2017. február 13., hétfő

ÖRMÉNY ÉLŐ ÖRÖKSÉG - AZ ERDÉLYI ÖRMÉNYEKRŐL SZÓLÓ KÖTET ÉS FOLYÓIRAT BEMUTATÓJA

 Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, pénteken 2017. február 10-én. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. 
A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelen levő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával valamint Gál Hunorral. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul. Bővebben:  
Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége kiadásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. Az írások szerzői: Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda. A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, amelynek első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, Erdélyi hírlap alcímmel az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára.
„A kötet és a folyóirat kijelölt feladata, hogy a magyar és az örmény nemzet évszázadok alatt összefonódott erdélyi kultúráját őrizze és továbbörökítse. Azt a kultúrát, amelyért őseink nagyon sokszor a vérüket adták. Őseink véráldozata arra predesztinál minket és szent kötelességünkké teszi azt, hogy továbbadjuk a következő generációnknak, gyermekeinknek és unokáinknak ezt az örökséget, ezt a szellemi terméket, amit kaptunk őseinktől" – fejtette ki a jelenlevőkhöz szóló Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelen levő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával - aki régóta foglalkozik a szépvízi örmény közösség történetével, ismertetésével, A csíkszépvízi örmény katolikus templom című, 2013-ban megjelent kötet társzerzője és szerkesztője - valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre ,, mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség". „Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni." Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy ez egy élő közösség.
Bogos Mária arról is beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről.
A kötetben rövid bevezető található az örménység történetéről, terjedelmesebb írások olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről. Gál Hunor elmondta, szerették volna, ha a kiadványok a mának is tudnak üzenni. „Ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára. Ezek a kiadványok nekünk szólnak, rólunk szólnak, és mindenki hozzáteheti a kicsi törénését."
A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér ismertette. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogfalmazott Nagy Gyöngyvér.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése