2018. január 12., péntek

VIDA GÁBOR ÍRÓ VOLT KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN



Vida Gábor írót, a Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztőjét látta vendégül a Magyar Kultúra Napján könyvtárunk, a Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által szervezett többnapos rendezvénysorozat keretében.
Vida Gábor Egy dadogás története címmel tavaly megjelent nagysikerű regényéről Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel a könyvtár előadótermében szép számban összegyűlt érdeklődő közönség előtt. 
A teremben jelenlevő közel nyolcvan érdeklődő közül sokan olvasták már a regényt, derült ki a találkozón. A tavaly Déry Tibor-díjjal kitüntetett Vida Gábor kendőzetlen őszintességgel válaszolt a feltett kérdésekre.
„Senkit és semmit, még önmagát sem kímélő írói stílus" jellemzi Vidát, idézte Tamás Dénes irodalomkritikus megállapítását Lövétei Lázár László a beszélgetés során,  jelezve, hogy Tamás Dénes és Borcsa János is recenzálja a regényt a Székelyföld idei februári számában. Borcsa János „fejlődési regénynek" nevezi Vida önéletrajzi könyvét. Az Egy dadogás története valóban az író saját dadogásának törtnetéről szól. A budapesti Magvető kiadónál tavaly megjelent kötet írói életrajz, a kisjenői gyermekkortól a kolozsvári egyetemi évekig tartó történet, a felnőtté válás regénye. Kíméletlen feltárulkozás, vallomás a családról és szülőföldről, amelyből egy szubjektív 20. századi Erdély-történet bontakozik ki.
„Nem arra emlékezünk, ahogy ott voltunk egy helyezetben, hanem arra, ahogy elmesélték nekünk, és idővel ez a kettő összecsúszik" - jegyezte meg Vida arról, hogy a regényben leírt történetek mennyire igazak, vagy sem.
Vida Gábor beszélt arról is, amiről a regényben őszinte feltárulkozással ír: nagyapja alkoholizmusáról, több generációt érintő súlyos, ki nem mondott problémákról, tabukról. Gyermekkorában apai nagyszülei nevelték öt évig, dadogása három éves kora közül kezdődött, és kizárólag anyanyelvéhez kötődik, francia vagy román nyelven például sohasem dadogott. Arról is beszélt, hogyan sikerült leküzdenie dadogását.
Elmesélte az író azt a mozzanatot is, amkor felismerte, hogy súlyos alkoholproblémákkal küszködik, és úgy döntött, pszichológushoz fordul.
„A magyar irodalomban nem én voltam az első, aki az őszinteség falát áttörte – vallotta meg Vida a találkozón – Esterházy, Nádas, vgy Forgách Ferenc többek közt megtette ezt előttem. A falat akkor törtem át, amikor a pszicholugusnál először meséltem el, és szembenéztem a saját problámáimmal".
„Vida Gábor története a mi saját erdélyi történetünk, minden erdélyi családban vannak ilyen közös történetek – hangzott el a beszélgetésben.
A találkozó végén sokan dedikáltatták a kötetet a szerzővel. Az első kiadás példányai már elfogytak az üzletekből, reméljük hamarosan lesz utánnyomás, és ismét kapható lesz a kötet Csíkszeredában is.
A találkozóról a sajtóban:
Vida Gábor áttörő őszintesége. Összeállítás a Magyar Kultúra Napja csíkszeredai rendezvényeiről.
Hargita Népe, 2018, január 23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése