelentősebb román költőként tartja számon.
A Román Kultúra Napja alkalmából 2017 január 16-án, hétfőn 13.00 órai kezdettel a költőt méltató előadásokra (előadók Nicolae Bucur és Stelian Busuioc csíkszeredai tanárok), valamint a Román kultúra írásos emlékei című könyvkiállítás megnyitójára kerül sor.
A kiállítás január 16 - 20. között, a könyvtár nyitva tartása alatt látogatható.

LÁZADÓ MUGLIK: DIÁKOK OLVASÓKÖRE A KÖNYVTÁRBAN - JANUÁRI TALÁLKOZÓ 2017



Lázadó Muglik néven működő diák-olvasókör 2017. január 17-én, kedden délután 16 órától tartja januári találkozóját a a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok tavaly áprilisban indították el, és azóta rendszeresen működtetik a kört. Többnyire kortárs, mai szerzők műveiről esik szó a kör találkozóin, olyan olvasmányokról, amelyek a diákok számára vonzó, érdekes témákat dolgoznak fel. A találkozók nyitottak, a kör vezetői szeretettel várnak minden érdeklődő diákot az első idei találkozóra,
 

LÁZADÓ MUGLIK: DIÁKOK OLVASÓKÖRE A KÖNYVTÁRBAN - JANUÁRI TALÁLKOZÓ


A Lázadó Muglik néven működő diák-olvasókör 2017. január 17-én, kedden délután 16 órától tartja januári találkozóját a a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok tavaly áprilisban indították el, és azóta rendszeresen működtetik a kört. Többnyire kortárs, mai szerzők műveiről esik szó a kör találkozóin, olyan olvasmányokról, amelyek a diákok számára vonzó, érdekes témákat dolgoznak fel. A találkozók nyitottak, a kör vezetői szeretettel várnak minden érdeklődő diákot az első idei találkozóra,

2017. január 13., péntek

NAPLÓK VILÁGA - AZ OLVASÓKÖR JANUÁRI TALÁLKOZÓJA

Gazdag tevékenységre tekinthet vissza a Kájoni János Megyei Könyvtárban két esztendeje működő Olvasókör. A huszonegyedik találkozót 2017. január 16-án, hétfőn 16.30 órától tartjuk. A tervek szerint az irodalmi naplók világában fogunk kalandozni 2017-ben, a témáról, a találkozók programjáról és még sok érdekességről tájékozódhat az érdeklődő az Olvasókör honlapján, amelyet Cseke Gábor író, a kör animátora működtet. Bővebben:  
„Az Olvasókör huszonegyedik találkozója, amelyet 2017. január 16-án tartunk, egyúttal a kör két esztendei fennállását és folyamatos tevékenységét is jelzi. A találkozón, amely a januári harmadik hétfőn, 16.30 perckor kezdődik, az új esztendőre szóló témajavaslatnak megfelelően írói, illetve irodalmi értékű naplókkal szándékozunk megismerkedni. Igazából csak belekóstolni tudunk abba a széleskörű naplóirodalomba, mely csak látszólagosan hordaléka (vagy nyersanyaga) az írói munkának, igazából elismert irodalmi műfaj és a világirodalom története, s vele együtt a magyar irodalomtörténet is egész sor kiemelkedő, műalkotásrangú írói naplót tart nyilván.
Az első találkozó felvezetőjében az érdeklődők megismerkedhetnek a naplók sokoldalú műfaji szerkezetével, jellegzetességével, áttekintjük a könyvtár és a köri tagok rendelkezésére álló, elérhető, megbeszélésre érdemes naplók címlistáját, elosztjuk az évi feladatokat, és amennyiben az idő engedi, sor kerül az első konkrét ismertetésre is; a bemutatandó napló szerzője és címe egyelőre legyen meglepetés.
Addig is érdemes konzultálni a honlapon található, Naplók világa cimű fejezetünket, ahol feltüntettük a megbeszélésre javasolt műveket, egyesekhez már háttéranyagokat is mellékeltünk. Közös érdekünk és szándékunk, hogy a napló műfajának legizgalmasabb és legtanulságosabb darabjait emeljük a figyelem középpontjába. Ezek közé tartoznak véleményünk szerint Karinthy Frigyes gyermekkori naplói is, amelyekben több éven át nem csak gyermekkorának eseményeit, hanem sajátos világlátását és serdülőkori gondolatait, félelmeit és fantáziálásait is papírra vetette.
Hasonlóképpen érdekesnek ígérkezhet Kőrösi Csoma Sándor apokrif útinaplója, amelyet a nagy székely magyarságkutató és tibeti nyelvtudós levelei, feljegyzései alapján állított össze nagy történelmi hűséggel Bernard le Calloc'h neves francia Kőrösi-kutató.
Igyekszünk elmélyedni az ugyancsak izgalmasnak tűnő apokrif Rejtő Jenő-naplóban is, amit a nagy szórakoztató regényiró könyvei és feljegyzései alapján állított össze Matuscsák Tamás.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Naplók világába tervezett kirándulásainkra!"