Keresés ebben a blogban

2020. november 10., kedd

Kamala Harris könyveinek népszerűsége megugrott a választások után

 

Az első női alelnök könyvei (és a róla szóló kötetek) is jól fogytak az amerikai elnökválasztást követő napokban – adta hírül az AP. 

A négy könyv között van egy gyerekkönyv (Superheroes Are Everywhere), egy memoár (The Truths We Hold: An American Journey), egy másik gyerekkönyv, amelyet az unokahúga szerzett és ő is felbukkan benne (Kamala and Maya’s Big Idea), valamint a Nikki Grimes által illusztrált kötet, a Kamala Harris: Rooted in Justice.

Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lett, nem is csoda, hogy az általa írt, valamint a róla szóló könyvek eladásai felpörögtek az elnökválasztást követő napokban. Négy hozzá kapcsolódó könyv is az Amazon sikerlistájának élére került. 

bővebben

2020. július 21., kedd

Ha a koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések lehetővé teszik, október 1. és 4. között szervezik meg a tizedik kolozsvári Ünnepi Könyvhetet

Ha a koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések lehetővé teszik, október 1. és 4. között szervezik meg a tizedik kolozsvári Ünnepi Könyvhetet - jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon a szervezők.


Amint Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a rendezvény egyik szervezője elmondta: a különleges helyzet miatt idén lemondanak a koncertekről, a könyvbemutatókra, beszélgetésekre, gyermekprogramokra összpontosítanak. A rendezvényt a Bánffy-palota udvarán szervezik, de bizonyos eseményeknek a Bulgakov irodalmi kávéház is otthont ad. A rendezvény szervezésébe idén az RMDSZ és a Romániai Magyar Könyves Céh mellett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány is bekapcsolódik, utóbbi szervezési, logisztikai segítséget nyújt.
A rendezvényre Kolozsvárra várják Bereményi Gézát, Garaczi Lászlót, Závada Pált és Láng Zsoltot is.
 A teljes cikket a :prae.hu oldalon olvashatjuk

Szabó Magda és Tóth Krisztina könyvét is jelölték a Warwick-díjra

Két magyar könyvért is szoríthatunk az idei Warwick-díjon. A győztes nevét várhatóan ősszel hirdetik ki.
 A Warwick-díjjal a legjobb, angol nyelvű fordításban megjelent és női szerző által jegyzett kötetet ismerik el minden évben. Az ezer font díjazású elismerést 2017-ben hozta létre a warwicki egyetem, ellensúlyozandó a műfordítások terén is megmutatkozó egyenlőtlenségeket, egyúttal nagyobb teret és figyelmet adva a külföldi női szerzőknek Nagy-Britanniában és Írországban.
A szervezők a napokban nyilvánosságra hozták a díjra jelölt könyveket: a listán összesen 132 cím szerepel, amelyek összesen 34 nyelvet képviselnek. Köztük van két magyar is: Szabó Magda Abigélje Len Rix fordításában, és Tóth Krisztinától a Pixel, amelyet Owen Good fordított angolra. A díjazott nevét várhatóan ősszel hozzák nyilvánosságra, a pontos időpont egyelőre nem ismert.
A teljes cikket:Itt olvashatjuk

Varázslatos könyvalagutat hoztak létre egy kínai könyvesboltban

Ha létezne a könyvimádóknak bakancslistája, akkor ennek a pekingi könyvesboltnak mindenképp szerepelnie kéne rajta: olyan varázslatos könyvalagutat álmodtak meg Kínában, amelyben öröm elveszni.


A Zhongshuge könyvesbolt a pekingi Lafayette áruházában található. 
Bővebben: Itt olvashatunk

2020. június 24., szerda

Szeptemberben rendezik meg a 91. Ünnepi Könyvhetet

Új időpontban, a megszokott helyszínen rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet, amelyet a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani. A könyvvásárt szeptember 17-20. között tartják a Vörösmarty téren.



