2018. január 26., péntek

AZ OLVASÓKÖR JANUÁRI TALÁLKOZÓJA - ZSIGMOND ENIKŐ: IZLAND, AHOL AZ IDŐ SZÜLETIK

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai 2018. január 29-én, hétfőn, a szokásos időpontban, 16.30 órakor tartják az idei év első találkozóját. Az elmúlt év köri találkozóin nagyrészt az írói napló, a naplóirodalom műfajába tartozó munkák megismerésére helyeztük a hangsúlyt. A sorozat az idei első találkozóval zárul, meghívottunk a csíkszeredai Zsigmond Enikő, akivel Izland, ahol az idő születik című útinaplójáról Cseke Gábor író, a kör animátora beszélget. Részletek: 

"'A 151 oldalas, helyszíni felvételekkel gazdagon illusztrált könyv 2017-ben jelent meg a baróti Tortoma Könyvkiadónál, a Világjáró Erdélyiek című könyvsorozat részeként. A könyv közvetlen előzménye, hogy Zsigmond Enikő és barátai – hozzá legközelebb álló, a világ különböző tájain élő egykori geológus kollégái – 2010 nyarán 9 napot töltöttek azon az európai szigeten, amely kis számú népessége ellenére, századok viszontagságos körülményei közt is valóságos turistaparadicsommá tudott válni. Igaz, nem délszaki kényelméről híresült el, ám zord időjárási körülményei ellenére is, a világ minden tájáról csak úgy vonzza a lelkes odalátogatókat. Nem véletlen, hogy könyve elé szerzőnk az alábbi szívből jövő ajánlást illesztette:
„Egyesek szerint nem lehet szeretni Izlandot. Én nem így vagyok vele, első pillanattól beleszerettem, amikor megláttam. Egyszerre szelíd és durva arca teljesen elvarázsolt, s ha fiatal volnék, odaköltöznék és idegenvezető lennék. Szabadidőmben üldögélnék egy-egy bazaltsziklán, bámulnám a mesebeli tájat, és gondolatban trollokkal, elfekkel társalognék. Saját vízesésem volna, amiből tiszta vizet innék, fáradságomat csak a nekem ajándékozott meleg forrásban üdíteném, és minden izlandi póninak piros bojtot kötnék a füle mögé. Volna egy cicám és egy kutyusom, de a törött lábú sirályt sem kergetném el. És még sok mindent csinálnék, de így csak marad a nyitott szemmel való álmodozás."
Miért írta meg kilenc nap naplóbejegyzéseibe csoportosítva útjuk eseményeit a szerző? Miképpen jelölték ki a bejárandó útvonalat, tudván, hogy nem lesz idejük az egész sziget bejárására? Mekkora előmunkálatot jelentett az útra való felkészülés? Mivel táplálkoztak Izlandon? Milyen sajátos életmódbeli szokások figyelhetők meg az izlandi hétköznapokban? Mennyire vannak tudatában az izlandiak annak, hogy szigetországuk rendhagyó jelentőségű természeti értékekkel rendelkezik? Miként fogadja Izland a mindenre kíváncsi turistákat? Milyen a turisztika komfortkínálata? Milyen helyet foglal el a vulkánkitörések veszélye az izlandi hétköznapokban? Stb.
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük közösen a választ a csíkszeredai Olvasókör idei első találkozóján"  -olvashatjuk  Cseke Gábor ismertetőjében a Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján
Az olvasókör találkozói továbbra is nyitottak minden érdeklődő számára, bármikor lehet csatlakozni a kör tagjaihoz. A találkozók háttéranyagait, a javasolt témákat, és számos böngészésre, olvasásra csábító érdekességet tesz elérhetővé Cseke Gábor író, a kör animátora a kör honlapján.

