2017. március 28., kedd

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA - Az Agora Alapítvány felhívása


Az Agora Alapítvány a KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából SZAVALÓVERSENYT hirdet. A verseny időpontja: 2017. április 11., kedd, 12 óra. Helyszín: Csíkszereda, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme.
2017-ben több jelentős költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet jelentkezni, az alábbi költők műveiből:   
ADY ENDRE, ARANY JÁNOS, ÁPRILY LAJOS, FÜST MILÁN, JÓZSEF ATTILA, JUHÁSZ GYULA, LÁSZLÓFFY ALADÁR, SZABÓ LŐRINC, TOMPA MIHÁLY. Részletek: 
A vetélkedőt három kategóriában hirdetik meg:
I. 5-8 osztályos diákok
II. 9-12 osztályos diákok (középiskolások)
III. 19 év felettiek
Minden kategóriában az első három helyezett értékes jutalomban részesül. A nyertes szavalók fellépnek a gálaműsoron.
Jelentkezési cím: koltoknapja@gamil.com
A szavalóversenyre a szervezők szeretettel vának mindenkit, az ország bármely területéről, településéről.
További információk kérhetők a koltoknapja@gamil.com e-mail címen.
http://facebook.com/koltoknapja

2017. március 27., hétfő

Fogarasi havasok - Székely Árpád könyvbemutatója és előadása



Fogarasi-havasok – Erdély teteje címmel Székely Árpád vetítéssel kísért túrakönyv-bemutatójára került sor a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület (CsEKE)  előadás-sorozatában a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. március 23-án.
Székely Árpád földrajzatanár és természtjáró a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatait bemutató könyvsorozatában jelent meg a Fogarasi-havasok monumentális hegyláncát bemutató képes túrakönyv.
A Fogarasi-havasok méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést. A szerző vetített képekkel illusztrált előadásából a jelenlevők megismerhették a hegyvonulat különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát, látványos turistaútjait. A gazdagon illusztrált túrakalauz öt fejezetből épül fel, összefoglalást ad a hegységről, a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul. Az egyes fejezetek tartalmáról valamint Székely Árpád további túrakönyveiről információkat találunk az Erdélyi-Alpok című blogban.
A rendezvényről Borbé Levente, a MÁG könyvtárosa is beszámolt a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján

HOSSZÚTÁVÚ ELŐREJELZÉS – BESZÉLGETÉS-SOROZAT BODOR ÁDÁM KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓVAL





A kortárs magyar próza kiemelkedő alkotója, Bodor Ádám Kossuth-díjas író ismét Székelyföldre látogat márciusban, ezúttal is Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író vendégeként. Murányi a kortárs irodalom nagy neveit hozza el rendszerint székelyföldi irodalmi találkozókra, Bodor Ádámmal éves megszakításokkal szervezett beszélgetés-sorozatukat folytatják, amely a hatodik alkalomhoz érkezett. A csíkszerdai literatúrakedvelők a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. március 29-én, 17órakor kezdődő irodalmi esten találkozhatnak az íróval.
Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan regények fémjelzik, mint a Sinistra körzet, vagy Az érsek látogatása, melynek fülszövegében Parti Nagy azt írta, hogy „becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni". Meg hogy „szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." „Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült." (http://cultura.hu/kultura/bodor-adam-80/)
Bodor Ádám Kossuth-díjas erdélyi magyar író 1936. február 22-én született Kolozsvárott. Karcolatokat és novellákat 1965-től kezdett publikálni az Utunkban,1969-ben megjelent első novelláskötete A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben Magyarországra települt, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt, majd a Holmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán 1991-ben nyert első díj, valamint a Sinistra körzet (1992) című, sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus megjelenése jelentette. Az érsek látogatása (1999) a Sinistra körzethez hasonlóan átmeneti, behatárolhatatlan műfajú alkotás. 2011-ben a Magvető Könyvkiadónál jelent meg a Verhovina madarai. Változatok végnapokra. Művei közül többet is híres magyar rendezők filmesítettek meg.
Pályája során több rangos irodalmi díjat, elismerést kapott. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat „a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért." 2012-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díját, a Verhovina madarai című regényéért pedig a Szépíró Díjat. Bodor Ádám írói oldala a Digitális Irodalmi Akadémián (életrajzzal, kritikai referenciákkal, digitálisan olvasható művekkel) érhető el.
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár, valamint Hargita Megye Tanácsa.