A koronavírus-járvány miatt rengeteg tavaszra tervezett rendezvényt kellett lemondani. A könyszakma szempontjából a legnagyobb veszteség persze a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál , valamint az Ünnepi Könyvhét elhalasztása volt. Jó hír viszont, hogy úgy tűnik, az utóbbit szeptemberben megrendezik.  A könyvvásár új időpontja: 2020. szeptember 17–20. (csütörtöktől vasárnapig).
Bővebben: Itt

„BÁRD AKARTAM LENNI, DE AZ NEM VOLT KARRIEROPCIÓ” – A TARKABARKA HÖLGY, AKI MEGÍRTA AZ ÉV MESEKÖNYVÉT



A mesemondás menő! Oké, mondhatjuk úgy is: reneszánszát éli. Szaporodnak világszerte a mesemondó fesztiválok, nemzetközi konferenciákat szerveznek a témában, szakmai szervezetek alakulnak, és egyre többen választják hivatásul a mesélést. Zalka Csenge Virág kiskamasz korától erre a pályára készült.

Ribizli a világ végén című könyve, amely egy feminista mesegyűjtésből nőtte ki magát, a 2019-es év mesekönyve lett. 
Csenge nem tudta, hogy van olyan, hogy hivatásos mesemondó, egészen az egyetemig, ahol régésznek tanult.

Azzá vált, aki mindig is szeretett volna lenni: ha nem is bárdnak hívjuk, de ő lett a mesemondó lány.

Aki járja a világot, és három nyelven – a magyar mellett angolul és spanyolul is – mesél mindenféle korosztálynak.

Egy modern kori bárdot szeretne bemutatni nektek Kurucz Adrienn.

Az interjú szövegét Itt olvashatjuk.

2020. június 23., kedd

A felkelő nap ízei – 9 felejthetetlen regény Japánból


Japán egy távoli, első látszatra egyfelől csodálatos, másfelől zsúfolt, harmadrészt szokásait tekintve az európai szemnek talán kissé furcsa világ. Talán éppen e jellemvonásai teszik irodalmukat is olyan különlegessé, hiszen ahogy a tapasztalt olvasó ezer közül is kiszúrja a skandináv krimik, vagy a dél-amerikai mágikus realizmus hangulatát egy-egy műben, úgy a japán regények is olyan egyedi ízvilággal büszkélkedhetnek, mely gyakorlatilag eltéveszthetetlen annak, aki már kóstolta őket.
A japán irodalom minőségét jó ideje nem kell bizonygatni, milliós világsikerek mutatják annak népszerűségét, az olyan kiválóságok, mint Haruki Murakami, vagy a 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Kazuo Ishiguro pedig csak a csúcsot jelentik.

Haruki Murakami: Norvég erdő


Sok kritikus egyenesen Murakami legjobbjának tartja az 1960-as évek diáklázongásainak idejébe kalauzoló remeket.






Takano Kazuaki: Genocide

Genocide egyszerre pörgős akcióthriller, elgondolkodtató és okos sci-fi, mindennek hátterében pedig egy meghatározó társadalmi és biológiai gondolatkísérleten lapul.





Takeshi Kitano: Fiú



Egy egészen meglepő kötet a világszerte ismert japán filmrendező, és színész, Takeshi Kitano tollából. A három elbeszélést tömörítő Fiú című válogatás egy veterán szakembertől szokatlan módon a fiatalok, kamaszok és tinédzserek mindennapjaiba ad hol keserű, hol örömteli betekintést.

Takeshi Kaiko: Oszakai éjszakák


Egy több, mint hatvan esztendős regényről beszélünk, mely a második világháború utáni évek Oszakájának éjszakai világába visz el minket, és egy ócskavas-tolvajlásból élő banda mindennapjain át mutatja be nekünk a háborús veszteségek után ébredező szigetországot.




Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze



Nem maradhat le a listáról 2017 irodalmi Nobel-díjasa sem, akitől ezúttal egy kevésbé nyilvánvaló regényt választottunk. A Napok romjai írója a második világháború utáni újratervezés és újjáéledés korába kalauzolja el az olvasóját, bemutatván, miként igyekezett egy teljes társadalom az épületei újjáépítésén át feldolgozni történelme legnagyobb kollektív traumáját, és miként hatott mindez az egyszerű kisemberekre.


Takami Kosun: Battle Royale



Egy japán regény, mely több országban került tiltólistára látszólag kéretlen, és nyers, ám korántsem funkciótlan brutalitása okán. Az 1999-es mű – melyet később mozifilmként, és mangaként egyaránt feldolgoztak – egy a közeljövő távol-keleti diktatúráját mutatja be, 21 fiú és 21 lány élethalálharcán keresztül.