2018. január 18., csütörtök

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA: VIDA GÁBOR A KÁJONI JÁNOS MEGHÍVOTTJA



A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvények sorában kortárs magyar irodalmunk neves képviselője, Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztője lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívottja. A 2018. január 22-én, hétfőn délután 17 órakor kezdődő irodalmi találkozón Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője beszélget az Egy dadogás története című nagy sikerű regény szerzőjével. Részletek:
,,Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." – olvashatjuk Vida remek regényében.
Vida Gábor legújabb regénye, az Egy dadogás története a 2017-es könyvhétre jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. A regény a fejlődés, a felnőtté válás története. A kisjenői gyermekkor, az aradi internátus, a konzervgyári munka és a katonaság után a főhős eljut a kolozsvári egyetemre, és elkezdődik egy másik, egy új élet. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályaképnek, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye. (Forrás: Cultura Magazin http://cultura.hu/szub-kultura/egy-dadogas-tortenete/ )
Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn (Románia). A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar–francia szakon. Diplomája megszerzese óta Marosvásárhelyen él, és a Látó folyóirat próza rovatának szerkesztője. 2005-ben Arany János-díjjal, 2017-ben Déry Tibor-díjjal ismerték el írói munkásságát. Kötetei: Búcsú a filmtől (1994), Rezervátum (1998). Fakusz három magányossága (2005), Nem szabad és nem királyi (2007), A kétely meg a hiába (2012), Ahol az ő lelke (2013), Egy dadogás története (2017).

2018. január 17., szerda

A ROMÁN KULTÚRA NAPJA

Román kultúra napját 2010 óta ünnepeljük január 15-én, Mihai Eminescu (1850-1889) születésnapján. A Kájoni János Megyei Könyvtár a jeles nap alkalmából, 2018. január 15-én, hétfőn délután négy órától a kortárs román irodalom iránt érdeklődő közönség számára szervezett változatos programokat, Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával.
Ez alkalommal először mutatkozott be a Kájoni János Megyei Könyvtárban a csíkszeredai Buna Vestire irodalmi kör. Az irodalmi kör vezetője, Ionel Simotă költő, a Román Írószövetség tagja, valamint Ramona Moldovan, Georgeta Mănilă, Gheorghe Filip és Ştefan Danciu helyi írók a Miért Eminescu? kérdésre válaszoltak saját olvasmányaik, érzelmeik alapján. A felszólalókhoz csatlakozott Nicolae Bucur tanár, akit alapos tudása és nagylelkűsége miatt ismer és elismer a csíkszeredai közönség. A szerzők műveik dedikált példányaival ajándékozták meg a könyvtárat.
Olvasmányajánlással folytatódott a nap programja: Ioana Pârvulescu és Ştefan Danciu kortárs román írók Inocenţii, illetve Floarea de iasomie című regényei, valamint Georgeta Mănilă Cuvinte ce s-au mai spus verseskötete ajánlásai közül választhatott a közönség. A titkos szavazás nagyon szoros eredményeként, az Irodami megapixel elnevezésű díjat Ramona Moldovan nyerte, az Inocenţii című regény ajánlásáért. A díj utolsó pillanatig titokban tartott tartalmát egy Android operációs rendszer szimbólummal díszített torta képezte, amely felkeltette az érdeklődést a nap harmadik programja, éspedig
Az írott kultúra innovatív közvetítése iránt. Pedagógusok, könyvtárosok és egyetemi hallgatók csatlakoztak a nap harmadik programjához, amely keretében a George Bariţiu Brassó Megyei Könyvtár munkacsoportja bemutatta az IZILIT és a Jurnalul – portal spre cultură nevű projekteket.
A brassói megyei könyvtár informatikai osztálya és a romániai könyvkiadók egyesületének közös projektje az IZILIT – „Întâlnire ZIlnică cu LITeratura” – olyan ingyenesen letölthető, Android és IOS operaciós rendszerekre otimalizált alkalmazás, amely naponta ajánl felhasználói figyelmébe egy-egy kortárs román irodalmi művet.
Jurnalul – portal spre cultură projekt eredményeit a pedagógusok és középiskolások megismerhetik a Kájoni János Megyei Könyvtárban az Iskola másként program keretében.