2017. március 23., csütörtök

A 17. századi Erdély török szemmel – Evlia Cselebi török utazó naplóját Kozma Mária író ismertette az Olvasókör 23. találkozóján



Nagy érdeklődés övezte az Olvasókör márciusi, 23. találkozóját, egy igen érdekes 17. századi útinapló került terítékre ezúttal. Evlia Cselebi török utazó naplójáról Kozma Mária írónő elemző ismertetőjét hallgathatták meg a jelenlevők. A korabeli Magyarország és Erdély viszonyait a hódító oszmán birodalom szempontjából láttatja a 17. század török utazója, az 1611-ben Isztambulban született Evlia Cselebi, aki 10 kötetes műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét. A magyar történelmi földrajz szempontjából is fontos és érdekes török nyelvű útinapló magyar vonatkozású részeit a 20. század elején fordították magyarra.

A korabeli erdélyi várakról, a csíkszeredai várról is igen érdekes információkat tartalmaz az útinapló.
„Az Utazások könyve az első jelentős török prózai művek egyike, s műfajteremtő példa a török irodalomban. Méltatói különösen sokra tartják népi szólásoktól, élőnyelvi fordulatoktól eleven stílusát. Szavahihetőségét olykor vitatják ugyan, holott amikor ideje és módja van, hihetetlen pontosságra törekszik."
Kozma Mária részleteket is felolvasott a műből, többek között a helyi gasztronómiai szokásokat érzékletesen bemutató részletet.




2017. március 21., kedd

SZÉKELY ÁRPÁD: FOGARASI-HAVASOK – ERDÉLY TETEJE – vetítéssel kísért túrakönyv-bemutató




Fogarasi-havasok – Erdély teteje címmel Székely Árpád vetítéssel és élménybeszámolóval kísért túrakönyv-bemutatójára kerül sor a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület (CsEKE)  szervezésében. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg az érdeklődő közönség, 2017. március 23-án, csütörtökön 17 órától.
Székely Árpád földrajztanár és természetjáró Székelyudvarhelyn él, 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatait bemutató túrakönyvei. A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozata a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik. E monumentális hegylánc méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést.
„A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvényeinek bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát, vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. A kiadvány ezt igyekszik segíteni."

2017. március 20., hétfő

Női árnyalatok - kiállítás és könyvbemutató






A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság, valamint a Pro-Femina Egyesület Női Árnyalatok című, könyvbemutatóval egybekötött kiállítás-megnyitójának 2017. március 16-án délután. A rendezvényt Kuna Ibolya könyvtáros nyitotta meg, Gál Katalin, a Hargita Megyei Gyerekvédelem munkatársa mondott köszöntőbeszédet. Bucur Nicolae művészettörténész méltatta A Nő a képzőművészetben című pályázatra beérkezett alkotásokat, ezt követően Jack Holland brit újságíró Nőgyűlölet című kötetét Székedi Ferenc szerkesztő és műfordító mutatta be a népes érdeklődő közönségnek.
A kiállítás központi témája a nő, a női értékek bemutatása, Bucur Nicolae művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat. A Pro Femina Egyesület a Bethlen Gábor Alap támogatásával A Nő a képzőművészetben című pályázat keretében fiatal képzőművészeknek nyújtott lehetőséget, hogy alkotásaikat kiállításokon mutathassák meg, és ezáltal ismertebbé váljanak. A képzőművészeti munkákban a művészet örök témája, a nő került a figyelem középpontjába, hangsúlyozva mindazt az értéket, amit egy nő képvisel.
Jack Holland brit származású amerikai újságíró Nőgyűlölet című kötetét, Vallasek Júlia fordításában, Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő és műfordító mutatta be. A kötet szerzője a nőkkel szembeni előítéleteket vizsgálta különböző kultúrákban a történelem folyamán, a leértékelés veszélyes mivoltára is felhívta a figyelmet. A könyv a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál jelent meg.
A rendezvény végén a jelenlevők megtekinthették a kiállított munkákat, a kellemes hangulatot a Sunshine együttes (irányítója Juhász-András Ernő zenetanár) muzsikája is biztosította.





2017. március 17., péntek

Ükanyámtól Petőfiig - Nagy Gyöngyvér előadása Március 15. alkalmából





Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér március 14-én délután, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki  néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképész tevékenységét is. Részletek:
Nagy Gyöngyvér egy családi örökségét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem született volna meg Nagy Gyöngyvér, az ősei emléke, családja története iránt szenvedélyesen érdeklődő családfakutató kitartó munkája nélkül.