Komacu Szakjo: A sárkány halála



A szerző egy borzalmas utópiát vetít előre, melyben természeti katasztrófák baljós összejátszása végett Japán, Atlantisz sorsára jutva elsüllyed az óceánban.



Akio Morita: Made in Japan


Talán kicsit kilóg a sorból, hiszen ebben a műben Akio Morita, a Sony atyja meséli el kendőzetlen részletességgel, miként született meg egy rommá bombázott tokiói épületben a második világháború után közvetlenül a később minden idők egyik legfontosabb és leginnovatívabb elektronikai cégévé emelkedő vállalkozás ötlete.


Hiro Arikawa: Az ​utazó macska krónikája


Egy viszonylag új megjelenés, hiszen Arikawa műve csupán tavaly vált magyarul is elérhetővé az olvasók számára, ám nem véletlen az egyszerű történet elképesztő pozitív kritikai visszhangja. Szatoru, és macskája, Nana sztorija végtelenül érzelemgazdag regény, ugyanakkor meglepően megrázó, és szimbolikus mű, mely a szeret erejéről, az elmúlásról, és az emlékezésről egyaránt mesél.


Bővebben:Itt

Krasznahorkai és Cărtărescu komoly favoritjai lehetnek a következő irodalmi Nobel-díjnak

Mircea Cărtărescu román, és Krasznahorkai László magyar íróknak komoly esélyei vannak az idei irodalmi Nobel-díjra, legalábbis egy, az El Pais napilapban megjelent cikk szerint. A spanyol lapnak Enrique Redel, az Impedimenta kiadó tulajdonosa mondta el, hogy nemrég a Svéd Akadémia öt fősre szűkítette azt a listát, amelyen az idei irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők nevei kerültek fel. 



Cărtărescut legutóbb 2017-ben tartották a díjra esélyesnek, akkor azonban Kazuo Ishiguro, a japán gyökerekkel rendelkező brit szerző kapta meg az elismerést. A tavalyi évben pedig Krasznahorkai László mellett Nádas Péter írót is az esélyesek között emlegették, azonban azt akkor Peter Handke osztrák író kapta.
Bővebben - a Transindex.ro portálról

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón

Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le.



Legismertebb könyve A szél árnyékaMegjelenésekor a The Sunday Times ezt írta: „Az a ritka regény, amelynek egyszerre briliáns a története, és nagyszerűen van megírva”; a Le Figaro így emlegette: „Az év legjobb könyve. Művelt, de mindenki számára elérhető”; a The New York Times még tovább ment: „García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban”.

Carlos Ruiz Zafón Barcelonában született, a Gaudí által tervezett Sagrada Família árnyékában nőtt fel, 1994-ban költözött az Egyesült Államokba, Los Angelesbe, hogy minden idejét az írásnak szentelje. Első, felnőtteknek szóló regénye volt A szél árnyéka, mely 2000-ben került a könyvesboltok polcaira, és mely kezdetben alig-alig keltett visszhangot, aztán mégis a spanyol bestsellerlisták élére került, és világsikert aratott, az író pedig később két folytatást is írt hozzá. Az írás mellett tehetséges zenésznek is tartott Zafón rákbetegségben szenvedett, évekig kitartóan küzdött a betegség ellene, de az végül legyőzte őt. 55 éves volt.
Bovebben: ectopolis.hu

Online rendezik meg az Irodalom Éjszakáját

Huszonhárom ország huszonhárom szerzőjének művei kelnek életre az Örkény István Színház színművészei és meghívott vendégművészek tolmácsolásában az idén online megrendezett Irodalom Éjszakáján június 24-26. között.



A résztvevő országok – Ausztria, Belgium (Vallónia-Brüsszel), Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izrael, Japán, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia és Törökország – egy-egy szerzőjének műveiből színészek olvasnak fel részleteket, hagyományosan az irodalomhoz nem feltétlenül kötődő vagy kevéssé ismert, különleges helyszíneken.

Idén az Örkény Színház ismert és titkos szegleteiben rögzített felvételeket láthatnak az érdeklődők a Facebookon és az esemény weboldalán.
Az Irodalom Éjszakáját Debrecenben szabadtéri helyszíneken tartják a DEkulT Utcák programsorozat részeként, a művek részleteit június 26. és 28. között a Csokonai Színház színművészei adják elő.
A teljes cikk ITT olvasható

2020. június 22., hétfő

Egy nap- egy költő

Pion István





Pion István (Vác, 1984. június 11. –) magyar költő, író, slammer, újságíró, szerkesztő, amatőr színész.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció–magyar szakon abszolvált.
Első egyetemi évei alatt találkozott a Dokk.hu irodalmi kikötő közösségével, ahol Lackfi Jánosnak és Jónás Tamásnak köszönhetően kezdett mélyebben foglalkozni a költészettel. 2007 áprilisától szerkesztője lett az irodalmi kikötőnek, akkor a szerkesztőség legfiatalabb tagja volt. Egyik alapítója az Előszezon irodalmi csoportnak. Az egyetemen rendszeresen látogatta Lackfi János és Vörös István kreatív írás előadásait és szemináriumait.
Versei 2006 óta jelennek meg folyóiratokban, újságokban, antológiákban. 2009-ben nyert felvételt a József Attila Körbe. Első verseskötetének anyaga tíz év munkáját foglalja össze, 2013. április 11-én jelent meg Atlasz bírja címmel a Helikon Kiadó gondozásában. Szerkesztőként számos könyvet jegyez. A magyar slam poetry egyik kiemelkedő alakja, az első Országos Slam Poetry Bajnokság 3. helyezettje. Csider István Zoltánnal párban alkotják a Csion bölcsei team slamformációt.

Nem lehet jó a semminek

Nem lehet jó a semminek.
Őt senki sem kérdi meg
hogy van, mizujs. Ugyan dehogy!
Azt mondaná, kösz, sehogy.

Nem lehet jó a semminek.
Őt senki sem érti meg,
hogy van, hogy nincs. Egy kaptafa.
Így se, úgy se látszana.

Ha kérdeznéd, hogy hogy vagyok,
azt mondanám, kösz, sehogy.
S legyen sötét, vagy lámpa kell?
Mindegy. Úgy sem alszom el.

Feltételek dala

bombatölcsér legyen a szív helyén,
csak háborús legenda,
amiről az öregek beszélnek félmondatokban,
mert ők ott voltak és látták,
de az is lehet, hogy csak hallották,
a nagy lyukról persze mindenki ismerje fel,
teljen meg esővízzel,
a madarak hordjanak bele ikrát,
a férfiak horgásszák ki a megnőtt halakat,
a nők süssék át paprikás lisztben,
és a gyerekek egyék meg:
egyék meg, lakjanak jól és tudják,
hogy az a bombatölcsér hala –
egy kifosztott kamra maradéka

2020. június 19., péntek

Géplakatosból lett irodalmi Nobel-díjas José Saramago

Tíz éve, 2010. június 18-án hunyt el José Saramago Nobel-díjas portugál író, költő, a latin-amerikai gyökerű mágikus realizmus képviselője.



Egy kis portugál faluban, Azinhagában született 1922. november 16-án. Kétéves volt, amikor szülei Lisszabonba költöztek, ahol apja közlekedési rendőr, anyja pedig szolgáló volt. Saramago géplakatosnak tanult egy szakiskolában, ahol kiváló irodalmi oktatásban részesült.

1939-től egy kórházban géplakatosként dolgozott, de irodalmi érdeklődése egyre erősödött, és a portugál történelem is foglalkoztatta.

Az 1950-es évek közepétől kiadói kéziratokat lektorált, ekkor kezdett maga is írogatni, eleinte verseket, cikkeket, krónikákat, majd regényeket.

Saramago első írói megnyilatkozása az 1947-ben megjelent A bűn földje című regénye volt, amely egy özvegyasszony szerelmi próbálkozásainak történetét beszéli el. Ezután több mint két évtizedes írói hallgatás következett, amit Saramago lakonikusan így magyarázott:
"Egyszerűen úgy gondoltam, hogy nincsen miről írnom"

A hírnév 1982-ben vette szárnyára.
A kolostor regénye című művével nemzetközileg is ismertté vált, ebben a művében a 18. század elejének nagy építkezését, a mafrai kolostor felépítésének eseményeit eleveníti fel.
Saramago művei gyakorta a misztikum és az utópia határán mozognak, stílusa esszéista, többnyire elmélkedik, boncolgat, magyaráz.
Saramago 1995-ben megkapta a portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat, majd 1998-ban az irodalmi Nobel-díjat is, az indoklás szerint, mert

"képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot".