2018. január 12., péntek

VIDA GÁBOR ÍRÓ VOLT KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN



Vida Gábor írót, a Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztőjét látta vendégül a Magyar Kultúra Napján könyvtárunk, a Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által szervezett többnapos rendezvénysorozat keretében.
Vida Gábor Egy dadogás története címmel tavaly megjelent nagysikerű regényéről Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel a könyvtár előadótermében szép számban összegyűlt érdeklődő közönség előtt. 
A teremben jelenlevő közel nyolcvan érdeklődő közül sokan olvasták már a regényt, derült ki a találkozón. A tavaly Déry Tibor-díjjal kitüntetett Vida Gábor kendőzetlen őszintességgel válaszolt a feltett kérdésekre.
„Senkit és semmit, még önmagát sem kímélő írói stílus" jellemzi Vidát, idézte Tamás Dénes irodalomkritikus megállapítását Lövétei Lázár László a beszélgetés során,  jelezve, hogy Tamás Dénes és Borcsa János is recenzálja a regényt a Székelyföld idei februári számában. Borcsa János „fejlődési regénynek" nevezi Vida önéletrajzi könyvét. Az Egy dadogás története valóban az író saját dadogásának törtnetéről szól. A budapesti Magvető kiadónál tavaly megjelent kötet írói életrajz, a kisjenői gyermekkortól a kolozsvári egyetemi évekig tartó történet, a felnőtté válás regénye. Kíméletlen feltárulkozás, vallomás a családról és szülőföldről, amelyből egy szubjektív 20. századi Erdély-történet bontakozik ki.
„Nem arra emlékezünk, ahogy ott voltunk egy helyezetben, hanem arra, ahogy elmesélték nekünk, és idővel ez a kettő összecsúszik" - jegyezte meg Vida arról, hogy a regényben leírt történetek mennyire igazak, vagy sem.
Vida Gábor beszélt arról is, amiről a regényben őszinte feltárulkozással ír: nagyapja alkoholizmusáról, több generációt érintő súlyos, ki nem mondott problémákról, tabukról. Gyermekkorában apai nagyszülei nevelték öt évig, dadogása három éves kora közül kezdődött, és kizárólag anyanyelvéhez kötődik, francia vagy román nyelven például sohasem dadogott. Arról is beszélt, hogyan sikerült leküzdenie dadogását.
Elmesélte az író azt a mozzanatot is, amkor felismerte, hogy súlyos alkoholproblémákkal küszködik, és úgy döntött, pszichológushoz fordul.
„A magyar irodalomban nem én voltam az első, aki az őszinteség falát áttörte – vallotta meg Vida a találkozón – Esterházy, Nádas, vgy Forgách Ferenc többek közt megtette ezt előttem. A falat akkor törtem át, amikor a pszicholugusnál először meséltem el, és szembenéztem a saját problámáimmal".
„Vida Gábor története a mi saját erdélyi történetünk, minden erdélyi családban vannak ilyen közös történetek – hangzott el a beszélgetésben.
A találkozó végén sokan dedikáltatták a kötetet a szerzővel. Az első kiadás példányai már elfogytak az üzletekből, reméljük hamarosan lesz utánnyomás, és ismét kapható lesz a kötet Csíkszeredában is.
A találkozóról a sajtóban:
Vida Gábor áttörő őszintesége. Összeállítás a Magyar Kultúra Napja csíkszeredai rendezvényeiről.
Hargita Népe, 2018, január 23.

A ROMÁN KULTÚRA NAPJA

Kérjük,
ne kapcsolja ki okostelefonját!
Használja
2018. Január 15.-én
a
Román Kultúra Napja
alkalmával
a
Kájoni János Megyei Könyvtárban
a
kortárs román irodalom
jobb megismerése céljából.
Program:
16.00 – 16.45 óra: a csíkszeredai Buna Vestire irodalmi kör bemutatkozása
16.45 – 17.15 óra: kortárs román irodalmi művek ajánlása röviden, majd az elhangzott ajánlók díjazása a közönség szavazatai alapján
17.15 – 19.00 óra: az írott kultúra innovatív közvetítése (A rendezvény meghívottja, a George Bariţiu Brassó Megyei Könyvtár munkacsoportja bemutatja az IZILIT és a Jurnalul – portal spre cultură nevű projekteket.)