AZ OLVASÓKÖR MÁRCIUSI TALÁLKOZÓJA: Evlija Cselebi naplója – török utazó a 17. századi Magyarországról


Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő Csíkszeredai Olvasókör 2017. március 20-án, hétfő délután 16.30-kor tartja következő találkozóját – az év eleji elképzeléseknek megfelelően – folytatódik a kalandozás a naplók világában. Egy igen értékes, a magyar történelmi földrajz szempontjából rendkívül fontossággal bíró útinaplóról és legendás életű szerzőjéről, Evlija Cselebiről Kozma Mária írónő elemző ismertetését hallgathatják meg az érdeklődők.
A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján Cseke Gábor író tesz közzé az aktuális témákhoz kapcsolódó érdekes, böngészére csábító olvasnivalókat. Evlija Cselebi a török irodalomban is kivételes helyet elfoglaló monumentális – 10 kötetes – műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét; ezen belül több kötetet a török kori Magyarország viszonyainak szentelt.

2017. március 13., hétfő

Miklós István (Indián) törénetei a tetoválásról - könyvbemutató kiállítással








Tattoo sztorik címmel jelent meg Miklós István Indián könyve, amelyben hatvan, tetoválással kapcsolatos történet szerepel. A kiállítással egybekötött könyvbemutatón 2017. március 9-én délután Bács Béla János beszélgetett a szerzővel a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A rendezvény kellemes hangulatához Krizbai Imre gitárjátéka  is hozzájárult.
Miklós István - közismert nevén Indián - székelyudvarhelyi születésű, Csíkszeredában élő festő- és tetoválóművész a munkája során tapasztalt történetekből válogatott a könyvbe. A Tatoo sztorik-ba tizenhat grafika került, amelyeket 2000-ben szeretett volna kiállítani, de akkor elmaradt. Ezeket most eredeti formájukban is láthatták a könyvbemutatóra összegyűlt érdeklődők.




2017. március 8., szerda

NŐI ÁRNYALATOK – KÖNYVBEMUTATÓVAL EGYBEKÖTÖTT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS


A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, a Pro-Femina Egyesület és a Bookart kiadó 2017. március 16-án 17 órától nyitja meg a Női árnyalatok című, könyvbemutatóval egybekötött képzőművészeti kiállítást a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Pro Femina Egyesület a Bethlen Gábor Alap támogatásával A Nő a képzőművészetben című pályázat keretében fiatal képzőművészeknek nyújtott lehetőséget, hogy alkotásaikat kiállításokon mutathassák meg, és ezáltal ismertebbé váljanak. Bővebben itt olvasható : http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2017-03-16

NAGY GYÖNGYVÉR: ÜKANYÁMTÓL PETŐFIIG – CSALÁDTÖRTÉNETI GONDOLATOK MEZEI JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZRŐL – VETÍTÉSSEL KÍSÉRT ELŐADÁS

Március 15 előestéjén, március 14-én, kedden 17 órára vetítéssel kísért előadásra várják az érdeklődő közönséget a Kájoni János Megyei Könyvtárba. Nagy Gyöngyvér előadásának címe Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről. A csíkszeredai fotográfus néhány éve családfa-kutatásokba kezdett, ennek során derítette ki, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról többet tudhatnak meg az érdeklődők az előadáson, amely az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképész tevékenységét is felidézi.

2017. március 7., kedd

MIKLÓS ISTVÁN (INDIÁN): TATTOO SZTORIK – KÖNYVBEMUTATÓ ÉS ILLUSZTRÁCIÓ-KIÁLLÍTÁS



Miklós István (Indián) festő-és tetoválóművész könyvbemutatóval egybekötött illusztráció-kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket 2017. március 9-én, csütörtökön délután 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe. A Csíkszeredában élő, székelyudvarhelyi származású Miklós István szabadidejében fest és fotózik, főállásban tetoválóművészként dolgozik. Tattoo sztorik címmel megjelent kötetében 27 éves munkássága alatt megtörtént, tetováláshoz kapcsolódó érdekes vagy humoros történeteit jegyezte le. Bács Béla János mutatja be a kötetet és nyitja meg a könyvben szereplő illusztrációkat bemutató tárlatot. A rendezvényen közremőködik: Krizbai Imre (akusztikus gitár).
Miklós István (Indián)1969-ben született Székelyudvarhelyen, 1999-től csíkszeredában él családjával. Gyermekkora óta fest és rajzol. Iskolai tanulmányai elvégzése után a gyimesfelsőloki Tímár Károly tanítványaként végezte el a művészeti iskolát grafika és festészet szakon. Munkáira jellemző a sokszínűség, az élénk színhasználat. Alkotásait pasztellel, olajjal, akrillal készíti, használja az airbush (légecset) technikát is. Számos hazai és külföldi csoportos, illetve egyéni kiállításon vett már részt. Több állandó kiállítása is van Csíkszeredában és környékén. A Romániai Tetoválók Szövetségének alapító tagjai közé tartozik.