A teljes cikk Itt olvasható

2020. június 10., szerda

Év Gyerekkönyve Díjak - 2020

Kihirdették az Év Gyerekkönyve díjasokat

Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre.

A szakmai zsűri díjazottjai

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végénMóra Könyviadó)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)
Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)
Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek

A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én 13 órakor. 
A shortlistekkel kapcsolatban ide kattintva lehet tájékozódni.

A teljes cikk ITT olvasható.

2020. június 3., szerda

Online rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált és Könyvvásárt

Szerdától vasárnapig, június 7-ig öt napon át ötven programmal várják a szervezők az irodalom, olvasás és kultúra iránt érdeklődőket. Tematikus napon, a témához kapcsolódó kötetekkel emlékeznek meg Trianonról. A Margó Extrában délutánonként művészek beszélnek az olvasáshoz fűződő viszonyukról.

A Margó Irodalmi Fesztiválon fellép többek között Grecsó Krisztián és Láng Zsolt, a Libri irodalmi díjak nyertesei, Bereményi Géza, Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Zoltán Gábor, Fiala Borcsa, Háy János, Krusovszky Dénes, Ablonczy Balázs, Péntek Orsolya, az idei Aegon Irodalmi Díjas Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa, Spiró György, Szentesi Éva, Mécs Anna, Berta Ádám és Tompa Andrea.

Bővebben: ITT

2020. május 14., csütörtök

Láng Zsolt és Grecsó Krisztián nyerték a 2020-as Libri-díjakat

A Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye (itt írtunk róla), a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta (kritikánk). A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 13-án este tartották – a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.


A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 180 képviselője tett javaslatot, hogy a 2019-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség.

Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások 


 Bővebben: ITT

Olvastad már?

Bartis Attila: A ​nyugalom


"Holvoltálfiam?
Dolgomvoltanyám."
Hogyan tud egy boldogtalan anya annyira rátelepedni a fia életére, hogy őt is boldogtalanná tegye? Ki a hibás a saját boldogtalanságunkért? Van-e kiút ebből a helyzetből? Lehet-e továbblépni? Vagy csak kilépni és feladni? (ahogy Judit is tette) Kemény, nyomasztó, durva, szókimondó és (sajnos) néha trágár is…és mégis szép, vagy legalábbis nekem tetszett.
"Holvoltálfiam?
Tulajdonképpen magánál, anyám."

Fülszöveg:
Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

2020. május 13., szerda

Bereményi, Erdős, Nádasdy, Spiró és Tompa is fellép az online Margó Irodalmi Fesztiválon

A Margó Irodalmi Fesztivál a járványhelyzetre való tekintettel 2020. június 3-7. között online valósítja meg a kilenc év alatt megkerülhetetlenné vált irodalmi ünnepet, ami idén ötven programmal jelentkezik


“A rendkívüli helyzetben a júniusi Margót online valósítjuk meg. Sokféle szempontot kellett mérlegelni, de az elmúlt évtizedek olvasással töltött idejéből egy dolgot megtanultunk: az irodalom minden szélsőséges élethelyzetben segít jobban megérteni magunkat és a társadalmunkat, és erre most nagy szükségünk van" - mondta Valuska László a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója. A programtáblát május közepén teszik közzé a margofeszt.hu és a Facebook.com/margofeszt oldalakon. A rendezvényre egyedi tartalmi megoldásokkal készülnek.

Bővebben: konyvesmagazin.hu-n

2020. május 6., szerda

Elindult az 1749.hu világirodalmi portál


Május elején új irodalmi portál jelent meg a magyar kulturális-irodalmi térben. A Petőfi Irodalmi Ügynökség által alapított 1749 Online Világirodalmi Magazin hiánypótló szándékkal jött létre, a korábbi világirodalmi lapok megszűnésével keletkezett űrt szeretné betölteni, céljuk közelebb hozni a külföldi irodalmak izgalmas szövegeit és alkotóit a magyar olvasóközönséghez.



miért 1749? A német irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, Johann Wolfgang von Goethe használta először a „Weltliteratur”, azaz a világirodalom kifejezést, Goethe pedig 1749-ben született. 


A chilei Roberto Bolañótól a brit Zadie Smithig, a török versektől az orosz novellákig mindenre nyitottak a lap szerkesztői, miközben a kritika rovatban górcső alá veszik a jelenkori világirodalom igazi nagyágyúit, mint például a francia Michel Houellebecq-et, a kanadai Margaret Atwoodot vagy napjaink egyik legolvasottabb íróját, a japán Murakami Harukit.
Az online formátumot kiegészítendő különféle kiadványokkal és évente egy „best of” antológiával is jelentkezik az 1749 – könyvsorozatát a Jelenkor Kiadóval partnerségben tervezi megjelentetni.
A teljes cikk: ITT olvasható
Az irodalmi portál elérhető: ITT

2020. május 4., hétfő

A vidékiek életébe visszatérnek a könyvesboltok

A Líra Könyvesboltok jelentős része hétfőtől újranyit. Mutatjuk az érintett boltok listáját!
"Budapesten és Pest megyén kívüli boltjaink 2020.05.04-től újranyitnak!" - jelentette be közleményében a Líra Könyv Zrt. "Fővárosi és pest megyei könyvesboltjaink, a 71/2020 (III.27.) Kormány rendelet miatt 2020.03.28-tól továbbra is zárva tartanak."

A járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel természetesen bizonyos egészségügyi előírásokat be kell tartani.
A teljes cikk: ITT olvasható

A LIBRI IRODALMI DÍJ DÖNTŐSEI AZ UTASVÁRÓKBAN

Rendhagyó out of home megoldást készített a Librinek a JCDecaux, négy villamos- és buszmegállóban napfény és árnyékok játéka teszi láthatóvá a szerzők neveit, ezáltal népszerűsítve a tíz döntőst és a díjat - közölte a JCDecaux Hungary Zrt. a prae.hu-val.

A Libri kampányának fő célja, hogy bemutassa a magyar irodalom sokszínűségét és igényességét, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a ma megjelenő kortárs magyar alkotások kiemelkedő minőséget képviselnek és a mindennapjaink részét kell, hogy képezzék.
Bővebben: ITT

2020. április 30., csütörtök

Kiss Tibor Noé kapja a 2020-as Hazai Attila Irodalmi Díjat

A szakmai zsűri döntése szerint az idei Hazai Attila Irodalmi Díjat Kiss Tibor Noé kapja, jelentette be ma, április 30-án, a névadó Hazai Attila születésnapján online a Hazai Attila Alapítvány.

Kiss Tibor Noé – Fotó: Komjáthy Zsuzsanna
A Hazai Attila Alapítvány ebben az évben, az ötödik alkalommal is a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra tervezte a díjazott nevének nyilvánosságra hozását. A megváltozott körülmények miatt azonban idén rendhagyó módon a Hazai Attila facebook-oldalon online jelentették be (a közvetítés a Literán is látható volt) április 30-án, Hazai Attila születésnapján, hogy a szakmai zsűri döntése szerint 2020-ban Kiss Tibor Noé veheti át Hazai Attila Irodalmi Díjat. 
A teljes cikk ITT olvasható

2020. április 29., szerda

Egy nap- egy költő

Szabó Magda

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. 



Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

Hinni

Hinni szeretnék a kimondott szóban,
Hinni az emlékekben, egy régi fotóban.
Hinni szeretnék egy darabka kőben,
Egy száraz faágban,vagy épp zöldelőben.


Hinni szeretnék a könyv betűiben,
A madarak dalában, a tiszta levegőben,
Hinni a szóban, a segítő kézben,
Hinni szeretném, hogy van miben hinnem.

Elfogadlak

Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért vagy erősebb,
mint az ösztön,
mely más utat mutat?
Iszonyodásom menedékét,
mért szegetted velem a békét,
amelyet a földdel kötöttem,
hogy bírjam, ha föld lesz fölöttem?

Szóba sem álltam az idővel,
most alkuszom vele; hiába érzem,
hogy vulkán e föld,
hogy füstöl krátere,
riadozó álmom felett
neveli suta magzatát,
lebeg az együgyű reménység,
hogy te meg én, s a jegenyék talán,
akik hallgatták vad szivünk verését,
mi mégis, mégis, mégis...

Ó, talány, ki fejt meg téged?
Ha körülnézel, kiborul a táj,
feldőlt kosár, mikor mosolyogsz,
jó mezőn futkos valami nyáj,
ha megszólalsz, felemeli fejét a folyó,
úgy lesi beszéded. Téged szeretlek?
Téged, vagy a mindenséget?

A karcsú hegyek hajlatán
úgy lebben, mint a láng
ez a hajlékony, nyári éjszaka.
A ház. Haza. Világ.
Futni szeretnék, be az éj alá.
Ki van ott, aki hív?
Ha láthatnál most szívemig!
Mily zavart e szív.

Én nem örömökre születtem.
Neked mért örülök?
Rég nem lehetnek terveim.
Most mire készülök?
Bokám és útjaim szilárdak.
Most miért szédülök?
Jaj, mennyire félbemaradtam!
Hát mégis repülök?

Még nem tudom, mi vagy nekem,
áldás, vagy büntetés.
De elfogadlak, mint erem
e lázas lüktetést.
Hát vonj a sűrű méz alá,
míg szárnyam-lábam befenem,
s eláraszt villogó homállyal
az irgalmatlan szerelem.

Patrick Ness írja vászonra A Legyek Urát

Patrick Ness író egyre több filmes projektben dolgozik, a legújabb hírek szerint pedig ő írja A Legyek Ura legújabb filmváltozatának forgatókönyvét.

Patrick Ness jelenleg az egyik legnépszerűbb kortárs ifjúsági szerző, akinek olyan könyvek fűződnek a nevéhez, mint a Chaos Walking-trilógia vagy a Szólít a szörny.
Ness egyre többet dolgozik filmes projektekben, 2016-ban például már aktívan részt vett a Szólít a szörny megfilmesítésében, most megint adaptációban utazik: ő írja A Legyek Ura legújabb filmváltozatának forgatókönyvét. 
Bővebben: ITT

Olvastad már?

Sejal Badani: Törött ​szárnyú angyalok


Egy nagyon erős és kemény könyv. Olvasás közben csak úgy kavarogtak az érzéseim, a gondolataim. Nagyon kemény és mindmáig érzékeny témát, a családon belüli erőszak témáját tárja elénk a szerző. És nem is akárhogyan. A négy nő sorsa nagyon különböző, de életük megdöbbentő és meghatározó kegyetlenségeit ugyanaz az ember okozta, a férj és az apa. Nagyon tetszett a könyv egészen a végéig. Sajnos a befejezés, az a tény, hogy mind a négy nő sorsa jóra fordult számomra sokat rontott az összhatáson. (Nem mintha nem érdemelnék meg a pozitív vegkifejletet, de az élet nem mindig adja meg, amit megérdemlünk.)
Fülszöveg:
Amikor ​az Indiából Amerikába vándorolt családfőt váratlanul szörnyű baj éri, három leánygyermeke hazatér végső búcsút venni tőle. Szónijá fotósként bejárta a világot, így menekült gyermekkora sötét titkai elől. Trisá számára az amerikai álom – egy jóképű férj és egy kertvárosi otthon – jelentette a menedéket. Marin kőkemény üzletasszonyként igyekszik bosszút állni az őt ért sérelmekért. Édesanyjuk hallgatásba menekül, de a csendben több fájdalom van, mint amennyit megoszt lányaival…
Négy nő, négy választás. Mindegyikük máshogy próbálja feldolgozni az őt ért sérelmeket, ám ahogy ismét összejönnek, felszínre törnek az eltemetett emlékek. Az apa továbbra is élet és halál között lebeg. Felesége és lányai imádkoznak, ki a haláláért, ki az életben maradásáért, eközben azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük…
A Törött szárnyú angyalok, akár Jodi Picoult művei, szép és fájdalmas szembenézés a múlttal. Hogyan sérülnek a vérségi kötelékek, és találunk-e megnyugvást, ha a szeretet lángja kihunyt?

Menő pályázat az Amigostól és a Pokettől: a legjobb műveket ki is adják

Irodalmi pályázatot hirdetett az Amigos Alapítvány és a Poket: a legjobb műveket külön kiadják majd.
A közösség a legnagyobb hiánycikk a koronavírus járvány idején, hiszen szinte mindenki otthon van, a barátokkal való találkozást, a közös személyes pillanatokat most mellőzni kell. Erről szól a kórházi gyerekfoglalkozásokat szervező Amigos Alapítvány és a zsebkönyv-automatákat üzemeltető Poket csapatának közös kezdeményezése: irodalmi pályázatot hirdettek  tudta meg a Forbes.hu a szervezőktől.
Az „Amigos egy Poket oldalban – avagy barátság a négy fal között” című pályázatra beérkező legjobb műveket egy különleges kiadványban publikálják majd.
A lehető legszélesebb közönséget szeretnék megszólítani, mindazokat akik igyekeznek a szépséget keresni a négy fal között, vagy akár azokat a középiskolai tanárokat, akik a gyerekeknek „szerethető irodalom háziként” ajánlják a pályázatot, és azokat is, akik a szorongásaikat szeretnék oldani az írással
A teljes cikk ITT
A pályázati kiírás és további információk ITT érhetőek el.

A húszezredik kötet is felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba

Fűzfa Balázs „...Sem azé, aki fut...” : Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében címet viselő monográfiája lett a húszezredik kötet, amely felkerült digitálisan az 1994-ben indult, és az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK).

Bővebben: ITT

Írók dolgozószobájába leshetünk be Ugron Zsolnával

Jajj, írni kell címmel új online irodalmi sorozatot indított Ugron Zsolna. A Várkert Irodalom Facebook-oldalán elérhető videókban az írók, költők dolgozószobáiba, munkamódszereibe, rigolyáiba leshetünk bele. Az első részekben Balzac és Mark Twain életéről derültek ki érdekességek. 
Mennyi kávét ivott Honoré de Balzac, a realista nagyregény megteremtője? 
A második epizód Mark Twain rigolyáit járta körül.

A tejses cikket Itt olvasharjuk.

Magyar esélyese is van a silent book-versenynek

2014 óta rendezik meg a szöveg nélküli könyvek versenyét, melynek idei 12-es döntőjébe bekerült Máray Mariann is.

A silent book műfaja, nagyon leegyszerűsítve, az a könyv, amely szavak nélkül, kizárólag képekkel mesél. Ezeknek a köteteknek évek óta megrendezik a versenyét - a Silent Book Contestnek 2017-ben a döntősei közé került Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című kötete (utóbb Szabó T. Anna szövegével jelent meg a Pagony gondozásában), 2019-ben pedig Máray Mariann While you are asleep című kötete versenyzett a legjobbak között.
Máray Mariann idén újra az esélyesek között található, ezúttal pedig All the lonely people című munkájával került a legjobb 12-be.
A teljes cikk a konyvesmagazin oldalon.

2020. április 28., kedd

Hányan rejtőznek egy könyv mögött? Miért van bajban a könyvpiac?

A szerzők nevét mindenki ismeri, általában a kiadókkal is tisztában vannak az olvasók, de azt senki nem szokta végiggondolni, hány ember szükséges ahhoz, hogy egy könyv az olvasó kezébe kerüljön. Dávid Anna, a Magvető igazgatója nemcsak feltette a kérdést, hogy hányan rejtőznek egy könyv mögött, de egy jól áttekinthető ábrán választ is adott rá. Az ábrából kiderül, milyen hosszú lánc végén jut az olvasó kezébe egy könyv, és emiatt érdemes végiggondolni, mennyire összetett és bonyolult a könyvpiac helyzete, ami az elmúlt egy hónapban szinte teljesen leállt. 

A koronavírus miatt beállt helyzetben az egész könyvpiac padlóra került, és az már most látszik, hosszú lesz a talpraállás. Főleg állami segítségnyújtás nélkül. Például Franciaországban a kulturális szektor 22 millió eurós támogatást kapott, amiből 5-öt dedikáltan a könyvpiac kapott.
Bővebben: konyvesmagazin

A pandémia drámaian megváltoztatta a könyvvásárlási szokásokat

A koronavírus-járvány és az otthonmaradás alapjaiban változtatta meg az emberek könyvvásárlási szokásait. Bár a könyvpiacot a tengerentúlon egyértelműen az Amazon uralja, bizonyos online könyvkereskedések szárnyalni kezdtek az elmúlt hetekben. A kisebb könyvesboltok közben a túlélésért küzdenek.
A kép forrása
Andy Hunter januárban indította el az online könyvkereskedését, a The Bookshopot, mert létre akart hozni egy olyan kis vidám sarkot a könyvpiacon, amit nem az Amazon ural. Megteremtett egy internetes felületet, ahol nagyon egyszerűen lehet online vásárolni és kiadókat, független könyvesboltokat győzött meg, hogy legyenek ebben a partnerei. A projekt azonban pengeélen táncolt. Aztán jött a koronavírus, és az üzlet egyszer csak berobbant.

Bővebben: konyvesmagazin