2017. március 6., hétfő

TÖBB MINT 33.000 FELOLVASÓ A VILÁG 11 ORSZÁGÁNAK 169 TELEPÜLÉSÉN – A SZABÓ MAGDA FELOVASÓ MARATONRÓL SZÁMOKBAN

Összesített adatok a 2017. február 21-én lezajlott IX. nemzetközi felolvasó maratonról
A világ 11 országának 169 településén 33 063 felolvasó vett részt idén a 9. nemzetközi felolvasómaratonon. Idén a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében 2017. február 21-én lezajlott közös felolvasáson Szabó Magda (1917-2007), irodalmunk kiemelkedő huszadik századi alkotója életművét szólaltattuk meg szerte a világban, születésének 100. évfordulóján. A határokon átívelő  rendezvény méretei, a felolvasók száma idén is bizonyítják, hogy az olvasás, az irodalom egyetemes értékeket közvetít. Elkészült idén is a maraton mérlege, adataink szerint országhatárainkon belül 28.576-an olvastunk fel Szabó Magda műveiből. 16 megye 137 településén, közel 200 intézményben szerveztek felolvasást, Székelyföld és Erdély számos településén, a szórványvidékeken át Bukarestig számos településén, de csatlakoztak a felolvasáshoz otthonról is, családok, magánszenélyek is.
A maraton fő szervezője immár negyedik éve a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsával együttműködésben. Köszönjük minden felolvasónak, aki bárhol a nagyvilágban csatlakozott a felolvasáshoz! Külön köszönet mindazoknak, akik megosztották velünk élményeiket a közös olvasásról! Köszönettel tartozunk a média, a sajtó munkatársainak, akik tudósítottak a maraton különböző helyszíneiről.

HAZAI RÉSZVÉTEL A SZABÓ MAGDA MARATONON
Idén az ország 16 megyéjéből 137 településről közel 200 intézmény, szervezet kapcsolódott be a felolvasás szevezésébe, több mint 28 500 felolvasóval. A következő megyékben olvastunk: Arad, Beszterce-Naszód, Bákó, Bihar, Brassó, Bukarest (Ilfov megye), Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes.
Számos helyen aiskolák mellett települési könyvtárakban szerveztek felolvasást, sok helyen iskolai könyvtárakban zajlott a felolvasás. Kiemelten köszönjük minden könyvtáros kollégánknak a szervezést!
HARGITA MEGYE
Idén is Hargita megyében  a legnagyobb a felolvasásra jelentkezők és a résztvevő telpülések száma: 
 17 257 felolvasóval, a megye 62 településén, 99 intézményben szólaltattuk meg Szabó Magda életművét.
CSÍKSZEREDA
A város számos helyszínén zajlott a felovasás idén is, több mint 3.500 résztvevővel. A város intézményeiből 34 csoport jelentkezett felolvasásra, 9 tanintézményből. Az iskolák mellett kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek is részt vettek idén is. A központi helyszínen, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban több mint 230-an olvastunk feltiszteletbeli meghívottként László Judit, a maraton ötletgazdája indította a felolvasástBorboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője, dr. Farkas Balázs konzul szólt a felolvasókhoz, ezt követően afőkonzulátus munkatárai olvastak fel. Egymást váltották a felolvasó csoportok a nap folyamán - a korábbi évekhez hasonlóan - helyi iskolák és intézmények népes csoportjai, a Nagy Imre Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai olvastak fel, illetve a Petőfi Sándor Általános Iskola hatodikos diákjai .Részt vett idén is Németh Géza Kulturális Egyesület (20 személy). Kora délután a Hargita Népe szerkesztőségéből érkeztek felovasni A könyvtárban működő Diákolvasókör tagjai vették át a stafétát, utánuk egy csíkszeredai Waldorfelőkészítő osztály szülőkkel közösen érkezett. A felnőttek olvasókörének tagjai és könyvtárosok is olvstak fel, de érkeztek felolvasni egyéni felolvasók is, idősek és fiatalok egyaránt.
A helyi középiskolák, általános iskolák és óvodák többségében szerveztek felolvasást saját székhelyükön, de több iskola küldöttsége a központi helyszínen, a megyei könyvtárban is olvasott. Kiemeljük a József Attila Általános Iskolát, ahonnan idén is teljes létszámban jelentkeztek, az iskola 700 diákja olvasott fel.
Székelyudvarhelyen 2 410 felolvasó vett részt 9 tanintézményből, valamint a Hagyományőrzési Forrásközpont, az Unitárius Nőszövetség is bakapcsolódott a felolvasásba. Székelykeresztúrról idén 5 intézményben több mint 1 335 felolvasó vett részt a maratonon. Gyergyószentmiklóson a Városi Könyvtár szervezésében  ezren olvastak fel, Gyergyóremetén  520-an.  A sort folytathatnánk, hiszen 62  településén szerveztek felolvasást megyeszerte.
ROMÁNIA - MEGYÉK:   
Maros megye követi Hargita megyét a résztvevő települések és felolvasók számával: a megye 37 településén 53 intézményben 5402-en olvastak fel.
Marosvásárhelyen 12 tanintézményében szevezetek felolvasást, amlyen összesen 1995 felolvasó vett részt, idén először a Marosvásárhelyi Rádió munkatársai is bakapcsolódtak a felolvasásba.
A hazai megyék közül harmadik Bihar megye 2095 felolvasóval, 7 településen 9 intézményben. Kovászna megyéből idén 1518-an olvastak, 12 település csatlakozott a maratoni felovasáshoz, Sepsiszentgyörgyön  4 intézményben több mint 700-an olvastak fel. 
Kolozs megye két településén Tordán és Szamosújváron is megszólaltak Szabó Magda művei, a szamosújvári Téka Alapítvány 382 felolvasóval csatlakozott az idei maratonhoz.
Bukarestben az Ady Endre Elméleti Líceum 90 diákja olvasott fel.
Idén is bekapcsolódhattak a közös felolvasásba az ország földrajzilag egymástól tábol eső települései, Arad, Temes, Szatmár, Szilágy, Szeben, Brassó, Beszterce-Naszód, Bákó és Krassó- Szörény megyék magyarsága.
Az erdélyi magyar szórvány közösségek számára a maraton idén is lehetőséget nyújtott arra, hogy ők is megélhessék az össszetartozás élményét.
KÜLFÖLDI RÉSZVÉTEL
Országhatárainkon túlról idén 4.487-an olvastak fel 10 ország 32 településén, 39 intézményben.
Magyarországról17 településről 3262 felolvasóval csatlakoztak a Szabó Magda maratonhoz. Budapestről a Magyar Olvasástársaság tagjai idén kapcsolódtak be először, de olvastak fel iskolákban, könyvtárakban művelődési intézményekben. A legtöbben Egerben, a Balassi Bálint Iskolában szólaltatták meg Szabó Magda Műveit. A következő magyarországi helységekből csatlakoztak intézmények: Eger, Vác, Gödöllő, Királyhegyes, Csanádpalota, Debrecen, Pécs, Dad, Baja, Budapest, Nagyhalász, Albertirsa, Tarnaméra, Püspökladány, Timár, Fadd, Székesfehérvár.
környező országok közül olvastak Felvidéken (Szlovákia): Ipolyság, Komárom, Szepsi könyvtárai, valamint a Dunamocsi Alapiskola szervezte meg a felolvasást. Kárpátalján (Ukrajnában) Gáton, a Kovács Vilmos Középiskolában olvastak fel.
Távolabbi országok részvétele:
Belgiumban idén is felolvastak a Brüsszeli Magyar Házban, Ferencz Ágnes szívet melengető beszámolóját idéztük honlapunkon. AEgyesült Királyságban Szóló Szőlő Chesteri magyar tanodában olvastak, Írországban, DublinbanNémetországból (Erbach és Bad König/Zell helységekből 6 személy) Svédországból idén is csatalkoztak a felolvasáshoz (Skane – 2 személy).
Az óceán túlpartján, az Amerikai Egyesült ÁllamokbanCleveland-ben a Bocskai Rádió munkatársai, Csibi Loránd szervezésében, Los Angeles-ben a Magyar Kulturális Intézet tagjai olvastak. 
A távoli szigetországból, a Perzsa-öbölben fekvő Bahrain-ből Deák Réka csatlakozott hozzánk felolvasóként.
Köszönet illeti a felolvasás megszervezéséért mindazokat, akik válallták a maraton népszerűsítését iskolákban, óvodákban, intézményekben, gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek körében. A rendezvény méretei, a felolvasók száma idén is bizonyítják, hogy az olvasás egyetemes értékeket közvetít. Köszönjük minden szervezőnek és felolvasónak, a közös olvasás révén jó volt ismét átélni az összetartozás élményét.